Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet
Gazdaság

Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet

Az elmúlt években nem volt nagyobb sikersztori a magyar gazdaságban, mint a foglalkoztatás rekordszintre emelkedése és a munkanélküliség dinamikus csökkenése. Hosszú ideje már egyértelműen az elsődleges munkaerőpiac a húzóerő, és olyannyira sokan találtak állást, hogy kezdünk kifogyni a "munkáskezekből". A Portfolio számításai szerint még hadra lehet fogni néhány százezer embert - amit a nyugdíjkorhatár emelése is segít a következő években -, de a csökkenő népesség miatt hamarosan egy áttörhetetlen falba ütközünk bele.
A foglalkoztatottak száma Magyarországon ma már olyan magas, mint amit utoljára a rendszerváltást követően láttunk. A
  • gazdasági válságban elveszett munkahelyek természetes újjáépülése,
  • az elmúlt évtized munkaügyi reformjai,
  • valamint a gazdasági konjunktúra

egyaránt a foglalkoztatás növekedésének irányába hatott.

A munkaerőpiaci reformoknak (inaktívak munkába állítása, rokkantsági felülvizsgálatok, GYES-kedvezmények, nyugdíjkorhatár folyamatban lévő emelése) és a válság utáni konjunktúra élénkülésének köszönhetően egyre többen álltak munkába, miközben nőtt az aktivitási ráta. Az alábbi ábrán bemutatjuk, hogy 2006 eleje és 2017 vége között - így a válság foglalkoztatási hatásain átnézve - miként változott a foglalkoztatottak, a munkanélküliek, valamint az inaktívak száma:

Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet

Az alábbi ábra pedig azt mutatja be, hogy miként áll össze a 15-74 éves népesség 2017 végén:

Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet

Meddig tart a menetelés?

Mindezek alapján látható, hogy szép eredményeket mutathatunk fel, de az adatok mélyére ásva egyre inkább úgy tűnik, hogy hamarosan falba ütközünk,

és a foglalkoztatás növekedése előbb-utóbb meg fog állni.

A munkavállalási korú lakosság ugyanis erőteljesen csökken. Sőt, ebben a korcsoportban az elmúlt években gyorsabb volt a csökkenés üteme, mint a teljes népességben, hiszen a munkapiacra lépő korosztályok egyre kisebbek, miközben a várható élettartam növekszik.

Ezt a tendenciát fékezi az utóbbi időszakban a nyugdíjkorhatár emelése, ami évente több tízezer embert tart a munkaerőpiacon. A munkaerőhiány szempontjából tehát az a kérdés, hogy a munkaképes korú népesség csökkenése, valamint a nyugdíjkorhatár emelése milyen kilátásokkal kecsegtet.

Éppen ezért megvizsgáltuk, mire is számíthat Magyarország a következő néhány évben. Az alábbi két ábránkon az elmúlt évek főbb munkapiaci trendjeit mutatjuk be, az elsőn a korhatáremelések eddigi hatásai, a másodikon pedig a munkapiaci reformok hatására csökkenő inaktív népesség alakulását láthatjuk.

Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet


Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet

Mint láthattuk, a munkavállalási korú népesség csökkenésének remek ellenszere a nyugdíjkorhatár emelése, ami jelenleg zajlik is Magyarországon, így hamarosan megegyezik a 15-64 éves korosztállyal, sőt, kismértékben meg is haladja azt. (A 2014-es 61 évről 2022-re 65 évre emelkedik a nyugdíjkorhatárt.) Ez az a tényező, amely sokat segít abban, hogy ne csökkenjen a "merítés", azonban 2022 után számításaink szerint újra erőteljesen csökkenni kezd a munkavállalási korú népesség.

Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet

A csökkenés oka, hogy a most 50-es éveik második felében járók nyugdíjba mennek (korévenként kb. 120 ezren vannak), miközben olyan fiatalok lépnek be a "helyükre", akiknek a száma korévenként 100 ezer alatti.

Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet

A munkavállalási korú népesség csökkenését tehát átmenetileg megakadályozza a nyugdíjkorhatár emelése, az előttünk álló évtizedben azonban további csökkenés várható, ha nem emelkedik (a törvényben rögzítettnél) tovább a nyugdíjkorhatár, vagy nem sikerül még tovább közelíteni a valós nyugdíjba vonulási időpontot a korhatárhoz.

A munkavállalási korú népesség a 2006-os 6 millió 400 ezerről 2017-ben 6 millió 280 ezerre csökkent (a mélypont a 2014-es 6 millió 160 ezer volt), ami kisebb ingadozások mellett 2022-ig nem fog változni. Ezt követően azonban a 2006 és 1014 között látható csökkenő trend folytatására számíthatunk.

A népesség korévenkénti számának, a rájuk jellemző halálozási minták, valamint a munkaerő-felmérés adatainak figyelembevételével a Portfolio kalkulációja szerint 2030-ra már csak 5 700 ezer fő körül lehet a munkavállalási korú népesség.

A potenciális munkavállalók száma ennél alacsonyabb lehet, hiszen nem kalkulálhatunk azzal, hogy egy rokkantnyugdíjas sem marad a 15-65 éves népességben, mint ahogy azzal sem (remélhetőleg), hogy a 15-19 évesek tömegesen munkába állnak. A gyermekgondozási segélyben részesülők jó része szintén nem fog visszatérni a munkaerőpiacra (mindig lesz kb. 200 ezer anyuka, aki szül/gyermeket nevel), de esetükben létszámuk lassú csökkenésére számíthatunk a támogató intézkedések hatására. A potenciális dolgozói tábor ezzel korrigálva így 5 millió alá fog csökkenni 2030-ra a jelenlegi 5 millió 400 ezerről.

Ha azzal számolunk, hogy a következő időszakban sikerül
  • tovább csökkenti az inaktivitást és a munkanélküliséget,
  • visszaterelni a munkaerőpiacra a passzív munkanélkülieket,
  • munkába állítani azokat az inaktív munkanélkülieket, akik dolgozni szeretnének,

akkor a tavalyi 4 millió 360 ezerről az előttünk álló években 4 millió 600 ezer környékére lehet növelni a dolgozói létszámot a munkavállalási korú népességben, azzal számolva, hogy a természetes munkanélküliség Magyarországon 6% körüli.

Az elmúlt évek legnagyobb sikertörténete volt Magyarországon - Most mégis betonfalba ütközhet

Az is kérdéses, hogy a munkapiacon fennálló korlátokat és képzettségi problémákat mennyire lehet áthidalni a jelenleg nem dolgozó, ám munkavállalási korú népességbe tartozók tekintetében. Foglalkoztatásukhoz elengedhetetlenek volnának az olyan aktív munkaerőpiaci intézkedések, amelyek segítik a leszakadó társadalmi csoportok felzárkózását, a rugalmas foglalkoztatási formák elterjedését és az átképzést.

Mindent egybevetve látható, hogy habár még növelhető a munkavállalási korú népesség foglalkoztatása - az inaktívak csökkenésével párhuzamosan -, ez mostanra 200-250 ezer fő lehet, de könnyen előfordulhat, hogy ennél is előbb fizikai korlátba ütközik a létszámbővülés. Egy részüknek a foglalkoztathatósága rendkívül kérdéses, vagyis minden bizonnyal csak akkor fognak bekerülni a munkaerőpiacra, ha az elhelyezkedésüket támogató munkapiaci intézkedések mellett a konjunktúra kitart, és a munkaerőhiány fokozódik az országban.

A fentiek alapján számításaink szerint 2022 és 2025 között tetőzhet a foglalkoztatás Magyarországon, innentől elfogynak a hadra fogható emberek, és a demográfiai kényszer hatására jelentős erőfeszítések nélkül a foglalkoztatás lassú csökkenésére kell számítani.



(Címlapkép forrása: MTI Fotó / Ujvári Sándor. Plazmavágógép dolgozik a fennállásának 50. évfordulóját ünneplő, pótkocsikat és gépjármű felépítményeket gyártó Budamobil-Cargo Járműipari és Szolgáltató Kft. kalocsai üzemében 2018. február 23-án.)
Tőzsde
koronavirus_strand
etterem
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
2020. szeptember 9.
Sustainable World 2020
2020. szeptember 10.
Property Market RELOADED 2020
2020. szeptember 10.
Lakás Konferencia 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Nehéz részvényt választani? Kereskedj akkor a legnagyobb tőzsdeindexekkel!
hadsereg harckocsi honvédség leopard