• Megjelenítés
Riasztó jelentést közölt a nemzetközi szervezet: eladhatatlanná válhatnak az ingatlanok, ha ez így megy tovább

2026. február 02. 16:00 | Gulyás Veronika

Riasztó jelentést közölt a nemzetközi szervezet: eladhatatlanná válhatnak az ingatlanok, ha ez így megy tovább

Az ingatlanokon keresztül a klímaváltozás már közvetlenül érinti a családok vagyonát, lakhatási biztonságát és havi kiadásait, hatásai pedig begyűrűzhetnek a biztosításba, a hitelezésbe és a lakásárakba – írja tanulmányában az OECD. A szervezet 34 tagországában 111 ezer milliárd dollárra becsüli az ingatlanvagyon értékét, ami a teljes GDP közel kétszerese, miközben az épületek a globális, energiához köthető kibocsátások 37%-áért felelnek. Az OECD ezért négy ajánlást fogalmazott meg arról, hogyan lehet klímaválságállóvá tenni a házakat, és hogyan csökkenthetőek az éghajlattal összefüggő globális gazdasági károk.

A kerti kutak korának vége kell legyen – már a magyar gazdaságot szárítjuk ki egy friss tanulmány szerint

2026. január 28. 13:00 | Szabó Dániel

A kerti kutak korának vége kell legyen – már a magyar gazdaságot szárítjuk ki egy friss tanulmány szerint

Magyarország vízbiztonságát egyre inkább egyszerre formálja a külföldről érkező vízhozamok bizonytalansága, a klímaváltozás gyorsuló hatása, az elöregedő infrastruktúra és a szabályozatlan vízhasználat. Ebben a rendszerben az illegális kutak tömeges jelenléte nem marginális probléma, hanem a fenntartható vízgazdálkodás egyik kulcskérdése: torzítja az adatszolgáltatást, gyorsítja a felszín alatti készletek kimerülését, és aláássa azokat a gazdasági és szabályozási eszközöket, amelyekkel a vízhasználatot a megváltozott éghajlati feltételekhez kellene igazítani – állapította meg az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a magyar vízkészletekről. A most kiadott jelentésük szerint a víz nemcsak környezeti, hanem makrogazdasági erőforrás, amely nélkül jelentősen visszaeshet a GDP is. Az aszály negatívan hat az agrártermelésre, az iparra, az energiabiztonságra és a pénzügyi stabilitásra is. Ebben a keretben a szabályozatlan vízkivétel visszaszorítása, a felszín alatti készletek védelme és a vízmegtartás erősítése nemcsak környezetpolitikai, hanem gazdaságstratégiai kérdés is.

Drámai igazságtalanság a nyugdíjrendszerben - De mi lehet a megoldás?

2026. január 24. 14:00 | Farkas András

Drámai igazságtalanság a nyugdíjrendszerben - De mi lehet a megoldás?

Érvényesül-e a nyugdíjrendszerben a nemek közötti egyenlőség? A válasz mindenekelőtt attól függ, hogy érvényesül-e a munkaerőpiacon ez az egyenlőség? Egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak-e a nők, vagy ez továbbra sem jellemző? S ha nem jellemző, akkor hogyan hat a nők számára hátrányos kereseti rés a nyugdíjvárományukra? Hogyan befolyásolja a nemek nyugdíjhelyzetét, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak, és emiatt özvegyi nyugdíjban jellemzően a nők részesülnek? A demográfiai, a foglalkoztatási és a szabályozási jellemzők alapján a nőknek vagy a férfiaknak kedvezőbb-e a helyzete a magyar nyugdíjrendszerben? Ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Hármas környezeti kihívással kell megküzdenie a bolygónknak – Hogyan lehet ebből kiút?

2026. január 10. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Hármas környezeti kihívással kell megküzdenie a bolygónknak – Hogyan lehet ebből kiút?

Az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését és a környezetszennyezést nem különálló problémáknak, hanem egymást erősítő, globális válságjelenségeknek nevezi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben megjelent elemzése, amely átfogó képet ad arról, hogyan fonódik össze ez a „hármas planetáris válság”, és milyen társadalmi-gazdasági folyamatok gyorsítják fel hatásait. A jelentés nemcsak a jelenlegi trendek 2050-ig várható következményeit vázolja fel, hanem arra is rávilágít, miért elégtelenek az elszigetelt szakpolitikai válaszok. Az elemzés központi üzenete egyértelmű: a bolygót érintő válságokra csak integrált, rendszerszintű megközelítéssel adható érdemi válasz.

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

2025. december 26. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

Jön a tömeges nyugdíjkorhatár-emelés, itt vannak a döbbenetes adatok

2025. december 03. 06:00 | Süle-Szigeti Bulcsú

Jön a tömeges nyugdíjkorhatár-emelés, itt vannak a döbbenetes adatok

A vizsgált 38 ország fele már döntött az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről, így a távoli jövő nyugdíjasai a mostanáig megismert intézkedések következtében átlagosan közel 2 évvel magasabb korhatárral szembesülnek majd, mint a ma nyugdíjba vonulók – derül ki az OECD idei Pensions at a Glance jelentéséből. A dokumentum borús képet fest a nyugdíjasok helyzetéről: a 65 év felettiek körében a szokványosnál lényegesen gyakoribb a szegénység, miközben számos országban idősek tömegei végeznek munkát kényszerűségből, és a demográfiai trendek tükrében nem látni, mitől fordulhatnának jobbra a kilátások. A nők aggodalmát enyhítheti, hogy ők sok országban – így Magyarországon is – kedvezőbb feltételekkel mehetnek nyugdíjba, mint a férfiak, ugyanakkor az átlagos nyugdíjuk (ebből is fakadóan) alacsonyabb. A magyar nyugdíjrendszer viszonylag jól teljesít az aktív életszakasz végén jellemző jövedelem pótlásában, de a tőkefedezeti nyugdíjpillérek gyengesége felerősíti az állami nyugdíjpillér fenntarthatósági kockázatait.

Kiderült az igazság: miért vándorolnak el a milliárdos beruházások Magyarországról és a világból

2025. november 23. 19:10 | Szabó Dániel

Kiderült az igazság: miért vándorolnak el a milliárdos beruházások Magyarországról és a világból

Az engedélyezési rendszerek sok országban már nem a biztonságot vagy a közérdeket szolgálják, hanem a gazdasági növekedés egyik legnagyobb akadályává váltak, miközben a vállalkozások kétharmada szerint még az alapvető követelmények sem átláthatók. Az OECD új jelentése szerint nem gyorsításra, hanem arányos, kockázatalapú és digitálisan működő engedélyezésre van szükség, amely valódi közpolitikai célokhoz igazodik és kiszámítható döntéseket ad. A Simplification 4 Success konferencia panelje kiemelte, hogy a jelenlegi rendszerek töredezettsége, az indokolatlan előzetes engedélyek és a koordináció hiánya érdemben rontja a beruházási környezetet. A szakértők szerint a megoldás a felhasználóbarát, adatvezérelt és hatóságok között összehangolt L&P-modell, amely egyszerre csökkenti a terheket és növeli a biztonságot. A vita üzenete egyértelmű volt: a jövő innovációja és termelékenysége azon múlik, képesek-e a kormányok újragondolni az engedélyezés szerepét a modern gazdaságban.

20 év alatt sem tudunk felépíteni egy házat: a kormányok maguk okozzák a lakhatási válságot Európában

2025. november 19. 17:00 | Szabó Dániel

20 év alatt sem tudunk felépíteni egy házat: a kormányok maguk okozzák a lakhatási válságot Európában

A legtöbb országban már nem az a kérdés, hogyan építünk, hanem az, hogyan lehet egyáltalán hozzákezdeni. A szabályok összehangolatlansága ma ott tart, hogy egy lakónegyed megvalósítása akár húsz évig is elhúzódhat, miközben a lakhatási válság minden európai gazdaságot feszíti már. A szakértők szerint nem a védelem vagy a minőségi előírások csökkentésére van szükség, hanem az engedélyezési folyamatok idő- és kapacitáscsapdáinak felszámolására, a digitális engedélyezés bevezetésére és a befektetői bizalom helyreállítására. Az is egyre világosabb, hogy a gyorsítás önmagában nem megoldás: valódi, élhető lakókörnyezet csak akkor jön létre, ha a szabályok egyszerre átláthatóak, szükségesek és fenntarthatóak – többek között ezekről a dilemmákról beszélt Graham Russell, az Egyesült Királyság Termékbiztonsági és Szabványügyi Hivatalának vezetője, Tomáš Hudeček, Csehország építésügyi főigazgatója, Joël Schons, az Európai Építőipari Szövetség alelnöke és Maria De Benedetto, a Roma Tre Egyetem professzora a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for Economic Co-operation and Development, OECD) deregulációs és kormányzati hatékonyságáról szóló konferenciáján.

Az OECD fájó adatokat közölt: Magyarország szabályozási rendszere is a növekedést fenyegeti

2025. november 17. 18:30 | Szabó Dániel

Az OECD fájó adatokat közölt: Magyarország szabályozási rendszere is a növekedést fenyegeti

A kormányok egyre nehezebben tudnak lépést tartani a klímaváltozás, a technológiai átalakulás és a társadalmi feszültségek által teremtett komplex kihívásokkal, miközben a túl bonyolult és elavult szabályok már maguk is akadályozzák a fejlődést – derül ki az OECD friss felméréséből. A szervezet azt hangsúlyozza, hogy a jó minőségű, egyszerű, átlátható szabályozás nélkül nincs fenntartható növekedés és nincs stabil társadalmi bizalom sem. Magyarország a jelentés szerint több alapvető szabályozási eszközt formálisan ugyan alkalmaz, de a gyakorlati megvalósítás sok területen elmarad az OECD-átlagtól. A hazai rendszer különösen az érdekelt felek bevonásánál és az utólagos hatásvizsgálatok terén mutat gyenge eredményeket, miközben már működik az a társadalmi konzultációs portál, amely kulcs lehet a fejlődéshez. A szervezet összegzése szerint Magyarország szabályozói gyakorlata akkor nem korlátozná a növekedést, ha a teljes szabályozási ciklust átláthatóbbá, részvételibbé és adatvezéreltebbé teszi.

Addig pakolják a kormányok a Jenga-tornyot, amíg maga alá nem temeti a gazdaságot

2025. november 17. 12:30 | Szabó Dániel

Addig pakolják a kormányok a Jenga-tornyot, amíg maga alá nem temeti a gazdaságot

Manapság Brüsszelben és az EU-ban az egyik leggyakrabban elhangzó mondat, hogy Európa növekedésének egyik legnagyobb fékje nem a tőkehiány vagy az innováció lassúsága, hanem a felduzzadt és átláthatatlan szabályozási környezet. A vállalatok azonban nemcsak Európában, hanem világszerte egyre több energiát fordítanak arra, hogy kikerüljék vagy teljesítsék a folyamatosan szaporodó előírásokat, miközben ez a növekedés és a beruházások rovására megy. Az OECD „Simplifying for Success” szimpóziuma szerint a kormányok számára olcsóbbnak tűnik egy új szabályt hozni, mint valódi strukturális reformot végrehajtani – csakhogy ez egyre nagyobb gazdasági árat követel. A szervezet szakértői arra figyelmeztetnek: a túlszabályozottság globális jelenség lett, és ha nem következik átfogó egyszerűsítés, az évtized hátralévő részének növekedési kilátásai is gyengülhetnek.

Rossz helyre mennek a fejlesztési pénzek, de nem feltétlen az állam a rossz gazda

2025. április 27. 16:45 | Szabó Dániel

Rossz helyre mennek a fejlesztési pénzek, de nem feltétlen az állam a rossz gazda

A kormányoknak újra kell gondolniuk, hogyan kezelik a városi keresletet és az infrastruktúra-fejlesztést egyre szűkösebb költségvetések mellett. Az államadósság terhei, az urbanizáció gyorsulása és a klímacélok mind sürgetik az innovatív, rendszerszintű megközelítéseket. Az Egyesült Királyság keresletkezelési stratégiái és Norvégia versenyalapú útépítési modellje kézzelfogható megoldásokat kínálnak. A példák azt mutatják: jól célzott reformokkal egyszerre lehet spórolni, fenntarthatóságot javítani és élhetőbb városokat építeni – hangzott el az OECD Kormányzati döntéshozatal és infrastrukturális beruházások konferenciáján. A felvázolt jó gyakorlatok hasonlítanak az unió új kohéziós politikai terveire, de az eddigi brüsszeli tapasztalatok felemásak.

Friss jelentés: nem csak a magyarok repültek rá a lakossági állampapírokra

2025. március 26. 15:00 | Árgyelán Ágnes

Friss jelentés: nem csak a magyarok repültek rá a lakossági állampapírokra

Az elmúlt néhány évben számos ország lett egyre inkább érdekelt a lakossági befektetők keresletének megragadásában az állampapírpiacon, az OECD-országokban az állampapírok összesített lakossági állománya 2024 első negyedévében elérte a teljes államadósság-állomány mintegy 10%-át – olvasható az OECD jelentésében. Rávilágítanak arra is, hosszabb távon a pénzügyi tudatosság terén is segítséget nyújthatnak a lakossági állampapír-programok, mert pont a lakossági állampapír-programokkal érintett országokban alacsonyabb a megfelelő pénzügyi műveltséggel rendelkező felnőttek aránya. Magyarország ebből a szempontból a sor végén kullog.

Ilyet még nem láttunk: rekordalacsony a munkanélküliségi ráta az OECD-ben

2025. március 13. 07:50 | Portfolio, MTI

Ilyet még nem láttunk: rekordalacsony a munkanélküliségi ráta az OECD-ben

Történelmi mélypontra, 4,8 százalékra csökkent a munkanélküliség januárban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországaiban, miután az előző öt hónapban 4,9 százalékon stagnált. Magyarországon a KSH adatai szerint januárban 4,4%-os volt a munkanélküliségi ráta a 15-74 éves korosztályban.

Trump Horvátországgal is kiszúrt

2025. március 04. 08:20 | Portfolio

Trump Horvátországgal is kiszúrt

Horvátország OECD-csatlakozási folyamata váratlan akadályba ütközött: az Egyesült Államok és az Európai Unió közötti kereskedelmi feszültségek miatt a kereskedelmi bizottságban történő szavazást elhalasztották. Az ország ennek ellenére optimista marad a jövő év közepére tervezett csatlakozást illetően - írta meg a Croatia Week.

Címlapról ajánljuk

Részletes keresés
–

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility