Uniós béreket Magyarországnak!
A bérfelzárkóztatáson azonban a hétköznapokban sajnos nem a fentieket értjük, hanem használóik egyszerűen azt kívánják vele sugallni, hogy valamilyen homályos összeesküvés-elmélet eredményeképpen mi magyarok kevesebb munkajövedelmet kapunk, mint amennyi járna.
Ezt az értelmezést erősíti a Jobbik újramelegített bérfelzárkóztatási javaslata, a "bérunió". Az ellenzéki párt ötlete szerint ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért kellene fizetni az egész Európai Unióban.Igazából az egész ötlet képtelenségét gyorsan beláthatjuk, ha abba belegondolunk, hogy amennyiben nem rendel el a párt Európa-szerte általános bércsökkentést, akkor a béreknek a teljes unióban a legmagasabb ismert szintre kellene emelkedniük. Lépjünk túl ezen a problémán, és tételezzük fel, hogy a bérunió mindössze arra vonatkozna, hogy a kelet-közép európai uniós tagországok béreit kell az uniós átlagra "felzárkóztatni". (Ezzel persze elegánsan átlépünk azon a kérdésen is, hogy miért vannak Nyugat-Európában is látványos bérkülönbségek, de egy politikai szlogennél ne keressünk ilyen kifinomultságot. Azzal se foglalkozzunk, hogy ugyan ki a fene fogja betartható módon előírni egy piacgazdaságban, hogy "tessék több bért fizetni a dolgozóknak".)
Aki a közgazdasági finomságokra kevésbé fogékony, két egyszerű kérdésre kell, hogy választ kapjon.
- Indokolt-e, hogy az országok közötti bérkülönbségek a termelékenység ("fejlettség") függvényében alakuljanak?
- Valóban megfigyelhető-e, hogy a bérkülönbségek fő befolyásoló tényezője a gyakorlatban a termelékenység (vagyis nincsen további "gonoszság" a relatíve alacsony béreink kialakulásában)?
Mindkét kérdésre egyértelmű igen a válasz.
Nem nehéz belátni: az országok közötti bérkülönbségeknek közgazdasági oka van. Egy országban a benne lévő szereplők a saját maguk által előállított értéken osztozkodnak. Ez alapján alakulnak ki az árak és a bérek. Ha a béreket önhatalmúlag megemeljük, akkor másnak nem jut a jövedelemből, a foglalkoztatók jelentős része (a vállalatok és az állam) egyszerűen tönkremegy. Képzeljük csak el:
- Holnap a fodrászok, szakácsok, fuvarozók és minden más munkaerő-igényes szolgáltató ágazat bérei a nyugat-európai szintre emelkednek. Az eredmény: a cégek vagy csődbe mennek, vagy drasztikusan árat emelnek. Mivel a piaci szolgáltatások árszintje az uniós átlag felét sem éri el, ennek van is tere, bár fogyasztóként a helyenként brutális drágulásnak biztosan nem örülnénk.
- Holnap a tanárok, egészségügyi ápolók, orvosok, bérét szintén felemeljük a nyugati bérszínvonalra. A zömében állami szolgáltatásokra persze nincs pénz a költségvetésben, úgyhogy méretes adóemelésekkel lehet rá megteremteni a fedezetet. Csak a miheztartás végett: a kórházi ellátás árszintje az uniós átlagnak a negyedét sem éri el, könnyű elképzelni, hová ugranának az árak és az adók, ha a legnagyobb költségtételt, a munkaerő árát ilyen mértékben megemelnénk.

Ha a fentiekből nem lenne nyilvánvaló: a bérunió ostobaságát nem menti az a kitétel, hogy csak azonos munkáért követel azonos bért. Kétségkívül ez legalább azt megengedi gálánsan, hogy azok jobban keressenek a nyugati országokban, akik láthatóan több értéket állítanak elő. Csakhogy a bérunió még ezt figyelembe véve is nonszensz konstrukció. Ugyanis a fent leírt, országon belüli jövedelemosztozkodás fontos eleme, hogy a fejlődéssel párhuzamosan azoknak is több jut, akik amúgy pontosan ugyanazt csinálják, mint korábban.
Azért keres egy bécsi fodrász sokkal többet, mert magasabb termelékenységű kuncsaftjai vannak. A fodrászok ott úgy tudnak "kiharcolni" magasabb bért, hogy a magasabb termelékenységű embereknek nyújtott szolgáltatása többet is megér. Egyszerűen azért tudnak 5-10-szeres árakkal dolgozni, mert egy fejlettebb gazdasági környezetben ugyanaz a munka többet ér. Általában is kijelenthetjük, hogy azokon a területeken, ahol a termelékenység nem tud növekedni (tipikusan az élőmunka-igényes szolgáltató szektorokban) ott az országban képződő egyre magasabb jövedelemből áremeléseken keresztül kérnek részesedést a munkavállalók. Ugyanez a mechanizmus érvényes az állami alkalmazottakra (pl. oktatás, egészségügy) is. Ott a magasabb nemzeti jövedelem a nagyobb adóbevétel formájában biztosít sokkal magasabb keresetet olyan szakmákban, ahol egyébként technológiai értelemben valóban hasonló hatékonyságú munka zajlik.
Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy a mai magyar jövedelmek között ne találhatnánk olyat, ami sérti az igazságérzetünket. Ezek emelését azonban nem lehet úgy megoldani, hogy egy országtól erőn felüli bérek kifizetését kérjük, mert annak csőd a vége. Vagy esetleg még megkérhetjük a németeket, franciákat, hogy a bérunió érdekében ugyan egyenlítsék már ki a jövedelmeket úgy, hogy az adójukkal dotálják az alacsonyabb bérszínvonalú országok dolgozóit. Valószínű azonban, hogy ők nem így képzelik az Európai Egyesült Államokat. Addig is, amíg rájönnek, micsoda zseniális ötlet a bérunió, érdemes lehet azon is gondolkodni, hogy milyen nemzeti gazdaságpolitika szolgálhatja valóban a magasabb jólét megteremtését. Mert az igazán ránk férne.
Újabb nyersanyagot vághatnak földhöz Trump vámjai
Brazília belengette a gyártás beszüntetését.
Sokkoló adat: hét éven belül elfogy a nyugdíjas nők pénze?
A férfiak sokkal jobb helyzetben vannak.
Katasztrófaövezetből virágzó ökoszisztéma: így lett újra a halaké és az úszóké a Szajna
A Szajna valaha egy Párizs szívében húzódó ökológiai katasztrófaövezet volt, de az elmúlt 50 év során a szinte halott csatorna fokozatosan virágzó ökoszisztémává
New York, te kommunista...
Világvége, összeomlás, Szovjetunió - ez vár New Yorkra a republikánusok szerint, ha a demokrata Zohran Mamdani lenne a város polgármestere. De tényleg bibliai méretű pusztulás... The post New
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jeleségek, amelyek hatással vannak a várandós nőkre.
Globális minimumadó (GloBE) - gyakori kérdések és gyakorlati válaszok
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó ár
Oroszország és Kína a self made milliárdosok bölcsője
A nagyjából 3000 dollármilliárdos kétharmada self made, maga szerezte a vagyonát. Az örökölt és self made milliárdosok aránya tud mesélni az adott ország történelmi, kulturális,... The pos
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási


Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén
Lehetne spórolni a rövidebb az élelmiszerlánccal?
Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.