budapest_shutterstock-20170310
Gazdaság

Oblath Gábor a koronavírus-válságról: a magyar költségvetési reagálás tényleg erőtlen

A Pénzügyminisztérium munkatársai által vitatott írásomnak az volt a legfontosabb mondandója, hogy a hazai költségvetési politika európai összehasonlításban rendkívül erőtlenül reagál a koronavírus okozta krízisre, és részben ennek alapján találtam – ugyancsak európai összehasonlításban – túlzottan derűlátónak a kormánynak a GDP, illetve a háztartási fogyasztási kiadások alakulására vonatkozó 2020. évi előrejelzését (3%-os csökkenés, illetve 0,9%-os emelkedés). A vitacikk szerzői megerősítették fő mondandómat, de indokolatlannak ítélték a kormányzati prognózis megalapozottságát és a költségvetési intézkedések alkalmasságát illető kétségeimet. Őszintén kívánom, hogy bírálóimnak legyen igazuk.
A Portfolio legtöbb tartalma ingyenesen hozzáférhető, ahogy ez a cikk is.
A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet

Nagyra értékelem, hogy a Pénzügyminisztérium munkatársai igen higgadtan, szakmai érvekkel reflektáltak a hazai költségvetési politikának a vírus-krízisre adott, illetve tervezett reakcióját európai összehasonlításban bemutató írásomra. Úgy látom, hogy a fő állításomat illetően nincs vita közöttünk: a magyar költségvetési politika – az EU-tagországok jelentős többségétől eltérően – a krízisre nem kíván érdemi lazítással reagálni. Amint írják „… érdemi növekedési támaszt képeznek a közelmúlt intézkedései, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország elkerülhesse a 2008-hoz hasonló mély és elhúzódó recessziót. Mindezt úgy elérve, hogy a költségvetés se terhelődjön túlzott mértékben.” Az összehasonlítás alapján magam is azt állapítottam meg, hogy a hazai költségvetés kerülni igyekszik a „terhelődést” – bár az, hogy ebben az összefüggésben közelebbről mit jelent a „túlzott mérték”, nyilván tisztázásra szorul. Fontos azonban leszögezni: egyetértünk abban, hogy a magyar kormány a költségvetési egyenleget „kímélve” törekszik reagálni a válságra.

A kiemelt mondatot megelőző állítással viszont nem értek egyet. Kétlem, hogy a vitacikkben hosszan felsorolt intézkedések, eszközök és módszerek (törlesztési moratórium, hitelek, garanciák) csakugyan „érdemi növekedési támaszt képeznek”. A kiemelt mondatot követő megállapítást is vitatom: [a költségvetés túlterhelődésének elkerülése] „azért fontos szempont, mivel szemben a hivatkozott szerző cikkében is ajánlott látszólag „könnyebbik úttal”, amely a költségvetési hiány jelentős emelésével járna, nem helyez a magyar gazdaságra kilábalást nehezítő és egyben az országot sérülékennyé tévő adósságterheket.”

Ez utóbbi gondolattal az a fő problémám, hogy a szerzők nem magyarázzák meg, hogy a válságkezelés és a kilábalás szempontjából közgazdaságilag miért jobb a szerintük is „nehezebb út”, vagyis a nehéz jövedelmi helyzetbe került magánszektort eladósodásra késztetni (lásd a vitacikkben felsorolt számtalan konstrukciót), mint a „könnyebbik út”, vagyis az állam eladósodása? Ez utóbbi esetben – amely az EU-tagországok többségének a választása – döntően állami transzferek, nem pedig a magánszektor hitelállományának emelkedése segíthetné a bajba került vállalkozások és háztartások felszínen maradását.

Egyáltalán nem világos, hogy a magánszektor megemelkedett adósságterhe miért segítené elő inkább a válságból való kilábalást, mint az államé.

Attól tartok, hogy a helyzet éppen fordított. A visszaesett jövedelméhez képest felduzzadt adósságot viselő magánszektor nagyon óvatosan fog költeni, lassítva a gazdaság kibontakozását.

A nehezebb út választása már csak azért sem igazán érthető, mert a szerzők számos adattal támasztják alá, hogy a magyar gazdaság és államháztartás 2019-ben – ellentétben 2008-cal – tökéletes egészségi állapotnak örvendett. Vagyis 2020-ban – ellentétben 2009-cel – lenne mozgástér költségvetési élénkítésre.

A prognózisokon nincs mit vitatkozni, de utólag érdemes lesz megnézni, hogy 2020 májusában ki mire számított. A kormány derűlátó előrejelzésében továbbra is kételkedem – az optimizmust az első negyedévi GDP-n kívül (amelynek mindössze két hetét érintették a járvány következményei) pillanatnyilag semmi sem támasztja alá.

Válaszom írása közben jelent meg az EU Bizottság véleménye a hazai konvergenciaprogramról. A 19. pont vége a PM szakértőinek és saját véleményemmel egyaránt egybecseng (saját fordítás): „Összességében a vállalkozások támogatására és a munkahelyek megtartására irányuló költségvetési lépések mérsékeltek a legtöbb tagországgal összehasonlítva. Emellett átcsoportosításokkal és új adókkal tervezik e kiadásokat finanszírozni, ezért e lépések a makrogazdasági stabilizációra csekély hatást gyakorolhatnak”.

Cikkem pontosan erről szólt, ezt támasztották alá a PM szakértői, és ezt erősítette meg a Bizottság véleménye, amelynek lényegét a nyomaték kedvéért megismétlem: „e lépések a makrogazdasági stabilizációra csekély hatást gyakorolhatnak”.

A szerző közgazdász.

A vita előző két írása:

Címlapkép: Shutterstock

boris johnson brexit
commerzbank shutter
elefántcsontpart
biden trump
GettyImages-1227827589
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. október 8.
Budapest Economic Forum 2020
2020. november 10.
Öngondoskodás 2020
2020. november 10.
Portfolio Private Health Forum 2020
2020. november 11.
Energy Investment Forum 2020
boris johnson brexit