Globális minimumadó: sok cég találhat magának menedéket

Hosszas várakozás után a Pénzügyminisztérium a múlt héten közzétette a globális minimumadó részletszabályait. A 80 oldalas társadalmi egyeztetésre adott tervezet több fontos kérdést is megválaszolt, így például tisztázta, hogy az érintett cégek a tao-n túl melyik speciális terheket számíthatják be a lefedett adók közé.

A cégek örülhetnek, mert Magyarországon lefedett adónak kell tekinteni a helyi iparűzési adót, az energiaellátók jövedelemadóját (másnéven „Robin Hood” adó) és az innovációs járulékot is.

Ezen túl viszont a szabályozás alapját az Európai Unió által kidolgozott irányelv képezi, ami az OECD által kiadott modellszabályokon alapul. Ennek értelmében azoknak a vállalatcsoportoknak, amelyek konszolidált éves bevétele meghaladja a 750 millió eurót, meg kell fizetniük a 15%-os globális minimum adót, amely ráadásul effektív kulcsot jelent, amit a szabályozásban meghatározott módon kell megállapítani. Amennyiben az adott országban az adókulcs ennél alacsonyabb, a különbözetet kiegészítő adóként kell megfizetniük.

Fontos részlet, hogy önmagában az a cégcsoport, amelyik egy évben átlépte a 750 milliós bevételi határt, nem válik automatikusan adóalannyá: a szabály szerint a bevételi küszöböt négy adóéven belül legalább kétszer kell meghaladni.

Az adóterhelés kiszámításához az anyavállalat konszolidált beszámolójában foglalt számviteli nettó nyereség adatokat és nettó adóráfordítást kell alapul venni, majd ehhez hozzá kell adni vagy levonni bizonyos tételeket. Az adóterhelés kiszámításához fontos figyelembe venni az adott országban alkalmazott lefedett adókat és a minimumadó szempontjából számított jövedelmet, hiszen ezek befolyásolhatják az adóterhelést és az esetlegesen megfizetendő kiegészítő adót. Az érintett nagyvállalatoknak ezt az összes joghatóságban – leegyszerűsítve államban –, ahol leányvállalataik vannak, meg kell csinálniuk.

Mint azt az RSM Hungary webináriumán a Pénzügyminisztérium szakértői ismertették, több kivételt is bevezettek, ami mentesítheti a cégeket:

• Azok a vállalatcsoportok, akik a nemzetközi terjeszkedésük kezdeti fázisában vannak, jogosultak az ötéves mentesség igénybevételére, ha legfeljebb 6 államban vannak jelen, és a külföldi államokban a tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értéke nem haladja meg az 50 millió eurót.
• A Magyarországon valós jelenléttel, így munkavállalókkal, eszközökkel rendelkező vállalatoknak lehetőségük van arra, hogy a nyereség egy részét mentesítsék a minimumadó-kötelezettség alól. Ez a mentesség nemcsak az elismert bérköltségre, hanem az elismert tárgyi eszközökre tekintettel is igénybe vehető.

A globális minimumadó bevezetésére tekintettel a társasági adó szabályaiban is történik módosítás az érintett vállalatok vonatkozásában. Például azoknak a vállalatoknak, akik a vásárolt részesedés szerzését korábban nem jelentették be bejelentett részesedésként, most jövő év február végéig utólag megtehetik, ami kedvező lehet a minimumadó megállapítása során.

Fontos még, hogy három módon is beszedhetik a feltöltési adót az OECD által kiadott szabályok szerint. Egyrészről alkalmazható a belföldi kiegészítő adó (Qualifying Domestic Minimum Top-Up Tax) (QDMTT), amelynél az aluladóztató ország szedheti be a kiegészítő adót. Magyarország ezt a megoldást alkalmazza, mivel így itthon folynak be a plusz bevételek a költségvetésbe.

A másik lehetőség a jövedelem-hozzászámítási szabály (income inclusion rule) (IIR): ha Magyarország nem szedne be belföldi kiegészítő adót, ilyenkor a csoporttagnál aluladóztatott jövedelemre jutó kiegészítő adót az anyavállalat saját országában fizeti meg. Ha az anyavállalat országa sem szedné be az adót, az aluladóztatott nyereség szabálya (UTPR) lehetővé teszi egy ország számára, hogy a kiegészítő adót a cégcsoport többi tagjától – például testvérvállalattól – szedje be.

Címlapkép forrása: Getty Images