záhony határellenőrzés
Gazdaság

Döntött az Európai Bíróság, fellélegezhetnek a határmenti kereskedők

Barta Péter, Jalsovszky Ügyvédi Iroda
A közelmúltban a magyar Bakati ügyben hozott ítéletével az Európai Bíróság rendet tett a külföldi utasok áfa-visszatérítési ügyeiben és láthatóan győztest hirdet a határmenti kereskedők és a NAV között folytatott küzdelemben. A bíróság ítélete azonban jó pár kérdést nyitva hagy.

Az alábbiakban Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédjének, adótanácsadójának írását közöljük.

Mi a közös Nyíregyházában, Kisvárdában, Mátészalkában, Bajában, Szegedben, Makóban és Mórahalomban? Az, hogy ezek azok a határközeli városok, amelyek boltjaiban ukrán és szerb magánszemélyek tömegével vásárolnak. A forgalom nagyon változatos, vannak, akik pár havonta egyszer-egyszer átjönnek a határon családi szükségleteiket kielégíteni, de vannak olyanok is, akik naponta több karton áruval távoznak a boltokból. A külföldiek ezekben a városokban jelentős vásárlóerőt képviselnek és nagyban hozzájárulnak a terület fejlődéséhez.

Van-e áfa vagy nincs?

A határmenti kereskedelem legfőbb mozgatórugója, hogy az itt vásárolt termékekre az EU-n kívülről jövő állampolgárok visszakaphatják az áfát, feltéve, ha bizonyítják, hogy az áru elhagyta Magyarország területét. Ezt a határátlépés során a NAV eljáró munkatársa igazolja az ezt a célt szolgáló úgynevezett „zöld papíron”. Ezt a „zöld papírt” kell a külföldi állampolgárnak a kereskedőhöz visszajuttatnia, amelyre a 27%-os áfát visszakapja.

Sokszor komoly pénzekről van szó. Nem csoda ezért, hogy az elmúlt években az adóhatóság is górcső alá vette a határmenti kereskedőket. A vizsgálatokban a NAV úgy gondolta, hogy az áfamentesség kizárólag akkor illeti meg a külföldi utast, és végső soron a kereskedőt, ha a külföldi utas valóban egyszeri, saját szükségletét szolgáló vásárlást valósít meg. Az a vásárlás, ami kereskedelmi jellegű, nem részesülhet áfamentességben. Az persze már – vonatkozó jogszabályok hiányában – szubjektív kérdés, hogy mi minősül kereskedelmi jellegűnek: belefér-e a személyi- és útipoggyász fogalmába, ha például valaki egyszerre tíz szappant vásárol, vagy esetleg hetente, havonta többször fordul meg magyar boltokban? Az adóhatóság szerint nem.

Ki lesz a hunyó?

Tekintettel arra, hogy az áfát a külföldi utasnak a kereskedő téríti vissza (aki ezt visszaigényelheti az adóhatóságtól) a NAV a megállapításaival a kereskedőket vette célba. Ha megállapította, hogy egy külföldi utas termékbeszerzése nem fér bele az általa áfamentesnek mondott kategóriába, úgy a kereskedő áfavisszatérítési jogát elvitatta és a kereskedővel szemben állapított meg adókülönbözetet. Ez értelemszerűen komoly megállapításokhoz és perekhez vezetett a NAV és a határmenti kereskedők között.

Ha a kereskedők oldaláról nézzük a dolgot: a NAV álláspontjának elfogadása azt követelte volna tőlük, hogy ők maguk is nyilvántartást vezessenek a náluk megforduló vevőkről, a vásárlóikat monitoringozzák és maguk döntsenek arról, hogy valamely vevő részére visszajár-e az áfa vagy sem. Ez komoly felelősséget és nehezen vállalható adminisztratív terhet telepített volna a kereskedőkre.

A Bakati ítélet

A kereskedők és a NAV közötti egyik ilyen vita az Európai Unió Bírósága elé került. Az ügyben az EUB pár hete kimondta: az áfa fogyasztási típusú adó, ezért kizárólag a fogyasztás helyén lehet adóztatni. Ha tehát bizonyított, hogy az árukat kivitték az Unió területéről, akkor jár az áfamentesség, hiszen azokat nem az Unió területén fogyasztották el. Ezzel lényegében a kereskedőknek adott igazat.

Ha esetlegesen a külföldi utasos áfamentesség feltételei mégsem teljesülnének, úgy az ítélet szerint az áfamentesség (és az áfavisszatérítési lehetőség) járhat azon az alapon is, hogy a „hagyományos” áfamentes termékexport feltételei teljesülnek. Ennek során azonban – a kivitel tényének igazolására – el kell fogadni az úgynevezett „zöld papírt”, nem feltétele a visszatérítésnek az, hogy a vámhatóságok a vámeljárást lefolytassák. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a vásárló az úgynevezett „zöld papírt” bemutatja a kereskedőnek, akkor a kereskedő annak a vizsgálata nélkül jogosult az áfát visszatéríteni a külföldi utasnak (és azt visszakérni az adóhatóságtól), hogy kereskedelmi vagy nem kereskedelmi áruforgalomról volt-e szó, vagy – kereskedelmi áruforgalom esetén – a vámeljárást lefolytatták-e. Ez értelemszerűen megkönnyebbülést jelent valamennyi határmenti kereskedő számára.

Nyitott szálak

Több olyan kérdés is felmerült az ügyben, amikben a bíróság nem foglalt állást. Így például az ítélet után sem egyértelmű, hogy végül is hol van a határa a magánutas és a kereskedelmi célú forgalomnak (mi fér bele a személyi- és útipoggyász fogalmába és mi nem). Ez azonban sokkal inkább olyan kérdés, amelyben az uniós jogalkotónak kellene megnyilvánulnia.

Barta Péter, ügyvéd, adótanácsadó

Jalsovszky Ügyvédi Iroda 

Címlapkép: Üres autósávok Magyarország irányába a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen 2020. március 15-én. Forrás: MTI/Balázs Attila

német választás 2021 cducsu spd
Tessa_Ganserer_Wahlkampf_Nürnberg
vakcina
orosz légierő SU-25 vadászgép
aszfalt, útépítés, bitumen
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2021.09.30
Energy Investment Forum 2021 - A MEKH szakmai támogatásával
2021.10.13
Banking Technology 2021
2021.10.19
Budapest Economic Forum 2021
2021.10.05
Követeléskezelési trendek 2021
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Ingyenes szeminárium
Te jó ég, mindjárt összedől az egész piac?!
Ingyenes szeminárium
Hova tedd a megtakarításod 2021-ben?
vakcina