A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

2026. május 10. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

Nagy a baj a 13. havi nyugdíj körül, ebből csúnya politikai válság is lehet Magyarország szomszédjában

2026. május 06. 16:04 | Portfolio

Nagy a baj a 13. havi nyugdíj körül, ebből csúnya politikai válság is lehet Magyarország szomszédjában

A szlovák kormánykoalíción belül komoly feszültséget okoz a 13. havi nyugdíj jövője: míg a Smer és az SNS az ellátás célzottabbá tételét szorgalmazza, a Hlas-SD a koalíció felbontásával fenyeget, ha hozzányúlnak az általuk létfontosságúnak tartott választási ígérethez – írja az Aktuality.sk. Szlovákia költségvetési gondokkal küzd, ebből a szempontból érthető a tetemes összeget (csaknem évi 1 milliárd eurót) igénylő 13. havi juttatás átalakításának felvetése. Erik Tomáš, a munka, szociális- és családügyi miniszter azonban úgy véli, a mostani szabályok módosítása akár a 13. havi nyugdíj teljes megszüntetéséhez is elvezethet, ezért erre az útra nem szabad rálépni.

Több kárt okoz, mint hasznot: egyre erősebbek a kritikák az igazságosnak tervezett adó ellen

2026. április 28. 10:00 | Szabó Dániel

Több kárt okoz, mint hasznot: egyre erősebbek a kritikák az igazságosnak tervezett adó ellen

A globális minimumadó sok vállalat számára nem jelent tényleges adófizetési kötelezettséget, miközben jelentős adminisztratív terhet ró rájuk – mondja Sánta Miklós, az EY adótanácsadói üzletágának partnere. Míg szerinte az ügyfelek mintegy 85 százaléka egyáltalán nem fizet kiegészítő adót, addig a rendszer bonyolultsága és költségei egyre komolyabb problémát jelentenek. Craig A. Hillier, az EY globális nemzetközi adó- és tranzakciós szolgáltatások vezetője ezzel párhuzamosan azt állítja, hogy a „globális” minimumadó valójában nem globális, és inkább az adóverseny korlátozásáról szól, mint a az adóalaperózió elleni fellépésről.

Kijött a gazdasági jelentés, amitől tartottak: aggasztó folyamat zajlik Európában és Magyarországon is

2026. március 01. 11:30 | Szabó Dániel

Kijött a gazdasági jelentés, amitől tartottak: aggasztó folyamat zajlik Európában és Magyarországon is

Miközben az Európai Unió a belső piacán a szolgáltatások szabad áramlására épít, a külső partnerek felé az elmúlt években egyre szigorúbb szabályozási környezet rajzolódik ki – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentéséből. A szolgáltatáskereskedelmi index szerint Európában 2014 és 2025 között több mint 5,7 százalékkal emelkedett a szolgáltatáskereskedelmi korlátozottság, és tavaly globálisan is több volt az új korlátozás, mint a piacnyitás. A jelentés alapján Magyarországon is történtek olyan változások – a kiskereskedelmi árrésstoptól az audiovizuális szabályokon és a külföldi szakemberek tartózkodásán át a befektetések ellenőrzéséig –, amelyek ebbe az irányba mutatnak. Pedig ezek jelentősen visszafoghatják a növekedést.

Bulgária az év végig OECD-tag lehet

2026. február 05. 18:50 | MTI

Bulgária az év végig OECD-tag lehet

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nagyra értékeli a bolgár kormány eredményes elkötelezettségét a csatlakozáshoz a szervezethez, és reméli, hogy ez még az idén meg is történhet - jelentette ki Mathias Cormann, az OECD főtitkára csütörtökön Szófiában, ahol bemutatta az OECD legfrissebb jelentését a balkáni ország gazdaságáról.

Riasztó jelentést közölt a nemzetközi szervezet: eladhatatlanná válhatnak az ingatlanok, ha ez így megy tovább

2026. február 02. 16:00 | Gulyás Veronika

Riasztó jelentést közölt a nemzetközi szervezet: eladhatatlanná válhatnak az ingatlanok, ha ez így megy tovább

Az ingatlanokon keresztül a klímaváltozás már közvetlenül érinti a családok vagyonát, lakhatási biztonságát és havi kiadásait, hatásai pedig begyűrűzhetnek a biztosításba, a hitelezésbe és a lakásárakba – írja tanulmányában az OECD. A szervezet 34 tagországában 111 ezer milliárd dollárra becsüli az ingatlanvagyon értékét, ami a teljes GDP közel kétszerese, miközben az épületek a globális, energiához köthető kibocsátások 37%-áért felelnek. Az OECD ezért négy ajánlást fogalmazott meg arról, hogyan lehet klímaválságállóvá tenni a házakat, és hogyan csökkenthetőek az éghajlattal összefüggő globális gazdasági károk.

A kerti kutak korának vége kell legyen – már a magyar gazdaságot szárítjuk ki egy friss tanulmány szerint

2026. január 28. 13:00 | Szabó Dániel

A kerti kutak korának vége kell legyen – már a magyar gazdaságot szárítjuk ki egy friss tanulmány szerint

Magyarország vízbiztonságát egyre inkább egyszerre formálja a külföldről érkező vízhozamok bizonytalansága, a klímaváltozás gyorsuló hatása, az elöregedő infrastruktúra és a szabályozatlan vízhasználat. Ebben a rendszerben az illegális kutak tömeges jelenléte nem marginális probléma, hanem a fenntartható vízgazdálkodás egyik kulcskérdése: torzítja az adatszolgáltatást, gyorsítja a felszín alatti készletek kimerülését, és aláássa azokat a gazdasági és szabályozási eszközöket, amelyekkel a vízhasználatot a megváltozott éghajlati feltételekhez kellene igazítani – állapította meg az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a magyar vízkészletekről. A most kiadott jelentésük szerint a víz nemcsak környezeti, hanem makrogazdasági erőforrás, amely nélkül jelentősen visszaeshet a GDP is. Az aszály negatívan hat az agrártermelésre, az iparra, az energiabiztonságra és a pénzügyi stabilitásra is. Ebben a keretben a szabályozatlan vízkivétel visszaszorítása, a felszín alatti készletek védelme és a vízmegtartás erősítése nemcsak környezetpolitikai, hanem gazdaságstratégiai kérdés is.

Drámai igazságtalanság a nyugdíjrendszerben - De mi lehet a megoldás?

2026. január 24. 14:00 | Farkas András

Drámai igazságtalanság a nyugdíjrendszerben - De mi lehet a megoldás?

Érvényesül-e a nyugdíjrendszerben a nemek közötti egyenlőség? A válasz mindenekelőtt attól függ, hogy érvényesül-e a munkaerőpiacon ez az egyenlőség? Egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak-e a nők, vagy ez továbbra sem jellemző? S ha nem jellemző, akkor hogyan hat a nők számára hátrányos kereseti rés a nyugdíjvárományukra? Hogyan befolyásolja a nemek nyugdíjhelyzetét, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak, és emiatt özvegyi nyugdíjban jellemzően a nők részesülnek? A demográfiai, a foglalkoztatási és a szabályozási jellemzők alapján a nőknek vagy a férfiaknak kedvezőbb-e a helyzete a magyar nyugdíjrendszerben? Ezekre a kérdésekre keresem a választ.

Hármas környezeti kihívással kell megküzdenie a bolygónknak – Hogyan lehet ebből kiút?

2026. január 10. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Hármas környezeti kihívással kell megküzdenie a bolygónknak – Hogyan lehet ebből kiút?

Az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését és a környezetszennyezést nem különálló problémáknak, hanem egymást erősítő, globális válságjelenségeknek nevezi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben megjelent elemzése, amely átfogó képet ad arról, hogyan fonódik össze ez a „hármas planetáris válság”, és milyen társadalmi-gazdasági folyamatok gyorsítják fel hatásait. A jelentés nemcsak a jelenlegi trendek 2050-ig várható következményeit vázolja fel, hanem arra is rávilágít, miért elégtelenek az elszigetelt szakpolitikai válaszok. Az elemzés központi üzenete egyértelmű: a bolygót érintő válságokra csak integrált, rendszerszintű megközelítéssel adható érdemi válasz.

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

2025. december 26. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

Részletes keresés