Uniós béreket Magyarországnak!
A bérfelzárkóztatáson azonban a hétköznapokban sajnos nem a fentieket értjük, hanem használóik egyszerűen azt kívánják vele sugallni, hogy valamilyen homályos összeesküvés-elmélet eredményeképpen mi magyarok kevesebb munkajövedelmet kapunk, mint amennyi járna.
Ezt az értelmezést erősíti a Jobbik újramelegített bérfelzárkóztatási javaslata, a "bérunió". Az ellenzéki párt ötlete szerint ugyanazért a munkáért ugyanazt a bért kellene fizetni az egész Európai Unióban.Igazából az egész ötlet képtelenségét gyorsan beláthatjuk, ha abba belegondolunk, hogy amennyiben nem rendel el a párt Európa-szerte általános bércsökkentést, akkor a béreknek a teljes unióban a legmagasabb ismert szintre kellene emelkedniük. Lépjünk túl ezen a problémán, és tételezzük fel, hogy a bérunió mindössze arra vonatkozna, hogy a kelet-közép európai uniós tagországok béreit kell az uniós átlagra "felzárkóztatni". (Ezzel persze elegánsan átlépünk azon a kérdésen is, hogy miért vannak Nyugat-Európában is látványos bérkülönbségek, de egy politikai szlogennél ne keressünk ilyen kifinomultságot. Azzal se foglalkozzunk, hogy ugyan ki a fene fogja betartható módon előírni egy piacgazdaságban, hogy "tessék több bért fizetni a dolgozóknak".)
Aki a közgazdasági finomságokra kevésbé fogékony, két egyszerű kérdésre kell, hogy választ kapjon.
- Indokolt-e, hogy az országok közötti bérkülönbségek a termelékenység ("fejlettség") függvényében alakuljanak?
- Valóban megfigyelhető-e, hogy a bérkülönbségek fő befolyásoló tényezője a gyakorlatban a termelékenység (vagyis nincsen további "gonoszság" a relatíve alacsony béreink kialakulásában)?
Mindkét kérdésre egyértelmű igen a válasz.
Nem nehéz belátni: az országok közötti bérkülönbségeknek közgazdasági oka van. Egy országban a benne lévő szereplők a saját maguk által előállított értéken osztozkodnak. Ez alapján alakulnak ki az árak és a bérek. Ha a béreket önhatalmúlag megemeljük, akkor másnak nem jut a jövedelemből, a foglalkoztatók jelentős része (a vállalatok és az állam) egyszerűen tönkremegy. Képzeljük csak el:
- Holnap a fodrászok, szakácsok, fuvarozók és minden más munkaerő-igényes szolgáltató ágazat bérei a nyugat-európai szintre emelkednek. Az eredmény: a cégek vagy csődbe mennek, vagy drasztikusan árat emelnek. Mivel a piaci szolgáltatások árszintje az uniós átlag felét sem éri el, ennek van is tere, bár fogyasztóként a helyenként brutális drágulásnak biztosan nem örülnénk.
- Holnap a tanárok, egészségügyi ápolók, orvosok, bérét szintén felemeljük a nyugati bérszínvonalra. A zömében állami szolgáltatásokra persze nincs pénz a költségvetésben, úgyhogy méretes adóemelésekkel lehet rá megteremteni a fedezetet. Csak a miheztartás végett: a kórházi ellátás árszintje az uniós átlagnak a negyedét sem éri el, könnyű elképzelni, hová ugranának az árak és az adók, ha a legnagyobb költségtételt, a munkaerő árát ilyen mértékben megemelnénk.

Ha a fentiekből nem lenne nyilvánvaló: a bérunió ostobaságát nem menti az a kitétel, hogy csak azonos munkáért követel azonos bért. Kétségkívül ez legalább azt megengedi gálánsan, hogy azok jobban keressenek a nyugati országokban, akik láthatóan több értéket állítanak elő. Csakhogy a bérunió még ezt figyelembe véve is nonszensz konstrukció. Ugyanis a fent leírt, országon belüli jövedelemosztozkodás fontos eleme, hogy a fejlődéssel párhuzamosan azoknak is több jut, akik amúgy pontosan ugyanazt csinálják, mint korábban.
Azért keres egy bécsi fodrász sokkal többet, mert magasabb termelékenységű kuncsaftjai vannak. A fodrászok ott úgy tudnak "kiharcolni" magasabb bért, hogy a magasabb termelékenységű embereknek nyújtott szolgáltatása többet is megér. Egyszerűen azért tudnak 5-10-szeres árakkal dolgozni, mert egy fejlettebb gazdasági környezetben ugyanaz a munka többet ér. Általában is kijelenthetjük, hogy azokon a területeken, ahol a termelékenység nem tud növekedni (tipikusan az élőmunka-igényes szolgáltató szektorokban) ott az országban képződő egyre magasabb jövedelemből áremeléseken keresztül kérnek részesedést a munkavállalók. Ugyanez a mechanizmus érvényes az állami alkalmazottakra (pl. oktatás, egészségügy) is. Ott a magasabb nemzeti jövedelem a nagyobb adóbevétel formájában biztosít sokkal magasabb keresetet olyan szakmákban, ahol egyébként technológiai értelemben valóban hasonló hatékonyságú munka zajlik.
Félreértés ne essék, nem arról van szó, hogy a mai magyar jövedelmek között ne találhatnánk olyat, ami sérti az igazságérzetünket. Ezek emelését azonban nem lehet úgy megoldani, hogy egy országtól erőn felüli bérek kifizetését kérjük, mert annak csőd a vége. Vagy esetleg még megkérhetjük a németeket, franciákat, hogy a bérunió érdekében ugyan egyenlítsék már ki a jövedelmeket úgy, hogy az adójukkal dotálják az alacsonyabb bérszínvonalú országok dolgozóit. Valószínű azonban, hogy ők nem így képzelik az Európai Egyesült Államokat. Addig is, amíg rájönnek, micsoda zseniális ötlet a bérunió, érdemes lehet azon is gondolkodni, hogy milyen nemzeti gazdaságpolitika szolgálhatja valóban a magasabb jólét megteremtését. Mert az igazán ránk férne.
Kiderült, mi határozza meg igazán, hogy melyik kórházat választjuk
Fókuszban a páciensélmény.
Nukleáris olvadás fenyeget Európa legnagyobb erőművében – Kongatja a vészharangot a nemzetközi ügynökség
Vészhelyzeti dízelgenerátorokat vetnek be.
2,2 milliárd forintból épült fel a magyarországi "energiapálya", amely 16 ezer ember életét könnyíti meg
Teljesen automatikus rendszer.
Hároméves csúcson a magyar lakáspiac, az Otthon Start pörgeti a vásárlásokat
Ennél magasabban utoljára 2022 márciusában volt.
Elérte a korrekció a magyar tőzsdét, megugrott a forgalom szeptemberben
De volt olyan részvény, ami így is nagyot ment.
Nagy Márton bejelentette: új adócsökkentésen dolgozik a kormány
Kabinetülésről jelentkezett.
A mesterséges intelligencia hatása a választásokra
A 2024-es tapasztalatok alapján a generatív mesterséges intelligencia jóval mérsékeltebb hatást gyakorol a választásokra, mint azt korábban sokan gondolták.
Sakkmesterből játéktervező, majd Nobel-díjas tudós: ő az agy a Google AI mögött
Sakkmesterből videójáték-tervező, majd idegtudós és Nobel-díjas: Demis Hassabis a teremtő elme a Google AI mögött. Egyedülállóan sokoldalú és kreatív pályája alatt számos olyan újítá

Agrárgazdaság átadása: a generációváltás és a vagyontervezés kulcsa az agráriumban
Az agrárgazdaság átadása az elmúlt években az agrárium egyik legaktuálisabb kérdésévé vált. A rendszerváltás idején önálló gazdálkodóvá vált generáció mára elérte vagy hamarosan

Abszolút hozam euróban - hogyan fordítható előnnyé a bizonytalan piaci környezet?
Ha befektetésről van szó, sokan keresik az arany középutat: ne kelljen kitenni magukat a részvénypiac szeszélyeinek, de ne is kelljen megelégedni a pénzpiaci eszközök szerény hozamaival. Az eu
A mesterséges intelligencia vegánjai
Az MI-veganizmus egy új társadalmi mozgalom, amely etikai, környezeti és jóléti megfontolásokból tudatosan korlátozza a mesterséges intelligencia használatát.
Új lakossági állampapírok érkeznek októbertől. Érdemes sietnie a befektetőknek?
Új lakossági állampapírok forgalmazása indul el októbertől, ezzel párhuzamosan számos jelenleg elérhető befektetés forgalmazása lezárul. Ráadásul nem csak a szokásos sorozatcserékről van
Olcsó kacatból high-tech ipar
USA Innovates, China Replicates, Europe Regulates - szól a régi mantra. Sokan még ma is igaznak tartják, hogy Kína csak lopja a technológiát, másolja a... The post Olcsó kacatból high-tech ipar a

A Vaslady ébredése
Batman, Spiderman, Iron Lady. Mintha Thatcher valami szuperhős lenne a Marvel univerzumból, akinek az a szuperereje, hogy soha "nem hátrál meg". Meg azt mondja: "ha a mértéktelen [állami] költek

Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Új trend az energiapiacon: így fixálhatóak évekre az alacsony árak
A legnagyobb techgigászok, mint a Google, Amazon, Microsoft állnak a trend élén.
Egy betegség, ami minden magyarnak fáj: évtizedek óta küzdünk vele
Megjelent a Portfolio Checklist keddi adása: fókuszban a fiskális alkoholizmus.
Október 17-én indul a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastsorozatának második évada
A témák között mesterséges intelligencia, online játék, kriptós befektetési csalások.
