Megszűnik az Elektronikus Vámárunyilatkozat
Az importált termékek vonatkozásában azok behozatalát követően az importálónak kezdeményeznie kell az áru vámkezelését a vámhatóságnál. A gazdálkodók - vagy képviselőik - az ilyen eljárásokat erre rendszeresített informatikai rendszereken keresztül (elektronikus nyomtatványon) kezdeményezik.
Ennek a váminformatikai rendszernek a nemzeti korszerűsítését végezte el a vámhatóság, kialakítva az import eljárások kezelésére egy új elektronikus struktúráját.
Hosszú éveken keresztül a gazdálkodók, és a vámügynökök Elektronikus Vámárunyilatkozat (EV) kitöltésével kezdeményezték a vámeljárást, ami minden olyan adatot tartalmazott, amely alapján a vámeljárás elvégezhető volt. A vámhatóság az EV feldolgozása után a vámkezelés során hozott döntését határozat formájában közölte a gazdálkodóval, mely tartalmazta a fizetendő köztartozást, vagy importáfa önadózási eljárásban a tájékoztató áfa adatait.
A november 1-jén startoló új váminformatikai rendszer alapvető változása az, hogy megszűnik az Elektronikus Vámárunyilatkozat, és a vámhatósági döntésről csak akkor hoz határozatot, amennyiben az érintettnek van fizetési kötelezettsége. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a vámkezelés során nem kell vámot vagy importáfát vagy egyéb adót (jövedéki adó) fizetni akkor nem keletkezik határozat.
Az elektronikus vámárunyilatkozat helyet a gazdálkodó és a vámhatóság elektronikus információcsere formájában csak olyan adatokat közöl egymással, melyek az import vámkezeléshez szükségesek.
Kiket érint a váminformatikai rendszer változása?
A változás jelentősen érinti az import eljárásban érintett gazdálkodók vámszakembereit, valamint a vámügynököket, akik vámjogi képviselőként bonyolítják az import eljárások jelentős részét. Ezeknek a vámszakembereknek részletesen el kell sajátítani, hogy az új rendszerben milyen adatokat és milyen formában kell közölni a vámhatósággal. Ebben jelentős segítséget nyújtanak a vámigazgatási szoftvereket fejlesztő gazdálkodók, akik a már meglévő vámszoftverek továbbfejlesztésével, átalakításával lehetővé teszik a gazdálkodók és a vámhatóság közötti elektronikus adatcsere leghatékonyabb módját. A vámszakemberek, köztük a vámügynökségek is korlátozott körben, de lehetőséget kaptak az új rendszer tesztelésére, melynek eredménye alapján több bevezetési időpont is szóba jött, de a jelenlegi aktuális a november 1.
A vámszakembereken kívül azonban a változások jelentősen érinthetik az importörök számviteli és pénzügyi feladatait ellátó szakembereinek tevékenységét is.
Új váminformatikai rendszer: mi változik még?
Ahogy a fentiekben említettem megszűnik az Elektronikus Vámárunyilatkozat, amely az adattartama alapján sok importőr esetében meghatározó dokumentum volt a belső nyilvántartások esetében is. Mivel az új eljárásban már nincs ilyen elektronikus dokumentum, az import kereskedelmi forgalom kezelésének adatait más forrásból kell megoldaniuk.
Másik, sokkal jelentősebb változás, hogy nem készül vámhatározat azokban az esetekben, ahol nincs fizetési kötelezettség. A vámhatározat az import és ezen belül az importáfa kezelésének egy meghatározó dokumentuma volt. Ez a dokumentum szolgált forrásul a könyvelőknek arra, hogy az import áfa vonatkozásában milyen bevallásokat tegyenek.
Az új rendszerben amennyiben az importáfát önadózással teljesíti egy gazdálkodó és vámot sem kell fizetnie - a vámkezelések egy jelentős része ilyen – akkor a jól megszokott bizonylat már nem fog rendelkezésre állni.
Önadózás esetében eddig is tájékoztató adatként jelent meg a határozaton ez az adat, a gyakorlat azonban azt igazolta, hogy a könyvelők ez alapján kezelték az import áfát.
A jelenlegi rendszert vizsgálva azokban az eljárásokban, ahol nem áll majd rendelkezésre vámhatározat, megoldást jelenthet, hogy a vámkezelés megtörténtéről, és az árunak a kiadásáról egy áruátengedésre vonatkozó elektronikus dokumentum fog születni, melyben szerepel majd az importáfa mint tájékoztató adat. Ez a dokumentum közel sem tartalmaz majd annyi információt, mint a vámhatározat, ugyanis ennek a dokumentumnak nem az a célja, hogy segítse az importáfa kezelését, hanem az, hogy rendelkezés történjen az áru elszállítására.
Újabb adminisztratív terhek a könyvelőknél és a vállalati pénzügyeseknél
A gyakorlatban várható volt, hogy az új rendszer jelentős kihívásokat jelent a vámügynököknek és a gazdálkodók vámszakembereinek, de álláspontom szerint azzal egyenlőre senki nem kalkulált, hogy a vámkezeléshez kapcsolódó további kötelezettségekben - főleg az importáfa kezelése – milyen kérdéseket fog felvetni az éveken át megszokott és alkalmazott EV okmány és a vámhatározat megszűnése.
Ezek a kérdések szorosan nem kapcsolódnak egy importált áru vámkezeléséhez, de a kötelezettségek egy gazdálkodó és egy vámügynök számára nem érnek végett ott, hogy a vámkezelés megtörténik. A könyvelőnek vagy a gazdálkodó belső pénzügyi folyamatait kezelőknek a feladatai a vámkezelést követően keletkeznek. Az említettek a nemzeti importrendszer korszerűsítése (NIK) után más forrásokból tudják majd az adatokat megszerezni, ami azzal is jár, hogy a megszokott gyakorlatukon változtatni kell.
A NIK mint a nemzeti vámigazgatás fejlesztése csak az első lépés, a második a NEK nemzeti export rendszer kialakítása, amely megítélésem szerint már egyszerűbb feladat lesz.
Az új rendszer november 1-jén indul, ugyanakkor lehetőség van a régi rendszer használatára is november 30-ig.
A fentiekből adódóan célszerű a gazdálkodóknak az import tevékenységük során figyelembe venni azt, hogy amennyiben az átmeneti időszak után mégsem működne az új rendszer, akkor fennakadások lehetnek a vámkezelésekben, ami várakozási időt eredményezhet. Ugyan van a NAV-nak vészforgatókönyve is, de reméljük az a fiókban marad!
Falcsik István, Ügyvéd
Vám-, jövedéki és hulladékgazdálkodási tanácsadás, üzletágvezető
RSM Hungary
Címlapkép forrása: Getty Images
