Orbán Viktor erős kijelentéseket tett

Az ülés elején Arató Gergely (DK) az uniós források sorsát firtatta, miközben a kormányt azzal vádolta, hogy korrupció miatt Magyarország elveszítheti az EU-s támogatásokat. Arató szerint a kormány milliárdos vagyonokat halmozott fel, miközben a magyar embereket megfosztják az őket megillető pénzektől. Orbán erre úgy reagált:

hogy Magyarország számláján jelenleg 12 milliárd eurónyi EU-s forrás áll rendelkezésre, és a kormány nem akar veszni hagyni egyetlen fillért sem.

Toroczkai László (Mi Hazánk) a vendégmunkások növekvő számát kritizálta, rámutatva arra, hogy egyre több külföldi dolgozó vesz részt a magyar munkaerőpiacon. „Látott-e mostanában magyar futárt, aki házhoz hozza az ételt?” – tette fel a kérdést Toroczkai, utalva arra, hogy szerinte a hazai munkaerő egyre nehezebben talál munkát.

Orbán úgy reagált, hogy az elmúlt 14 évben megháromszorozták a béreket, de hozzátette: „Valóban, még így is kevés. De amíg én kormányzok, a vendégmunkások haza fognak menni.” Toroczkai szerint ugyanakkor ez hiú ábránd, és a bérek emelését sürgette az állami szférában is.

Vasúti infrastruktúra és magánkézbe adott pályaudvarok?

A parlamentben hosszasan vitáztak a budapesti pályaudvarok sorsáról is. Kanász-Nagy Máté (LMP) bírálta azt a tervet, hogy a pályaudvarokat 99 évre magánkézbe adják, és az erős állami szerepvállalást sürgette.

Orbán szerint a hatalmas vasúti épületek felújítása „iszonyatos mennyiségű pénzt venne igénybe”, amit az állam nem tud vállalni.

„Nem a vasutat adjuk el, hanem az épületeket” – mondta a miniszterelnök, aki szerint az állami és magánszféra együttműködésére számos nyugati példa mutatja, hogy ez működhet. Az LMP azonban fenntartotta kritikáját, miszerint ez a lépés az állami infrastruktúra leépítéséhez vezethet.

Jövőre nem lesz béremelés a szociális szférában

Jámbor András (Párbeszéd) a szociális szféra dolgozóinak alacsony bérezésére hívta fel a figyelmet. A képviselő szerint ezek az emberek rendkívül nehéz körülmények között dolgoznak, és béremelés nélkül a helyzet tovább romlik. Orbán válaszában kiemelte, hogy az orvosok és ápolók körében az elmúlt években „áttörés jellegű” béremelést hajtottak végre, és

a szociális szféra béremelése nem 2025-ben, hanem 2026-ban várható.

A miniszterelnök ezután arról beszélt, hogy a gyermekvédelemre fordított összegeket háromszorosára emelték, de elismerte, hogy még mindig sok a tennivaló. Jámbor szerint azonban 2026 túl távoli időpont, és sürgette a kormányt a probléma mielőbbi kezelésére.

Az egészségügy helyzete is napirendre került, mikor Lukács László György (Jobbik) a hosszú várólisták és a „duplán fizetős egészségügy” miatt bírálta a kabinetet, utalva arra, hogy az embereknek sok esetben a magánellátást kell választaniuk. Lukács javasolta, hogy a tb-t tegyék hordozhatóvá, vagyis lehessen azt magánellátásban is felhasználni.

Orbán azonban határozottan elutasította az ötletet, mondván, hogy ez szerinte tönkretenné az állami egészségügyi rendszert, és tovább növelné az emberek terheit.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a kormány jelentős fejlesztéseket hajtott végre az egészségügyben, például orvosbéremeléssel és kórházfelújításokkal.

A Momentum képviselője, Bedő Dávid az olimpiai pályázatról kérdezte Orbánt, és azt állította, hogy a kormány forrásokat fordít erre a projektre, miközben az oktatás és az egészségügy alulfinanszírozott. Orbán erre szóviccel válaszolt: „Ez a momentum már elmúlt.” Bedő erre úgy kontrázott, hogy az ország pénzügyi helyzete annyira rossz, hogy az EU-s forrásokért és kínai hitelekért „kuncsorog” a kormány.

Címlapkép: Hétfő délután Orbán Viktor miniszterelnök válaszolt az ellenzéki képviselők kérdéseire az Országgyűlés azonnali kérdések órájában. A fotó forrása: MTI Fotó/Illyés Tibor

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.