Milyen lesz az Orbán-korszak?
Mondhatnánk, hogy fogalmunk sincs, hiszen a kormányzó pártok nem mutattak be programot. Így aztán érhetnek minket ahhoz hasonló fajsúlyú meglepetések, mint például a magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása, vagy a korábban elutált egykulcsos adó legszélsőségesebb formájának a bevezetése. (Ráadásul ezek még csak nem is a válság kényszerében születtek. Az egykulcsos adó bevezetése értékalapú, a válság szempontjából kifejezetten rossz időzítésű lépés volt, és arra is egyre több jel utal, hogy a nyugdíj-megtakarítások elvétele mindenképpen megtörtént volna.)
Annyiban azonban más a helyzet, hogy most a kormányzás nem elkezdődik, hanem folytatódik. Vélhetően ez felkészültségben jelent annyit, hogy a kormány nem néz félre egy görög válsághoz hasonló fajsúlyú eseményt. Ráadásul a mögöttünk álló kétharmados ciklus kitágította a játékszabályokat, így például nem kell félni az Alkotmánybíróság rosszallásától a gazdaságpolitikai döntések esetében. Mi pedig immár jobban látjuk gazdaságpolitika karakterét, így van miből kiindulnunk.
Az első állításunk: nem lesz olyan esemény a politikában, amit mostanában sokan piacbarát fordulatnak hívnak. Az elmúlt négy év többé-kevésbé világosan kirajzolta, hogy a kormány milyen növekedési modellben hisz, ebben pedig nincs helye a fordulatnak. Az etatista kapitalizmus nem a válságban, nem is az EU és az IMF követelésére kezdett el kialakulni Magyarországon, hanem a kormány önszántából, konfliktusokat is felvállalva lépett erre az útra. Most, amikor a növekedési számok is láthatóan optimistává tették a gazdaságpolitikát, aligha érzi úgy, hogy le kell térnie.
Éppen ezért arra számíthatunk, hogy továbbra is az lesz a jellemző, hogy a gazdaság bizonyos területein a piaci verseny kiiktatása zajlik majd (trafiktól nyelvoktatásig, tankönyvkiadástól taxiig, felnőttképzéstől plázastopig, sportfinanszírozástól nonprofit forma erőltetéséig stb.) . A (vélt vagy valós) piaci kudarcokkal szembeni türelmetlenség továbbra is jellemző lesz, a megoldás pedig a direkt állami eszközökkel való beavatkozás - nem egyszer az érdekcsoportok logikájának megfelelően.
Retorikailag azonban bizonyos területeken lehet változásra számítani. A modell ugyanis nem tudja magát függetleníteni a közvetlen működőtőke és a vállalati külső finanszírozási források elapadásától, a gazdaság alacsony hatékonyságú szegmenseinek teljesítményét valahol legalább részben korrigálni kell. Ezért várható, hogy kialakul egy olyan sziget, amit az állam nem egyszerűen csak békén hagy, hanem kifejezetten erőltetetten támogat majd. Úgy tűnik, hogy az újraiparosítás jegyében ez a feldolgozóipar lesz. Itt lehet majd bemutatni, hogy a "jó multik" mennyi jóra számíthatnak az országban. Sok múlik majd azon, hogy ezt az üzenetet mennyire tudja hitelesen közvetíteni a potenciális befektetők felé a kormány.
A különutas program sikeréhez továbbra is szükség van az Európai Uniótól és az IMF-től való függetlenségre, ami erős ösztönzést jelent a költségvetési fegyelem fenntartására. Ez részben könnyebb feladat lehet, mint az elmúlt négy évben, de vannak kockázatai. Összességében nagyobb gazdasági növekedés várható, ami gyorsabban bővülő bevételeket jelent. Ugyanakkor amennyiben a gazdaság nem tud érdemben dinamizálódni, akkor erősebb lehet az osztogatási kényszer. Ráadásul a növekedéshez szükséges üzleti bizalom javulása nehezen megy, ha a válságadók a következő négy évben is velünk maradnak. Egyelőre úgy tűnik, hogy ebben a feltételrendszerben a megoldást a költségvetés kiadási oldalának érdemi mérséklése jelentené, erre azonban a gazdaságpolitikai filozófia miatt kicsi az esély.
Nem csupán a kiadások és bevételek, hanem az állami vagyon területén is vannak érdekes kérdések. Az államnak láthatóan erős tulajdonosi ambíciói vannak, ám a források egyre kevésbé állnak rendelkezésre. A Mol- vagy Eon-vásárlásra még volt pénz az állam számláján: a válság első pillanataiban alaposan fel kellett duzzasztani a likvid pénzügyi tartalékokat az IMF-hitelből, ebből pedig a következő években kifizethettük a részvényeseket. Mostanra azonban a pénzügyi mozgástér kisebb, és hitelfelvételből is egyre nehezebb jelentős vásárlásokat finanszírozni, hiszen az államadósság stagnáló pályáját hamarosan a Paks II. projekt is göröngyössé teszi.
Rövid távon a fentiek alapján több konkrét kérdés is felmerül. Az energiaszektor nonprofittá tétele (államosítása) a részvényesi értéket romboló rezsicsökkentés segítségével még viszonylag olcsón megúszható. (Igaz, a földgáz üzletágban való részesedés szerzés olyan horror áron történt, hogy kétségek merülnek fel az érdekérvényesítés hatékonyságával kapcsolatban.) Mindenesetre a közművekkel kapcsolatos állami lépések biztosan a következő hónapok izgalmas eseményei lesznek.
Hasonlóképpen érdekes lesz a devizahitelesek ügyének megoldása. Politikai szempontból már nem sürgeti semmi sem a Fideszt, tehát lehet idő megtalálni az ideális megoldást. Már ha van ilyen, hiszen az elmúlt négy évben sem sikerült ilyet kidolgozni. A fő kérdés, hogy milyen teherátvállalás lesz az állam és a bankszektor részéről, illetve mikor, milyen pénzügyi stabilitási kockázatok mellett történik.
A sikerességünk szempontjából azonban a fentieknél fontosabb kérdés, hogy sikerül-e a második négy évben megteremteni a felzárkózás alapjait. Azt még nem tudjuk, hogy a kormány által választott gazdasági modell erre alkalmas-e, legfeljebb sejthetjük, hogy van (lenne) ennél jobb is. Ettől még láthatunk előrelépést 2014 és 2018 között, ám ehhez az intézményi környezet javulására van szükség. Hosszabb távon pedig az érzésünk szerint tévútra került oktatáspolitika újragondolására.
Molnija pusztított Ukrajna egyik legnagyobb városában, Kijev ultimátumot kapott - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Kritizálta Donald Trumpot, elveszítette a munkáját az amerikai újságíró
"Akinek jár a szája, megkapja a magáét."
„Ördögi” háború: Trump szerint ilyen nem volt a második világháború óta
Jót beszélt Putyinnal, de...
Megtörtént a bizalmi szavazás, döntöttek a képviselők Donald Tusk sorsáról
A lengyel kormányfő kért maga ellen szavazást az elvesztett elnökválasztás után.
Megszavazták a történelmi javaslatot: évszázadok óta őrzött semlegesség érhet véget
Óriási változás jöhet az eddig kifejezetten szigorú szabályozásban.
Vádat emeltek a demokrata képviselő ellen – Donald Trump egyik bizalmasa dobhatja börtönbe
Akár 17 évet is kaphat, ha bűnösnek találják.
Meghiúsulnak az UniCredit felvásárlási céljai? - Pesszimista nyilatkozatot adott a bankvezér
Berlin és Róma is mereven ellenáll.
"Mi történt a ChatGPT-vel?" - Ráugrottak a netezők a problémára
Megnéztük a Google Trends adatait.
Szilikátakkumulátorok - új irányok az energiatárolásban?
A Worcester Műszaki Intézet kutatói áttörést értek el Edison több mint 100 éve feltalált vas-nikkel akkumulátorának továbbfejlesztésében.
Pénzégetés és vagyonok turbómódban: kriptó a Polymarketen
A legnagyobb előrejelzési piac egyre növekvő szegmensét alkotják azok, akik közepesen szofisztikált kriptós derivatívákkal kereskednek. A profik vagyonokat keresnek rövid idő alatt a módszert
Mi számít tengeri szennyezésnek?
A tudomány szerint az óceánok hőmérsékletváltozásában nincsenek kiugró anomáliák, ám a tengeri szennyezés nemzetközi jogi keretei átalakulóban vannak.
Kötelező lesz az arcfelismeréses beléptetés a kórházakban?
Az elmúlt időszakban nagy visszhangot kapott a kórházakba telepített arcfelismerő beléptetőrendszerek kérdése. Előbb több helyen is megkezdték a rendszer alkalmazását, majd - vélhetően a t
Zöld innováció - 13 milliárd forint az energetikai kutatás-fejlesztésre
Az energetikai szektor világszerte forrong: a megújulók térnyerése, az energiatárolás kihívásai és az elektrifikáció növekvő igényei új válaszokat követelnek.
Mindenkire több kalória jut, csak egy részét elpazaroljuk
Magyarországon egy átlagos felnőtt átlagos napi kalóriaszükséglete - nagy szórással, számos tényezőtől függően - körülbelül 2000-2500 kalória. A pontos szám függ a nemtől, az életkor
Adócsomag 2025 tavasz - Jönnek az állandó extraprofitadók és új kedvezmények
2025. május 13-án nyújtotta be a kormány T-11920. számú törvényjavaslatában a tavaszi adócsomagot. Jelen blogunkban összefoglaljuk a vállalkozások számára legfontosabb változásokat, több
VIDEÓ! Devizapiaci fordulópont? A dollár technikai támaszhoz ért
SPB Trend-lesen - technikai elemzéssel Az elmúlt napok fejleményei alapján újra reflektorfénybe kerülhetnek a devizapiaci mozgások a befektetői portfóliókban. A dollárindex (DXY) 98,8 közelé


- Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
- Minden eddigi tervét a kukába dobta Magyarország – Beleléptek a csapdába a hitelminősítők?
- Olyan bajok vannak a magyar közigazgatással, hogy Brüsszel szerint az már a versenyképességet veszélyezteti
- Már Brüsszel figyelmezteti a kormányt, végveszélyben vannak a magyar EU-források
- A kormány törölné az EU-pályázatok kifizetését és kiírását, gyakorlatilag ejtené a helyreállítási alapot
Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
Régi tabut döntött le a kormány.
Nő a vállalati felelősségbiztosítások jelentősége - Ezt kell tudni róluk
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
A jelen kompetenciái nem lesznek elegendőek a jövő munkahelyein
Ha a jó kérdéseket tesszük fel magunknak, felismerhetjük a rögzült gondolkodásmódunkat.
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
Előadásunkon bemutatjuk a Portfolio Online Tőzsde egyszerűen kezelhető felületét, a számlatípusokat és a gyors kereskedés lehetőségeit. Megismerheted tanácsadó szolgáltatásunkat is, amely segít az első lépések megtételében profi támogatással.
Számolj háromig és start!
Ne maradj le számlanyitási akciónkról! Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, milyen bónuszokat érdemes kihasználni, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.