• Megjelenítés

Elemzés

Jöjjön csak a valutaháború!

Félreértés az, hogy a valutaháború önmagában rossz. Valójában az 1929-33-as világválságban azok jártak a legjobban, akik minél hamarabb a leértékelés útjára léptek. Ha pedig egy nemzetközi koordináció szerint mindenki egyszerre teszi ezt, akkor előrébb lenne ma a világgazdaság - így gondolja legalábbis több neves szakértő is, akik a pénzügyi válság óta újra népszerű ideává váló árfolyamháború hatásait kutatják. A G20 csúcstalálkozón azt ígérték nem lesz valutaháború, de az USA, az Egyesült Királyság és Japán olyan monetáris expanziót folytat, ami végtére is devizáik leértékeléséhez vezet. Emiatt rengetegen háborodtak fel és sokan látják úgy, hogy egy káros valutaháborúban vagyunk. Az IMF számításai viszont azt mutatják, hogy az USA mennyiségi lazítási programjának jelentős pozitív hatásai voltak kereskedőpartnereire. Barry Eichengreen és Paul Krugman szerint a világnak koordináltan kell a "valutaháborút" levezényelnie. Az EKB-nak is követnie kellene a világ többi nagy jegybankjának példáját, a feltörekvő piacok pedig majd fiskális konszolidációval alkalmazkodhatnának.

Tízezrek szorulnak ki az áramellátásból

Magyarországon több tízezerre tehető az áramszolgáltatásból kikapcsolt fogyasztók száma, míg január végén több mint félmillió áramfogyasztó rendelkezett 60 napon túli tartozással a szolgáltatójával - energiakereskedőjével szemben. Milyen áramellátást ért a januári 10%-os díjcsökkentés?

Tényleg Szlovénia a következő áldozat? - Óriásit ugrott a csődkockázat

A héten egyik napról a másikra rendkívüli mértékben ugrott a szlovén állam következő 5 évi csődje elleni biztosítás (CDS) éves díja, így a piac már mintegy 25%-os esélyt ad annak, hogy nyugati szomszédunk 2018-ig fizetésképtelenné válik. Ezzel Szlovénia lenne a hatodik eurózóna tag, amely vagy az állama, vagy a bankrendszere megsegítése érdekében külső mentőcsomagra szorulna. Szlovéniában a bankrendszer már évek óta egyre súlyosabb válsággal küzd, ez pedig az állam pénzügyi helyzetére is rányomja a bélyegét. A problémára azonban a szélesebb értelemben vett közvélemény csak most, a ciprusi bankrendszer mentőcsomagjának összeállításakor figyelt fel, noha a ciprusi pénzügyi rendszer sokkal súlyosabb helyzettel néz(ett) szembe, mint a szlovén. A Reuters friss elemzői felmérése azonban azt mutatta, hogy sok szakértő, a választ adók harmada, gondolja úgy: nyugati szomszédunk valószínűleg nem tudja elkerülni a nemzetközi mentőcsomagot. Az alábbiakban röviden azt mutatjuk be, hogy miért gondolhatják így.

Ezért lehet növekedés idén Magyarországon

A tavaly a GDP szintjének folyamatos csökkenését figyelhettük meg, ami statisztikailag (az ún. áthúzódó hatás miatt) a 2013. évi növekedési indexet is negatívan befolyásolja. Ez a hatás különböző okok miatt bizonytalanul mérhető, ami részben magyarázhatja az idei növekedésre adott előrejelzések jelentősebb eltéréseit - írják a Magyar Nemzeti Bank szakértői a csütörtökön megjelent inflációs jelentésben. A jelenségre már a Portfolio.hu is felhívta a figyelmet , a jegybank a jelenség két további aspektusára is rávilágít.

Kaderják: így nem lesznek energetikai beruházások

A kormány rezsicsökkentési törekvései egyértelműen támogatandók, azonban a végrehajtás módja már számos tekintetben problémásnak minősíthető - véli Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezetője. A korábbi energiahivatali elnök nem veti el annak lehetőségét, hogy megfelelő előkészítés és a szolgáltatók bevonása mellett kompromisszumos megoldással is rendezhető lett volna a díjcsökkentés, ami által az elmúlt hetekben indított bírósági perek is megelőzhetők lettek volna. Az energiaszektor Európa-szerte jelentős átalakuláson megy keresztül, ami komoly kihívások elé állítja a hazai energiaszektor szereplőit. A Portfolio.hu Kaderják Pétert kérdezte az elmúlt hónapok energiapiaci történéseiről.

Ugrott a magyar bankárok bónusza?

A magyar bankárokra is érvényes lesz az a februárban elfogadott uniós törvénycsomag, amely a bankárok bónuszait éves alapfizetésükhöz képest korlátozza. Ugyanakkor nagy a különbség az egyes magyar bankoknál fizetett prémiumok között, inkább a nagyobb pénzintézeteket érinti lényegesen a változás. A londoni bankok viszont tűzzel-vassal küzdenek az új szabályok ellen, ráadásul egyes uniós jogszabályokat is sérthet a bónuszok korlátozása, így a végső elfogadása bizonytalan. A Portfolio.hu szakértők segítségével tárta fel a szabályozás lehetséges következményeit.

Biztosítások a postán - Megismétlődik a tavalyi siker?

Dinamikus bevételnövekedést mutató biztosító vezetőjeként került nemrég a többségében piaci visszaeséssel küzdő biztosítók szövetségének (MABISZ) élére Pandurics Anett. A Posta Biztosító elnök-vezérigazgatója szerint a biztosítók jelentős mértékben hozzá tudnának járulni az államadósság hosszú távú és stabil finanszírozásához, ehhez azonban szükség volna a hosszú távú megtakarítási formák állami versenysemlegessé tételére. A Portfolio.hu-nak adott interjújában többek között a postai értékesítés sikerének titkáról és a biztosítási adó hatásairól is beszélt Pandurics Anett.

Készül valamire a kormány a tranzakciós illetékkel - Fájni fog?

Az államháztartási folyamatokat is kedvezőbben ítéli meg márciusi inflációs jelentésében a Magyar Nemzeti Bank. Idén és jövőre is 3% alatt lehet az eredményszemléletben számolt deficit, ami alacsonyabb a tavaly decemberben jelzett számoknál. A stáb ugyanakkor megjegyzi, hogy ehhez szigorú költségvetési politikára és az adóbeszedés hatékonyságának jelentős javulására van szükség. A jegybank szakértői már elfogadják, hogy az államkincstártól összejön az eredetileg tervezett 80 milliárd forintnyi tranzakciós illeték. Ehhez azonban intézkedésekre van szükség a közeljövőben, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium már meg is ígért és a jegybank el is fogadta számításaikban (ez változást jelent az inflációs jelentésekben korábban alkalmazott megközelítésben). Megmutatjuk, milyen lehetőségei lehetnek a kormánynak.

Magyar vállalkozók tömegeit érinti a ciprusi káosz

Az összeomlás szélére sodródott Ciprus az utóbbi 10 évben főként a magyar vállalkozók körében volt nagyon népszerű a kedvező adókörnyezete miatt. Az ország a címlapokra úgy került fel, mint az adócsalók fellegvára, de a magyar ügyfelek esetében inkább legális útvonalak voltak a kedveltek. Egy ciprusi cég fenntartási költségei alapján kijelenthető, hogy a bankoknál lévő magyar vállalati számlákon 100 ezer euró feletti összegeket helyeztek el. A kint lévő cégek számát megnézve akár több ezer céget is érinthetnek a két legnagyobb bank problémái, a fő kérdés az, hogy hova vigyék át a céges pénzüket. Ha a jogbiztonságba vetett bizalom erősebb lenne itthon, akkor nagyon sok cég Magyarországot választaná, viszont a bizonytalanság miatt a cégek inkább Máltára, Hollandiába, Dániába vagy éppen Luxemburgba tehetik át a székhelyüket.

Egy magyar állami bank hódítja meg a piacot?

Eddig soha nem látott hitelezési aktivitást tervez az Eximbank, mérlegfőösszegét pedig a mostaninak a többszörösére növelné négy év alatt. Nátrán Roland, a bank vezérigazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában elmondta: a legjobb minősítéssel rendelkező kis- és középvállalkozások már 2%-os kamatozás mellett hitelhez juthatnak új hitelprogramjuk révén. Szerdán 14 kereskedelmi bank képviselőjével írták alá az erről szóló megállapodást, hiteleik legalább 70%-a a jövőben is rajtuk keresztül jut el az exportáló vállalkozásokhoz és beszállítóikhoz.

Aggódjunk a bankbetétünkért?

A napokban bejelentették: az állam ráteszi a kezét a nagyobb ciprusi bankbetétek egy részére. Kiderült az is, egy bank súlyos megingása esetén az EU máshol is elképzelhetőnek tartaná ezt. Ennek apropóján érdemes megvizsgálni, hogy milyen betétbiztosítási rendszerek működnek az unión belül, és különösképpen Magyarországon. Nem csak a bankok számláin elhelyezett megtakarításokra vonatkozik egy bizonyos összeghatárig védelem. A 100 ezer euró alatti betéteket akkor sem kell félteni, ha egy bank végleg becsődöl.

Indul az MTelekom osztalékrali - Hogyan kereshetünk rajta?

Nagyjából 6 hét múlva, május 7-én már osztalék nélkül forognak a Magyar Telekom részvényei, a következő másfél hónap kifejezetten izgalmas lesz, hiszen az elmúlt évek tapasztalatai alapján a szelvényvágásig akár komolyabb ralit is láthatunk az MTel papírjaiban. Az alábbiakban megvizsgáltuk, hogy az elmúlt 9 osztalékfizetés tapasztalatai alapján milyen stratégiát érdemes követni a befektetőknek.

Az ügyfelek 300 forint felett a lehetőséget látják

A 90-es évek végén a CIB Bank elindította a vállalati ügyfelekre építve a privát banki üzletágát, amely mára 200 milliárd feletti vagyont kezel, és ezzel a szektor negyedik legnagyobb szereplője. Igaz, néhány évvel ezelőtt vezetőségváltás zajlott le az üzletágban, azonban a fő irányvonalak nem változtak Dócs János üzletágvezető szerint. A lényeg, hogy az ügyfél-tanácsadó kapcsolat annyira el tudjon mélyülni, hogy ne hirdetésekkel és hideghívásokkal kelljen ügyfeleket akvirálni. A konzervatív, univerzális és az egész családot kiszolgáló modell nem tud kétszámjegyű növekedést felmutatni, azonban hosszabb távon ez a stratégia a kifizetődő. Az üzletág vezetője szerint az ügyfelek a csökkenő betéti kamatkörnyezetben egyre inkább alternatívákat keresnek, így felértékelődtek a vállalati kötvények és a befektetési alapok. Az ügyfelek a forintgyengülést a devizakitettségük miatt viszonylagos nyugalomban nézhették végig, ezért nincs is ok a vagyon átstrukturálására.

Merre tovább, CIG Pannónia? (Interjú)

Csaknem fél év eltelt már azóta, hogy utoljára 260 forintnál magasabb szinten zárt a CIG Pannónia részvényárfolyama, amely most ismét lefelé mutató trendet követ. A lehetséges okokról és a biztosító korábbi terveinek sorsáról Csurgó Ottó vezérigazgatót kérdeztük.

Hosszabb interjút Csurgó Ottóval a Portfolio.hu Magazin április második hetében megjelenő Biztosítás számában olvashat.

Nagyító alatt a gyógyszercégek - Roppant olcsó a régió

A globális gyógyszerszektor jelenleg ugyan nem tekinthető olcsónak, az ágazaton belül azonban az egyes szegmensek között jelentősebb értékeltségbeli különbségek mutatkoznak, a tágabb értelemben vett régiós gyógyszerpapírok például kifejezetten olcsók. Ezt részben magyarázhatja a relatíve alacsony jövedelmezőség, valamint az egyes országokban zajló gyógyszerpiaci megszorítások és a régiós makrokockázatok, azonban a profitnövekedési kilátásokat figyelembe véve a szegmens igencsak alulértékeltnek tűnik. A hazai gyártók közül az Egis pedig még egy igen olcsónak számító régiós szegmensben is kiugróan nyomott árazás mellett forog, ilyen mértékű negatív megkülönböztetés meglátásunk szerint indokolatlan.

Lakásfelújítások: alacsonyabb rezsi, értékesebb ingatlan

Minden lakástulajdonos számára fontos kérdés: megéri-e felújítani? Mit nyerhetünk egy korszerűbb, nagyobb energiahatékonyságú ingatlannal? A nemzetközi és a hazai tapasztalatok is alátámasztják: a nagyobb energiahatékonyság nem csak csökkenő fenntartási költségeket, rezsit jelent, hanem az eladási árat is növelheti - méghozzá annál inkább, minél több és megbízhatóbb információ érhető el az ingatlanról. A már Magyarországon is bevezetett energiatanúsítványok pontosan ezeket az információkat hivatottak közvetíteni. Most megtudjuk, mekkora sikerrel - külföldön, és itthon.

A nemzetközi műtárgypiac 2012-ben

Az elmúlt napokban több tanulmány is napvilágot látott a művészeti és régiségpiac 2012-es évre vonatkozó összesített számaival és elemzéseivel. A The European Fine Art Foundation (TEFAF) legfrissebb jelentése a globális műtárgypiaci forgalom tavalyi volumenét 43 milliárd euróra becsüli, ami 7%-os visszaesést jelent az előző évhez képest.

Minden a növekedésen áll vagy bukik - Interjú Varga Mihállyal

Nagyon jó lenne, ha volna egy végleges megoldás a devizahitelesek ügyében, de az elmúlt két évben kiderült, hogy nincs ilyen - jelentette ki a Portfolio.hu-nak adott interjújában Varga Mihály, aki nyilatkozatában csapatának több új tagját is megnevezte. A nemrég hivatalba lépett nemzetgazdasági miniszter hozzátette: részekre bontott megoldások lehetségesek, és csak a meglévő eszközöket kell alkalmazni a devizaadósok esetében. A tárcavezető úgy látja, hogy a 10 százalékos rezsicsökkentést elviselte az energiaszektor és nagyon bízik abban, hogy sikerült az energiacégek profitját csökkenteni, ebben ugyanis szerinte még nagy tartalék volt. A miniszter az interjúban elismerte, hogy eddig a tervezettnél kevesebb bevétel származott a pénzügyi tranzakciós illetékből, de még korai lenne a kulcs megemeléséről beszélni. Összességében pedig rendben látja az idei költségvetést, ezért a kormány nem tervez újabb kiigazító csomagot. Ha azonban mégis szükség lesz rá, akkor még tavasszal elkészíti azt a túlzott deficit eljárás megszüntetése érdekében. A miniszter számára az egyik legfontosabb feladat a növekedés beindítása, hiszen ettől függ, hogy a kormány bevezeti-e szeptembertől a pedagógus életpályamodellt, vagy például jövőre a negatívadót vagy az új munkahelyvédelmi akciótervet, mellyel a közfoglalkoztatottakat céloznák. A nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar jegybank alkalmazhatná az állampapírok másodpiaci vásárlásának eszközét.

Ausztrália újra normális: nincs többé inverz hozamgörbe

Megszűnni látszik a 2012-ben kialakult inverz hozamgörbe Ausztráliában. A jelenség ami korábban recessziót jelzett előre a hosszútávon, mára normalizálódott a javuló középtávú kilátások hatására. Sikeres volt az ausztrál jegybank lazító monetáris politikája, illetve az eddig szinte kizárólag erőforrás-centrikus beruházási trend is változást mutat.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ezért sem jutsz be az állami kórházakba
Portfolio Blogger
RSM Blog

Keresőképtelenség

Az egészségügyi alkalmatlanság, a keresőképtelenség és a munkavállalói juttatások kérdése az elmúlt években...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility