Lakáshitelt vennél fel? Használd a Pénzcentrum kalkulátorát! Közzétette éves lakáshitelezési statisztikáit a KSH, így az MNB szokásos havi adataihoz képest új megvilágításban tekinthetünk a piacra. Néhány érdekes adat az elemzésből:
- 2018 végén 3324 milliárd forint volt a lakosság lakáshitel-állománya, ami évi 10,3%-os emelkedést jelent, és a GDP-hez képest változatlanul 7,9%-nak felel meg,
- a teljesítő hitelek aránya elérte a 95%-ot, a nem teljesítő kitettség mindössze 5,1% volt,
- a hitelintézetek által folyósított CSOK támogatások száma 7,2%-kal (31 202-ra), összegük 1,8%-kal (71,3 milliárd forintra) nőtt 2017-hez képest,
- a CSOK-ot 61%-ban használt lakásokra, 31%-ban új lakásokra vették igénybe, a folyósított CSOK-összegek megoszlását tekintve azonban a teljes összeg 39%-át fordították használt, 61%-át új lakásra.
A fentieknél még érdekesebbnek tűnik, hogy miközben a csapból is az folyik, milyen sok lakáshitelt vesz fel a magyar lakosság, ez a darabszámban alig látszódik: tavaly 108 845 lakáshitelt folyósítottak a hitelintézetek, ami csak 4,1%-kal múlja felül az egy évvel korábbit. A felvett lakáshitelek darabszáma kevesebb mint fele a 2003-as, és alig kétharmada a 2008-as csúcsnak.
Amiért mégis a lakáshitelezés dinamikus bővüléséről szokás beszélni, az a kihelyezett összeg látványos növekedése. Tavaly 823 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a hitelintézetek, ami 36%-kal több az egy évvel korábbinál, ráadásul nagyobb volt a növekedési ütem, mint egy évvel korábban, amikor "csak" 33%-os bővülést regisztrált a KSH.
A fentiekre természetesen az átlagos hitelösszeg növekedése ad magyarázatot. Különösen tavaly volt megfigyelhető ez, ami arra utal, hogy a lakosság megtakarításai (önerő) nem képesek tartani a lépést a lakásárak növekedésével. Egy átlagos folyósított lakáshitel 7,6 millió forint volt tavaly. Használt lakásokra 8,9 millió forintot, új lakás vásárlásra 11,0 millió forintot vett fel a lakosság átlagosan, utóbbi 45%-kal több, mint egy évvel korábban.
A folyósított lakáshiteleken belül tavaly is elsöprő arányt képviseltek a használt lakásra fordított összegek, amelyek aránya 72% volt. Némileg csökkent az építésű célú, 7%-ról 10%-ra nőtt viszont az új lakások vásárlására fordított hitelek aránya. A hitelkiváltások jelentősége 2018-ban is elhanyagolható volt, kérdés, hogy az MNB új, a fix kamatozásra váltást elősegítő ajánlása hoz-e érdemi változást e téren.
Kereskedelmi bankok és jelzálogbankok (utóbbin belül jórészt az OTP Jelzálogbankra gondolhatunk) folyósították a lakáshitelek több mint 80%-át tavaly is, eközben a lakás-takarékpénztárak (javarészt a Fundamenta) aránya most sem elhanyagolható, de a 2013-as 31%-os csúcsról 19%-ra csökkent.
Bár a 10 milliós CSOK-hoz felvehető 10, illetve 15 millió forintos, legfeljebb 3%-os kamatozású CSOK-hitel népszerűnek mondható, a kamattámogatott hiteleknek nem igazán "kedvez" a továbbra is nagyon alacsony kamatkörnyezet, ezek aránya így az egy évvel ezelőtti 15%-ról 8%-ra esett vissza. A hitelek többsége piaci terméke tehát, ezeken belül pedig egyre népszerűbbek az MNB minősítésével ellátott (MFL) hitelek, de ezek arányáról a KSH nem közölt statisztikát.
Végezetül az átlagos futamidőkre is fény derül a KSH statisztikáiból. A futamidő növekedése a lakosság kockázatvállalásának a növekedésére utalhat, hiszen a magasabb futamidő által lehetővé tett alacsonyabb törlesztőrészlettel könnyebb megfelelni az MNB adósságfékszabályainak, egészen pontosan a jövedelemarányos törlesztőrészlet (JTM) mutatónak. A statisztika szerint a lakáshitelek átlagos futamideje 15,3 év volt tavaly, fél évvel több, mint egy évvel korábban. Az építési hiteleket vették fel a leghosszabb, átlagosan 17,5 éves futamidővel.
