
A Zöld Átmenet Iroda azzal a céllal jött létre az FGSZ-ben, hogy az energiaátmenethez kapcsolódó feladatok egy szervezetben összpontosuljanak, és a meglévő szállítórendszer átalakítását hatékonyan hozzá tudják alakítani a megváltozó igényekhez és a várható új típusú gázok szállításához.
„Számítunk rá, hogy új típusú gázok – legyen az hidrogén vagy biometán – fognak megjelenni meglévő földgázrendszereinken, ezért a mi feladatunk az, hogy a termelők és a fogyasztók összekötésével biztonságos szállítási útvonalat biztosítsunk. Mivel sok esetben jelentős beruházásokról beszélünk, nem lehet elég korán kezdeni a felkészülést, ezért szakembereink is kiemelten foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel” – mondta a Portfolio-nak Kardosné dr. Mészáros Viktória, az FGSZ Zrt. zöld átmenetért felelős vezetőjét.
A földgáz-hidrogén keverékek szállítása mégis jó első lépés lehet
Mind a hidrogén, mind a biometán jelentősen eltérő problémákkal szembesíti a földgázszállító rendszer üzemeltetőjét. A biometán biogáz tisztításából keletkezik, kémiailag megegyezik a mai földgáz legfőbb komponensével, a metánnal, így a rendszerbe korlátlanul betáplálható. A potenciálisan sok, kisebb termelő becsatornázása azonban komoly feladat.
A hidrogén esetében viszont más típusú kihívásokról van szó:
Jelenlegi tapasztalatink szerint a hidrogén molekula földgázzal való elkeverésének nagyjából 20%-ig van műszaki-gazdasági racionalitása, de már ilyen arányú bekeverés esetén is jelentős beruházásokra lenne szükség a rendszer integritásának megőrzéséhez.
– tette hozzá Kardosné.
Mivel azonban a hidrogén-földgáz elegy egy bizonyos arányig a meglevő földgázszállítási technológia egyes elemeinek átalakítása nélkül is szállítható, ezért ezt az úgynevezett bekeverési folyamatot az FGSZ-nél jó első lépésnek látják, a bekeverés gyors megoldást jelent a megtermelt hidrogén szállítására és tárolására, miközben kibocsátáscsökkentést és a hidrogén piac gyorsabb felfutását is elősegítheti.

Ehhez azonban először is mind EU-s, mind magyar szinten szükséges lenne egy kellően rugalmas és ösztönző szabályozásra, mert enélkül nem indulhat meg a földgázszállító rendszerbe való betáplálás.
Az FGSZ már megkezdte a felkészülést: egy szigorú és minden részletre kiterjedő módszertan alapján megvizsgálták a hálózatot, és az derült ki, hogy átalakítás nélkül a rendszer 2%-os keverékek szállítására alkalmas.
Bár ez elsőre kevésnek hangozhat, amennyiben a rendszer teljes egészén megjelenne a 2%-os hidrogén keverék, az a metán és a hidrogén egymásétól eltérő energiatartalma miatt körülbelül 50 millió köbméter földgázt váltana ki, miközben országos szinten nagyságrendileg 100 ezer tonna CO2 kibocsátás csökkenést eredményezne.
„Ez persze önmagában még nem elegendő a hazai dekarbonizációs célok eléréséhez, de ez is egy fontos kezdeti lépés lehet” – tette hozzá a cég zöld átmenetért felelős vezetője, aki szerint a megújuló energiaforrások (nap, szél) szezonális termelési különbségeit a megújuló hidrogén előállítása és tárolása elégítheti ki, amely már – bár várhatóan inkább hosszabb távon - megköveteli az önálló hidrogéninfrastruktúrák kialakítását.
Olcsóbb és gyorsabb a meglévő rendszerből kiindulni
Számos szakmai tanulmány támasztja alá, hogy
a jelenlegi földgázszállító hálózat hidrogénszállításra történő átalakítási költsége jóval alacsonyabb - 10-35 százaléka - egy teljesen új csőhálózat kiépítéséhez képest.
Az FGSZ is tagja az Európai Hidrogén Gerinchálózat (European Hydrogen Backbone - EHB) összeurópai kezdeményezésnek, amely a tervezett, mintegy 53 ezer km-es hidrogénszállítási hálózat több mint 60 százalékát a jelenlegi földgázszállító hálózat átalakításával tervezi megvalósítani.
A megújuló villamos energiából, vízbontással előállított hidrogén (zöld hidrogén) széleskörű felhasználásának ugyan még nem jött el az ideje, de a rendszer potenciális átalakításának vizsgálata már indokolt és zajlik is. Az ipar eddig is nagy mennyiségben használt hidrogént, igaz nem megújuló forrásból származót, azonban a Megújuló Energia Direktíva (RED) tervezete szerint 2030-ra az ipari hidrogénfelhasználás 42%-át zöld hidrogénből kell biztosítani. A hazai (és európai) nagyfelhasználóknak (mint például a MOL Dunai Finomítója vagy a péti műtrágyagyár) ezért csak úgy tudnak majd megfelelni ezeknek az előírásoknak, ha jelentős mennyiségben átállnak karbonmentes hidrogénre.
„Ezek a rendszerek kezdetben még egymástól függetlenül fognak üzemelni, de idővel megéri majd őket összekötni, így kialakítva egy hidrogénszállítási hálózatot. Más hálózatos energetikai infrastruktúrák is ehhez hasonlóan alakultak ki a múlt században” – hívta fel a figyelmet Kardosné.

Az említett Megújuló Energia Direktíva célkitűzés magyarországi teljesítéséhez évi 70 ezer tonna zöld hidrogénre lenne szükség, amely a jelenlegi elektrolizálók hatékonyságát figyelembe véve 4 TWh többlet villamosenergia-igényt jelent. Ekkora mennyiség előállításához 3,5 GW teljesítményű napelempark telepítése lenne szükséges, így gyakorlatilag a 2022-ig telepített tejes napelemkapacitást a zöld hidrogéntermelés kötné le, lassítva ezzel a villamosenergia-rendszer zöldítését.
„Ezért is fontos az európai gerinchálózat kiépítése, a kisebb várható termeléssel rendelkező országoknak – mint például Magyarország – ugyanis importra is szükségük lesz a megújuló energiaforrásokról szóló előírásoknak való megfeleléshez. Ehhez kulcsfontosságú a jobb termelési adottságokkal rendelkező zöld hidrogéntermelők csővezetékes összeköttetése a potenciális felhasználókkal, mivel a megtermelt hidrogén szállítása hosszabb távra csővezetéken a leghatékonyabb. Az FGSZ hálózatán több olyan vezetékszakaszt is beazonosítottunk már, melyek 2030-ig átalakíthatóak tiszta hidrogén szállítására, amellett, hogy közben a földgázellátás biztonsága is fenntartható.”
A biometánban is nagy a potenciál, de más téren
A mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a hulladékgazdálkodási ágazatok számára jó gazdasági lehetőség a biometán termelés, mivel – a körforgásos gazdaság céljainak megfelelően - az ellátási láncok integráltabbá válhatnak, ezzel csökkentve a keletkező hulladékmennyiséget és elkerülve a szerves anyagok lebomlási folyamatából származó természetes metánkibocsátást. Emellett csökkenti az ország energia importfüggőségét is, javítva a külkereskedelmi és fizetési mérleget.
Jelenleg számos biogáztermelő üzem működik Magyarországon, de túlnyomó többségük ezt az energiát „házon belül” elfogyasztja vagy villamos energiát állít elő belőle. A jövőben idehaza is nagyobb szerepet kaphat a hálózatra táplált biometán, hiszen további jelentős termelési potenciált jósolnak – 2030-ig akár 1 milliárd köbmétert – miközben az EU is szorgalmazza a nagyobb termelést. Az EU hulladékokról szóló irányelvének előírása, miszerint legkésőbb
2024. január 1-től a biohulladékok szelektív gyűjtését minden tagállamban be kell vezetni, ami várhatóan még nagyobb mennyiségű biogáz- és biometán-előállításra alkalmas nyersanyag felhalmozódását fogja eredményezni Magyarországon.
Ezen erőforrások hasznosítására a biometán-előállítás remek módszer lehet, egyszerre szolgálva az éghajlati és gazdasági előnyöket. A szükséges támogatási intézkedések ezt a folyamatot is gyorsíthatnák.
„A biometán egy kiváló lehetőség a földgázfelhasználás karbonintenzitásának a csökkentésére, akár a mai naptól, míg a tiszta formában történő hidrogénfelhasználás elsősorban az ipar és a közlekedés számára jelent dekarbonizációs lehetőséget közép és hosszú távon. Annyi bizonyos, hogy a gázszektor már 2030-ban jelentősebben el fog térni a maitól: a földgázfelhasználás csökkenése mellett várhatóan már ekkorra egyre nagyobb arányban használunk majd biometánt és hidrogént, utóbbit bekeverve és részben talán már tiszta formában is. A jelenlegi földgáz-gerinchálózat alkalmas ezen keverékek és új gázok szállítására, ezért mindenképp biztosítanunk kell fenntartható, hosszú távú működését” – összegezte a szakember.
Címlapkép: FGSZ Zrt.
A cikk megjelenését az FGSZ Földgázszállító Zrt. támogatta.
A Portfolio válasza a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökségnek
Bár a szervezetnek az Állami Számvevőszékkel kellene beszélnie.
Összeütközött két személyszállító repülőgép a szocsi reptéren
Segítséget nyújtanak az utasoknak.
Itt a döntés: megszűnik a KTI Magyar Közlekedéstudományi Intézet
A feladatait más veszi át.
Lítiummezőt foglaltak el az oroszok, ukrán drónok csaptak le Volgográdnál – Ukrajnai háborús híreink pénteken
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Úgy tűnik, ez eldőlt: nagy döntés született az F/A-XX hatodik generációs vadászgépekről
Szembetűnő a különbség.
Felkészülés az innovációs célú pályázatokra - pályázati források várhatók
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív vállalkozások rendelkezésére. Megjelenhetnek azok az innovációs pály
PORTRÉ - Két hazai "reneszánsz" privátbankár, akik a leggazdagabbak pénzét kezelik
Az SPB Befektetési Zrt. a hazai befektetési szolgáltatói piac egyik legpatinásabb, 25 éve a piacon lévő szereplője, amely elsősorban private banking szolgáltatásokat kínál ügyfelei számár
Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai Mi történt a devizahitelekkel? 2006 környékén sok fiatal pár nagy reményekkel vágott bele
Végső soron a NATO is csak üzlet
Indul az emelt NATO-kiadások rendszere, 5 százalék lesz az előirányzott szint. De a hadiiparban Európa versenyképtelen, az amerikai gyártók már el is kezdték körbeudvarolni a...
The post Végs
Gazdasági furcsaságok mérnököknek
Mindig nagyon érdekes számomra, hogy mennyi mérnök lép motiváltan a pénzügyi területre. Rengeteg informatikus (meglepően tájékozottan) érkezik coachingokra, de még a pénzügyi influencerek k
A háborúk titokzatos jótékonysága a tőzsdékre
Háború = ralizó részvénypiac? A történelmi tapasztalatok szerint egy háború még jót is tesz annak az ország tőzsdéjének, amelyik a távolban és győztesen vívja, nem...
The post A háború
VIDEÓ! Befektetés a palládiumba: kockázat vagy rejtett érték?
A palládium piaca 2025-ben egy átalakuló keresleti és kínálati környezetbe került, amelynek hátterében elsősorban a technológiai váltások és iparági alkalmazkodások állnak. Az árfolyam-
GINOP Plusz 2021-2027: felpörgő innovációs pályázatok
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) a 2021-2027 közötti uniós költségvetési időszak legnagyobb operatív programja.

Mobilról igényelhető hitelkártyát kínál a Gránit Bank (x)
Új építésű lakások akár 12 millió forintos kedvezménnyel (x)
Új kihívások előtt a világgazdaság (x)

- Megjelent a kormány új ingyenhitele, élelmes magyarok tízezrei mozdultak rá azonnal
- Ezért sem jutsz be az állami kórházakba
- A világ tíz leggazdagabb országa között van, és semmit nem tudsz róla, mi ez?
- Kijött a kormány új készpénzes szabálya, mutatjuk a részleteket
- Kiadta a parancsot Donald Trump: Amerika háborúba megy - Most mi fog történni?
Újratervez a CATL Debrecenben – ekkora az akkumulátorválság?
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Úgy szabadulnak a hitelektől a magyarok, mintha nem lenne holnap
Nagyon sok az előtörlesztés.
Vége a megszokásoknak, sürgősen változtatniuk kell az állattartóknak is
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Ügyvédek
A legjobb ügyvédek egy helyen
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Számolj háromig és start!
Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.