Rettegésben űcsörögnek a svájci milliárdosok a sorsdöntő szavazás előtt

A javaslat lényege: 50% adó a 50 millió feletti vagyonra

Svájcban népszavazáson döntenek egy örökösödési adó-emelésről, amely kifejezetten a szupergazdagokat célozza. A tervezet szerint minden olyan hagyaték, amely meghaladja az 50 millió svájci frankot (kb. 62 millió dollárt), az e feletti részre 50%-os különadót fizetne. A mostani közvélemény-kutatások alapján azonban a választók mintegy 75%-a elutasítja az ötletet, vagyis nagyon valószínű, hogy a népszavazás bukni fog.

A javaslatot a baloldali Ifjú Szocialisták dolgozták ki. Szerintük a leggazdagabbak profitálnak a legjobban abból a gazdasági növekedésből, amely a környezetet terheli, ezért nagyobb részt kellene vállalniuk a klímaváltozás elleni küzdelem költségeiből. A befolyó pénzt klímavédelmi programokra fordítanák, például kibocsátáscsökkentésre és zöld beruházásokra.

A kritikusok félelme: elmennek a milliárdosok

Az ellenzők szerint viszont egy ilyen, extrém magas kulcsú örökösödési adó veszélyeztetné Svájc vonzerejét a vagyonos magánszemélyek körében. Nem csak elvi alapon érvelnek: több tehetős vállalkozó nyíltan belengette, hogy egy ilyen döntés esetén más országba költözik. Emellett attól is tartanak, hogy családi vállalkozásokat kellene „szétdarabolni” vagy kényszereladni, amikor az alapító meghal, csak azért, hogy ki tudják fizetni az örökösödési adót.

„A svájci szavazók pragmatikusak” – fogalmazott Georg Lutz, a Lausanne-i Egyetem politikatudósa. – „A többség inkább itt tartaná a milliárdosokat azzal az adóval együtt, amit most fizetnek, minthogy egy brutálisan magas örökösödési adó miatt elijessze őket.” A várható „nem” tehát elsősorban nem ideológiai, hanem gyakorlati megfontolásnak tűnik.

Svájc: milliárdos-sűrűségben európai rekord

Svájc különlegessége, hogy lakosságarányosan kiemelkedően sok milliárdosa van. Egy UBS-tanulmány szerint egymillió lakosra több mint kilenc, egymilliárd dollárnál nagyobb vagyonnal rendelkező ember jut, ami mintegy ötszöröse a nyugat-európai átlagnak. A felmérés szerint a térségben Svájc vezeti a listát, ha a „milliárdos-sűrűséget” nézzük (mikroállamok, mint Monaco vagy Liechtenstein nélkül).

Az elmúlt években a svájci adó- és bankrendszer különösen vonzó volt a gazdag külföldiek számára. Egyes szabályok lehetővé teszik, hogy a letelepedő vagyonos emberek úgy állapodjanak meg az adóhatósággal, hogy ne kelljen teljes részletességgel feltárniuk vagyoni helyzetüket. Ez, illetve más országok – például Norvégia vagy az Egyesült Királyság – szigorodó adópolitikája sok tehetős embert terelt Svájcba.

A baloldali adóemelési próbálkozások rendre elbuknak

Nem ez az első próbálkozás arra, hogy a gazdagok nagyobb terhet vállaljanak.

2015-ben már volt egy nagyon hasonló népszavazás: akkor egy 20%-os örökösödési adót javasoltak a 2 millió frank feletti hagyatékokra, a nyugdíjrendszer finanszírozásának erősítésére. A választók több mint 70%-a akkor is nemet mondott.

Hasonló eredmény született 2023-ban Genfben is, ahol a több mint 3 millió frankos vagyonú emberekre vetettek volna ki magasabb vagyonadót. Ott 55% utasította el a szigorítást. A mostani országos javaslat még ennél is célzottabb: a kormány becslése szerint nagyjából 2 500 főt érintene – a lakosság nagyjából 0,03%-át. A szövetségi kormány hivatalosan is azt javasolja, hogy az emberek utasítsák el az ötletet.

Jelenleg is van örökösödési adó – de kantonális szinten

Fontos különbség sok más országhoz képest, hogy Svájcban már most is létezik örökösödési és vagyonadó, csak ezek döntően kantonális (tartományi) szinten működnek, és általában nem extrém magas kulcsokkal. A szabályok kantononként eltérőek, de országos, egységes örökösödési adó jelenleg nincs.

A mostani népszavazási kezdeményezés ezen változtatna: szövetségi szintű, központi örökösödési adót vezetne be, de kizárólag a nagyon nagy hagyatékokra.

Formailag „csak” a leggazdagabbakat célozná, politikailag viszont áttörné a jelenlegi rendszert, amely az ilyen típusú adókat a kantonok hatáskörében hagyja.

A pragmatizmus országa: a svájci szavazók és az üzleti érdekek

Jean Dalbard, a Bloomberg Economics közgazdásza szerint Svájcnak nincs égető szüksége egy ilyen új adóra, mert az ország költségvetési mozgástere még így is kedvezőbb, mint a legtöbb európai partneréé. Szerinte a javaslat inkább kockázatokat hordozna: fékezhetné a hosszú távú növekedést és az innovációt, pont akkor, amikor a geopolitikai feszültségek egy amúgy is nagyon nyitott gazdaságot fenyegetnek.

A svájciak évente akár négyszer is szavazhatnak különböző ügyekről a közvetlen demokrácia keretében, és a tapasztalat az, hogy ha a kérdés gazdasági-üzleti érdekeket is érint, gyakran a „józan üzleti logika” felé húznak. Nemrég elutasítottak szigorúbb emissziós korlátokat, országos minimálbért és kötelezően több szabadságnapot is. Egy ritka kivétel volt, amikor tavaly megszavazták, hogy a nyugdíjasok kapjanak egy 13. havi nyugdíjat – ez volt az első eset a svájci történelemben, hogy a szociális juttatásokat egy népszavazás érdemben megemelte.

Még egy kérdés a szavazólapon: kötelező szolgálat a nőknek is?

Vasárnap nem csak az örökösödési adóról voksolnak. Külön népszavazás dönt arról is, hogy a nőknek is kötelező legyen-e valamilyen szolgálatot teljesíteniük – ugyanúgy, mint a férfiaknak. Ez nem csak katonai szolgálatot jelenthetne, hanem civil feladatokat is, például idősgondozást vagy környezetvédelmi munkát. A felmérések alapján ez a javaslat is inkább elutasításra számíthat.

Összességében úgy tűnik, a svájciak most is tartják magukat ahhoz, amit a külvilág régóta gondol róluk: alapvetően konzervatív, adóügyekben kifejezetten pragmatikus döntéshozók, akik inkább megőrzik a vagyonosoknak kedvező rendszert, minthogy egy új szociális vagy zöld cél érdekében kockáztassák a gazdasági modelljük egyik pillérét.

Címlapkép forrása: royalty free