
Nagyra értékelem, hogy a Pénzügyminisztérium munkatársai igen higgadtan, szakmai érvekkel reflektáltak a hazai költségvetési politikának a vírus-krízisre adott, illetve tervezett reakcióját európai összehasonlításban bemutató írásomra. Úgy látom, hogy a fő állításomat illetően nincs vita közöttünk: a magyar költségvetési politika – az EU-tagországok jelentős többségétől eltérően – a krízisre nem kíván érdemi lazítással reagálni. Amint írják „… érdemi növekedési támaszt képeznek a közelmúlt intézkedései, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy Magyarország elkerülhesse a 2008-hoz hasonló mély és elhúzódó recessziót. Mindezt úgy elérve, hogy a költségvetés se terhelődjön túlzott mértékben.” Az összehasonlítás alapján magam is azt állapítottam meg, hogy a hazai költségvetés kerülni igyekszik a „terhelődést” – bár az, hogy ebben az összefüggésben közelebbről mit jelent a „túlzott mérték”, nyilván tisztázásra szorul. Fontos azonban leszögezni: egyetértünk abban, hogy a magyar kormány a költségvetési egyenleget „kímélve” törekszik reagálni a válságra.
A kiemelt mondatot megelőző állítással viszont nem értek egyet. Kétlem, hogy a vitacikkben hosszan felsorolt intézkedések, eszközök és módszerek (törlesztési moratórium, hitelek, garanciák) csakugyan „érdemi növekedési támaszt képeznek”. A kiemelt mondatot követő megállapítást is vitatom: [a költségvetés túlterhelődésének elkerülése] „azért fontos szempont, mivel szemben a hivatkozott szerző cikkében is ajánlott látszólag „könnyebbik úttal”, amely a költségvetési hiány jelentős emelésével járna, nem helyez a magyar gazdaságra kilábalást nehezítő és egyben az országot sérülékennyé tévő adósságterheket.”
Ez utóbbi gondolattal az a fő problémám, hogy a szerzők nem magyarázzák meg, hogy a válságkezelés és a kilábalás szempontjából közgazdaságilag miért jobb a szerintük is „nehezebb út”, vagyis a nehéz jövedelmi helyzetbe került magánszektort eladósodásra késztetni (lásd a vitacikkben felsorolt számtalan konstrukciót), mint a „könnyebbik út”, vagyis az állam eladósodása? Ez utóbbi esetben – amely az EU-tagországok többségének a választása – döntően állami transzferek, nem pedig a magánszektor hitelállományának emelkedése segíthetné a bajba került vállalkozások és háztartások felszínen maradását.
Egyáltalán nem világos, hogy a magánszektor megemelkedett adósságterhe miért segítené elő inkább a válságból való kilábalást, mint az államé.
Attól tartok, hogy a helyzet éppen fordított. A visszaesett jövedelméhez képest felduzzadt adósságot viselő magánszektor nagyon óvatosan fog költeni, lassítva a gazdaság kibontakozását.
A nehezebb út választása már csak azért sem igazán érthető, mert a szerzők számos adattal támasztják alá, hogy a magyar gazdaság és államháztartás 2019-ben – ellentétben 2008-cal – tökéletes egészségi állapotnak örvendett. Vagyis 2020-ban – ellentétben 2009-cel – lenne mozgástér költségvetési élénkítésre.
A prognózisokon nincs mit vitatkozni, de utólag érdemes lesz megnézni, hogy 2020 májusában ki mire számított. A kormány derűlátó előrejelzésében továbbra is kételkedem – az optimizmust az első negyedévi GDP-n kívül (amelynek mindössze két hetét érintették a járvány következményei) pillanatnyilag semmi sem támasztja alá.
Válaszom írása közben jelent meg az EU Bizottság véleménye a hazai konvergenciaprogramról. A 19. pont vége a PM szakértőinek és saját véleményemmel egyaránt egybecseng (saját fordítás): „Összességében a vállalkozások támogatására és a munkahelyek megtartására irányuló költségvetési lépések mérsékeltek a legtöbb tagországgal összehasonlítva. Emellett átcsoportosításokkal és új adókkal tervezik e kiadásokat finanszírozni, ezért e lépések a makrogazdasági stabilizációra csekély hatást gyakorolhatnak”.
Cikkem pontosan erről szólt, ezt támasztották alá a PM szakértői, és ezt erősítette meg a Bizottság véleménye, amelynek lényegét a nyomaték kedvéért megismétlem: „e lépések a makrogazdasági stabilizációra csekély hatást gyakorolhatnak”.
A szerző közgazdász.
A vita előző két írása:
Címlapkép: Shutterstock
Német vezérőrnagy figyelmeztetett a Kreml mesterterve miatt: elképesztő számot mondott be
Durván növelnék a kapacitást.
Olyan történt az európai energiarendszerben, amire még nem volt példa − Mi áll a háttérben?
A napenergia lett az EU legnagyobb áramforrása.
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén? - Interaktív, díjmentes online előadás
Gyakorlati, hasznos, érthető
Évszázados esőzés, áradás, aztán földcsuszamlás követelt halálos áldozatokat: hamarosan pedig hőhullám jön
Egymást követik a szélsőséges időjárási jelenségek Dél-Koreában.
Itt a kánikula, életbe lépett a másodfokú hőségriasztás - Térképek és előrejelzések érkeztek
Ez várható, erre kell figyelni.
A fegyverkezési hullám ezen hatásáról alig beszélnek, pedig katasztrofális a klímára
Ha a világ hadseregei egy ország lennének, akkor a világ 4. legnagyobb ÜHG-kibocsátóinak számítanának.
Miért akarja meghódítani Ukrajnát Putyin? – Száz évvel ezelőtti szövegek adhatnak választ a kérdésre
Ki volt Pjort Szavickij, az eurázsianizmus egyik alapítója?
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
VIDEÓ! Bitcoin a csúcson, altcoinok készenlétben: Indul a következő altszezon?
2025. július 1-jétől Magyarország új kriptovaluta-szabályozása lépett életbe, amely kizárólag hivatalosan engedélyezett szolgáltatók közreműködésével teszi lehetővé a kriptovaluták v
Követett részvények - 2025. július
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
A magyar állam találkozása a közgazdaságtannal
A kormány több bevételszerző próbálkozása alatt is beleütközött a Laffer-görbébe. Ideje tehát megnézni, mit is tud ez az egyszerű, de annál fontosabb közgazdasági összefüggés, és... T
Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban
Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban Évente több százmillió tonna műanyagot állítunk elő, melynek jelentős
Régi berögződések - elengedjük őket?
Pár hete az egyik kommentben V nevű olvasóm felvetette, hogy mennyire fontos néha felülvizsgálni a spórolási szokásainkat is. Lehet, hogy valami, ami 10 éve még értelmes és hasznos dolog volt
Target Corporation - elemzés
2022-ben vettem belőle 165-ön, leginkább kereskedési céllal, de osztalékot is fizetett, ha nem is sokat. 2024-ben adtam el kis bukóban. Most megint a szemem elé került, a Top10-es listám hetedikj
G20-csoport: úton a szén-dioxid-mentes áramtermelés felé
Technológiai trendek, kihívások és szakpolitikai irányok az IEA 2025-ös jelentése alapján.

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.
Agrárvita: mi szól a nagy EU-s agrárreform mellett és ellen?
Szakértőink ütköztették érveiket a területalapú támogatások reformjáról.
Egyre többet tudunk az Otthon Start hitelről: kik lesznek az igazi nyertesek?
A Kormányinfón Gulyás Gergely igyekezett tisztázni a félreértéseket.
Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
