Januártól megváltozik a háztartási hulladékok gyűjtése - Félmillió magyart érint az új rendszer

Januártól elkezdődik a biohulladékok széles körű elkülönített gyűjtése, amely biztosítja, hogy minél nagyobb tisztaságú anyag kerülhessen vissza a természetes szervesanyag-körforgásba. A Magyar Közlönyben csütörtökön megjelent kormányrendelet rögzíti, hogy az érintett háztartások az elkülönített gyűjtési rendszerben erre a célra rendszeresített "hulladékgyűjtő edényzetben" gyűjthetik a háztartásokban képződő konyhai zöldhulladékot (nyers zöldség- és gyümölcsmaradék, kávézacc, teafű, fűszerek, gyógynövények, tojáshéj) és a konyhai élelmiszer-hulladékot (megmaradt ételek, feldolgozott élelmiszer, nyers hús, csont nélkül!).

A gyűjtésre szolgáló hulladékgyűjtő edényzetet, valamint a biohulladék átvételét, gyűjtését és elszállítását a MOHU Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. biztosítja. A koncessziós társaság elsősorban házhoz menő gyűjtést vezet be, de emellett lehetőség lesz a biohulladékot a kijelölt hulladékgyűjtő pontokon, és a későbbiekben a társaság vagy koncesszori alvállalkozó által üzemeltetett hulladékgyűjtő udvaron is leadni. A kerti zöldhulladék átvétele az eddigi megszokott rend szerint folytatódik.

Első körben 14 településen gyűjtik az organikus szemetet

Eleinte 14 város társasházas övezetében indítják el a szolgáltatást, a társasházakban egyrészt a szokásos méretű, 120 literes barna kukákat kihelyezik, illetve a lakók 5 literes kisebb, szag- és kifolyásmentes gyűjtőedényeket kapnak a lakásokban való gyűjtéshez.

A tipikus konyhai hulladékok belekerülhetnek az edénybe, de fontos, hogy

nem szabad beledobni a csontot, az élelmiszerek csomagolását, porzsákot, porszűrőt, papírzsebkendőt, pelenkát, nem növényevő állatok almát.

Ezek, illetve az ehhez hasonló anyagok ugyanis amellett, hogy nem komposztálhatóak, károsíthatják a hasznosítást végző gépeket. Tilos lesz továbbá a barna kukákba helyezni a fák ágait, leveleit, gallyakat, valamint kommunális hulladékot is, hiszen ezeket az eddigi rendszerben, zöldhulladékként gyűjtik továbbra is. Bár a használt sütőolaj és zsír nem okozna gondot a biohulladék feldolgozása során, mégis azt külön folyamatként hasznosítják újra, így azoknál is a korábbi gyűjtési módszer marad meg. A bedobható élelmiszerek listája a MOHU oldalán is megtalálhatók.

A társaság fokozatosan és folyamatosan bővíti a zöld- és élelmiszer-hulladékok házhoz menő gyűjtését. Első körben kisebb területek lettek kijelölve, jellemzően társasházi környezetben:

1. Budapesten a XI. és a XXI. kerületben,
2. Miskolcon,
3. Debrecenben,
4. Székesfehérváron,
5. Szolnokon,
6. Kecskeméten,
7. Cegléden,
8. Zalaegerszegen,
9. Békéscsabán,
10. Nagykanizsán,
11. Tatabányán,
12. Kaposváron,
13. Gyulán,
14. valamint Békésen, a társasházi övezetekben lesz elérhető a szolgáltatás.

A becslések szerint mintegy 460 ezer embert fog érinteni első körben a visszagyűjtés.

A későbbiekben viszont Budapesten elsősorban a XXI. kerület melletti kerületeket vonhatják be, ennek oka, hogy ezekhez a területekhez esik közel az a csepeli biogázüzem, ahol át tudják venni, majd feldolgozni a biohulladékokat. 2025-től már a városi, kertvárosi övezetek felé is bővülhet a szolgáltatás, illetve ezután a kisvárosok is részt vehetnek, de az elsődleges szempont az lesz, hogy mennyiségileg is indokolható legyen a gyűjtés. Azokon a helyszíneken, ahol az önkormányzat visszajelzése alapján a lakosok maguk is komposztálnak, esetleg az állatoknak adják a konyhai hulladékokat, ott nem fogják bevezetni a szolgáltatást. A végső cél, hogy

2025 végére már 1,5-2 millió főt érintsen a biohulladék begyűjtése Magyarországon.

Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója elmondta, hogy a szolgáltatókkal folyamatosan tárgyalnak, ők fogják tájékoztatni a lakosságot, illetve kiosztani az edényeket. Fontos, hogy a biohulladékok gyűjtése önkéntes és ingyenes, tehát nem lesz kötelező a lakosok számára. Jelenleg azt látják, hogy a hazai települési hulladéknak a 17-29%-a biológiailag lebomló anyag, amelyből az élelmiszer-hulladék mennyisége évi 320-384 ezer tonnát tesz ki, ezek a könnyen hasznosítható hulladékok. A becslés nem tartalmazza azokat az ételmaradékokat, amelyek a csatornába kötnek ki.

Mi lesz a hulladékkal? Milyen gyakran viszi el a kukásautó?

A konyhai zöld- és élelmiszer-hulladékot biogázüzemekben hasznosítják újra, így járulva hozzá a körforgásos gazdaság kiépítéséhez, hiszen megújuló energiaforrásként áramot és hőt állítanak elő. A biogázüzemben képződő maradék ráadásul – magas tápanyagtartalma miatt – komposzt anyagot képez a mezőgazdaság számára. Az üzemek jellemzően a kiválasztott települések környékén helyezkednek el, hogy ne kelljen messzire szállítani a hulladékot. Az országosan elérhető 80 biogázüzemből egyelőre 8-al kötöttek szerződést, ezek kezelik a 14 településen elindított gyűjtést.

Borsfay-Horváth Judit, a MOHU anyag-, és termékáram vezetője elmondta, hogy a társasházak nagy, 120 literes szemeteseinél a vegyes hulladékkal megegyező gyakoriságú elszállítást ír elő a jogszabály, gyakorlatban Budapesten heti két szállítást terveznek, vidéken pedig folyamatosan vizsgálják, hogy elegendő lesz-e a heti egy alkalom.

A becslések szerint 1 fő körülbelül 0,5-0,9 kilogramm konyhai hulladékot termel hetente.

Éves szinten a MOHU 14 ezer tonna visszagyűjtött biohulladékra számít, azzal a feltételezéssel élve, hogy a gyűjtőedénnyel rendelkező lakosság visszagyűjthető élelmiszer-hulladékának a 75%-a fog ezekbe a kukákba kerülni.

Az első időszakban, többségében hagyományos szemétszállító autók fogják az új, barna kukákat is elszállítani, Pethő Zsolt elmondta, hogy ezek is megfelelnek a gyűjtésre vonatkozó szabályoknak, hiszen kifolyásmentesen tárolják a begyűjtött szemetet, de hosszú távon, speciálisan erre a tevékenységre tervezett autókban is gondolkodnak, olyanokban is akár, amelyek nemcsak gyűjtenek, de rögtön ki is öblítik a társasházak nagy kukáit.

A bevezetés részletei és ütemezés. Mikor vehetők át a gyűjtőedények?

Borsfay-Horváth Judit elmondta, hogy mivel nem olyan rég jött ki a jogszabály, mostantól kezdve tudják elkezdeni a szolgáltatók, illetve a lakosság tájékoztatását. A közös képviselőket januárban tájékoztatják arról, hogy mi a gyűjtés jó módja, ezen tapasztalatok átadásába a biogázüzemek üzemeltetőit is bevonják, hogy egy-egy speciális termék elhelyezésére is a legjobb választ lehessen adni. Az 5 literes edények leszállítását januárban kezdik el, ezek átadására is kelleni fog némi idő.

Legkésőbb márciusban mind a 14 említett településen megkapják a gyűjtőedényeket a lakosok, és azt követően meg is kezdi a szolgáltató a heti gyűjtést.

- ismertette az időpontokat Borsfay-Horváth Judit, majd hozzátette, hogy a területi szolgáltatók jelölték ki azokat a társasházakat, ahol el lehet indítani a begyűjtést, és szintén a szolgáltatók fogják kijelölni a gyűjtőedények átvételi időpontjait.

A tisztítás, a szagmentes gyűjtés is kritikus pont szokott lenni a biohulladékok esetében, a lakosság számára átadott gyűjtőedényeknél egy gumigyűrű biztosítja majd, hogy zárt, illetve szagtalan gyűjtést. A kisebb edények, illetve a nagy társasházi kukák tisztítása azért fontos, mert nem kap a lakosság lebomló zacskót a gyűjtéshez, ezeknek ugyanis más a lebomlási ideje, mint az élelmiszer-, vagyis nehezítené a feldolgozást. Ugyanakkor a vállalat reagálni fog az első tapasztalatokra, így ha a hajlandóság a jövőben megköveteli, akkor elképzelhető, hogy a zacskós megoldáson is elgondolkoznak. A nagy, 120 literes kukás esetében havi egy tisztítást terveznek, amit a szolgáltató köteles elvégezni, de a nyári időszakban ez akár sűrűbb is lehet. Végül a Borsfay-Horváth Judit ismertette, hogy a MOHU a kukákra több száz millió forint értékben ruházott be, emellett fizeti majd a gyűjtést és a szállítást végző szolgáltatóknak a megfelelő tarifát. Egy-egy új kukásautó beszerzése több tízmilliós tétel.

Az új rendszert az európai uniós előírásokkal összhangban vezetik be, ugyanis ennek értelmében 2024-től kötelező a biohulladék elkülönített gyűjtése. 2035-ig a települési hulladék közel kétharmadát újra fel kell dolgozni, ami nem érhető el a biohulladék hatékony szelektív gyűjtése nélkül. Jelenleg az EU-ban a szerves hulladéknak mindössze 16 százalékát gyűjtik és kezelik megfelelően – a fennmaradó, nagyobb rész lerakókba vagy égetőkbe kerül.

Címlapkép forrása: Thomas Trutschel/Photothek via Getty Images