Ebben bezzeg élen járunk: minden negyedik magyar az államnak dolgozik
20% feletti azoknak az adót fizető munkavállalóknak az aránya, akik államtól, állami vállalattól vagy az állami szektortól kapják a fizetésüket. Ez Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában 15% körüli maximum, Ausztriában 11, Németországban meg 8%.
- mondta Lázár János néhány napja. A Miniszterelnökséget vezető miniszter ezekkel az adatokkal kívánt érvelni a bürokráciacsökkentési program mellett, amitől a versenyképesség javulását várja.Első pillantásra meglepőnek tűnhetnek a számok, hiszen az OECD legfrissebb, 2013-as adatai nem egészen ezt a képet mutatják. Igaz ugyan, hogy Magyarország valóban a magas állami foglalkoztatással jellemezhető országok között volt (sőt, az említett 20% helyett 23,9%-os az arány), de a magyar adattól alig marad el az észt, a szlovák és a lengyel érték. Vagyis ezen a listán nemigen látszik a túlfoglalkoztatás a régiós társakhoz képest. Pedig a nemzetközi szervezet szerint a statisztika magába foglalja a klasszikus állami szektort és az állami vállalati kört - pont úgy, ahogyan azt Lázár János mondta.

Megkérdeztük hát a Miniszterelnökséget, hogy milyen számok mutatják a kiugró magyar állami foglalkoztatást, ami bürokrácialeépítő program egyik alapját jelenti. A válasz szerint "az OECD 2015-ben publikált, a Magyar kormányzásról és a kormányzati mutatókról szóló, Government at a Glance: How Hungary Compares c. kiadványában szereplő adatok alapján, Magyarországon a közszférában dolgozók aránya a teljes foglalkoztatottsághoz képest, nagyságrendileg megközelíti a 20 százalékot (pontosan 18,8 százalék). Magyarország szempontjából összehasonlítási alapot képező visegrádi országokban, így például Lengyelország tekintetében ez a mutató 9,7 százalék, Csehországban és Szlovákiában 13-13 százalék körüli. A magyar gazdaság szempontjából nagy jelentőséggel bíró Németország és Ausztria esetében a fenti mutatók 10 százalék körül alakulnak (10,6 és 10,7 százalék)."
Ettől a választól persze kicsit összezavarodhatunk, hiszen
- mind a miniszter által ismertetett adatokhoz,
- mind pedig az OECD legfrissebb számaihoz képest
- más értékeket kaptunk a ME-től - szintén az OECD-re hivatkozva.
Akkor most melyik a helytálló a három közül?
A megoldás a következő: az OECD két adatsora két fontos különbség is van. Az egyik, hogy a Miniszterelnökség válaszában idézett változat a szűkebb állami körre vonatkozik, így nem tartalmazza az állami vállalatok dolgozóit, a másik, hogy (az összehasonlíthatóság érdekében) minden ország esetén 2011-re vonatkoznak. Lázár János adatai elvileg ezeket idézik, de néhány számbeli pontatlanságon kívül hibás volt az a megjelölés, hogy ezek az emberek " az államtól, állami vállalattól vagy az állami szektortól kapják a fizetésüket", hiszen kizárólag a szűken értelmezett állami szektorról van szó.
Vagyis a helyzetet leíró ábra így fest:

- a teljes állami szektorban dolgozók aránya az egész KKE-régióban magasnak számít;
- ezen belül a magyar adat az egyik legnagyobb, ugyanakkor a különbség nem látványos;
- ha azonban az állami vállalatok dolgozóit kivesszük a körből , akkor a szűken vett állami szektor foglalkoztatása valóban kiemelkedő Magyarországon;
- ennek oka, hogy a legtöbb KKE-országban az állami foglalkoztatást a sok állami vállalati alkalmazott emeli meg, a szűkebben vett kormányzati szektorban viszont már lényegesen kevesebben dolgoznak;
- Magyarország e szempontból a nyugati trendbe simul: már kevés az állami cégeknél foglalkoztatott.
- vagyis két szempontból is régiós kakukktojások vagyunk: a kiterjedt bürokrácia és a kevés állami vállalati dolgozó is sajátos jelenség Közép-Európában.
Végezetül érdemes megemlíteni egy tényezőt, ami a képet a ténylegesnél még előnytelenebbé varázsolja. A magyar statisztika szerint a közmunkások állami alkalmazottak, ők pedig számításaink szerint a közszférában dolgozók arányát (a teljes munkaerő-állományhoz viszonyítva) bő két százalékponttal emeli. A közmunka azonban sokkal inkább tekinthető egyfajta munkanélküli ellátásnak, mintsem az állami feladatok ellátásához szükséges foglalkoztatásnak.
Elfogyott Brüsszel türelme: példátlan csapás készül Oroszország ellen
Még sosem használták ezt az eszközt, senki ellen.
Otthon Start program: egységes reklámot írt elő a kormány
Rendeletben, a bankoknak, ingatlanhirdető portáloknak és ingatlanközvetítőknek.
Megjött a figyelmeztetés: katonai járművek lépnek be Magyarországra
Három napig halad majd át a konvoj hazánkon.
Megdicsérte Oroszországot a világ egyik legerősebb vezetője
Úgy látják, példátlanul erős a kötelék.
Már csak ez hiányzott, kimondták: újabb válság ütötte fel a fejét a németeknél
Ez is a gyenge gazdaság hatása.
Nem áll le a Rheinmetall: hamarosan a hadihajó-bizniszbe is beszállhatnak
Az NVL megvásárlása iránt érdeklődnek.
Építkeznél az Otthon Starttal? Rád speciális szabályok vonatkoznak, amikről tudnod kell!
Jó hír, hogy az Otthon Start Program nemcsak lakásvásárlásra, hanem építkezésre is felhasználható. Ám aki házat szeretne építeni a 3%-os hitelből, annak számolnia kell azzal, hogy ez jóva
ESG és adózás: így kapcsolódik össze a társadalmi felelősségvállalás és a vállalati adományozás
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő működés. Az ESG nem csupán trend vagy megfelelési k

Az USA adósság mögötti árnyékkereslet felemelkedése
Az amerikai államkötvények piacán a hedge fundok és a stabil érmék kibocsátói egyre fontosabbá válnak a napi árazásban. Ezek a szereplők gyakran a rövid távú profitra és piaci feltételek
A világ legnagyobb kibocsátói
A világ szén-dioxid- és metánkibocsátásának jelentős részéért csupán néhány vállalat tehető felelőssé. Mai bejegyzésünkben velük foglalkozunk.
Tartozik-e nekünk az állam, ha van pénzünk?
Egy modern bankjegy tulajdonosa nem követelhet semmi "értékesebbet" az államtól a pénzéért cserébe. Miért sorolják a készpénzt mégis az államadóssághoz a statisztikák? És számít-e ez
Trump Signs Stablecoin Law - But Can We Stabilize the Stablecoin?
In a landmark move, the United States has passed a long-awaited law regulating stablecoins, signalling a turning point for digital assets pegged to the U.S. dollar. What if making stablecoins more stable o
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Indul a verseny a jövő energiájáért - Megnyílt az EKFI 2025 pályázat!
Olyan energetikai problémáról tudsz, amit csak te vagy képes megoldani? Ha igen, akkor most itt az idő, hogy megmutasd.


Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.
Meddig fékezheti az inflációt az árrésstop?
Kozák Tamással, az OKSZ főtitkárával beszélgettünk.
Nagy pofont kaptak a boltok - Mi jön most?
Örülhetnek a vásárlók ennek?
Az európai sikerország is lecsap a bankokra, mégis mi folyik itt?
Mi történik a pénzzel Lengyelországban?
