Hiába Orbán Viktor vétófenyegetése, Magyarország pénzügyi csapdába került

2025: új aranykort vagy vámháborút hoz Trump nekünk?

A magyar gazdasági kilátásokról, a forintárfolyam várható alakulásáról, a befektetési lehetőségekről lesz szó decemberi eseményünkön, ahol a szakértők Donald Trump visszatérésének lehetséges gazdasági hatásait ismertetik majd.

Információ és jelentkezés

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában újabb vétóval fenyegette meg az Európai Unió döntéshozatalát, jelezve, hogy nem fogad el semmilyen forrásvesztést. Mint elmondta „Magyarország számláján ott áll több mint 12 milliárd euró”, ami szerinte 2026-ig fedezi a magyar gazdaság pénzügyi igényeit.

„Ezen felül is jár majd nekünk még pénz, és ha ez lesz vagy nem, az majd '26 utáni probléma lesz. Az én véleményem az, hogy természetesen azt is meg fogjuk kapni. Azért fogjuk megkapni, mert megkezdődtek a tárgyalások a következő 2027 utáni hét év költségvetéséről, aminek az elfogadásához egyhangúság kell.

Azt én biztosan mondhatom, hogy az a pénz, amit nem kaptunk meg a '25-'26-os években, azt meg kell kapnunk a '27-'28-as években. Egyébként nem lesz költségvetése az Uniónak, nem járulok hozzá

– fogalmazott a miniszterelnök.

Lényegében ez azt jelenti, hogy a miniszterelnök nem most, hanem 2026 második felében, megvétózná a következő hétéves közös költségvetést. Ez a vita azonban sokára kezdődhet el, Piotr Serafin költségvetési biztos még csak most készíti el a vezérfonalat, ami alapján majd a jelenleg ismert, hármas felosztású – agrártámogatások, kohéziós források és közvetlen elosztású pénzügyi eszközökre épülő – rendszere teljesen átalakulhat. Az Európai Bizottság ugyanis a többéves pénzügyi keret reformjára készül, egyetlen alapba irányítva az összes uniós finanszírozást.

Azonban előtte érdemes áttekinteni, hogy jelenleg milyen pénzügyi mozgástere van a kormánynak a kohéziós forrásoknál!

Milyen uniós források érhetők el, mit veszít el Magyarország?

Magyarország számára a 2021-2027-es hétéves költségvetési ciklusban az Európai Unió kohéziós forrásaiból mintegy 21,8 milliárd euró kohéziós támogatásra jogosult, amelyből 2024 októberéig valamivel több mint 2 milliárd euró érkezett meg, ami a teljes keret 8,3%-a. De mivel a kohéziós források egy része zárolva van, az elérhető 12,2 milliárd eurós forráskészletnek ez már a 16,8 százaléka.

Az Európai Bizottság 2022 novemberében javasolta 9,5 milliárd euró kohéziós forrás felfüggesztését a jogállamisági aggályok miatt, amely összegek felszabadítása a szükséges reformok végrehajtásától függ. Ezekben pedig az idei évben semmilyen haladást nem ért el a kormány,

emiatt 2024 decemberének végén több mint 1 milliárd eurónyi uniós támogatást végleg elveszít a magyar költségvetés az N+2 szabály.

Utóbbi lényege, hogy a kötelezettségvállalások megkezdése – lényegében a partnerségi megállapodásától – számított két éven belül, ha nem szabadulnak ki a jogállamisági viták miatt blokkolt EU-pénzek, akkor azok megmásíthatatlanul levonódnak az adott tagállam elérhető keretéből. Tehát Orbán Viktor ezen források elvesztésére utalt.

Itt jogilag sem az Európai Bizottság, sem az Európai Tanácsnak nincs semmilyen eszköze, hogy visszafordítsa a végleges forrásvesztést a következő MFF vitájakor.

Az n+2 szabály ugyanis a hatályos, 2021-2027-es többéves költségvetés szabályai közé bekerült, jogilag kötelező érvényű. Az uniós törvény erre az esetre nem is határoz meg felülvizsgálati keretet, tehát a magyar kormány csak úgy kérhetné a mostani valamivel több mint 1 milliárd eurós forrásvesztés felülvizsgálatát, ha az Európai Unió Bírósága előtt azt tudná bizonyítani, hogy a pénzügyi korrekciós intézkedés nem felel meg az uniós jognak.

Más források esetében nem alkalmazható az n+2 szabály, ami azért is jó hír Magyarország számára, mert elvileg így csak egy pénzügyi eszköznél könyvelhet el emiatt forrásvesztést.

Ettől még bőven megtörténhet, hogy a helyreállítási forrásokat is elveszíti a költségvetés.

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) keretéből Magyarország számára mintegy 5,8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 4,6 milliárd eurót meghaladó hitelkeret áll rendelkezésre. Ebből 2023 decemberében és 2024 elején 890 millió euró előleg érkezett meg a REPowerEU csomag részeként, amely az energetikai megújítást és a zöld energiafelhasználás elterjesztését támogatja. Azonban a fennmaradó összegek folyósítása további feltételek, a szupermérföldkövek transzparencia és korrupcióellenes intézkedéseinek teljesítéséhez kötött.

Itt nincs beépítve határidős pénzügyi fék, de a jelenlegi szabályok szerint Magyarország így is elveszítheti – jelenállás szerint a legjobb esetben – a támogatások 60-65 százalékát.

Az RRF-nél ugyanis csak a projektek és a hozzájuk kapcsolódó megvalósítási mérföldkövek teljesítése után fizet Brüsszel, ha a projektek 2026. június 1-ig átadásra kerülnek.

Mivel egyelőre 1140 milliárd forintnyi RRF-forrást fizettek ki az elérhető nagyjából 2300 milliárdos támogatási és 1900 milliárdos hitelkeretből, a következő alig 1,5 évben nagyon fel kellene pörögnie a támogatás elosztásnak.

A jelenleg megítélt támogatások ugyanis csak 1427 milliárd forintot tesznek ki a pályázatok.gov adatai szerint, vagyis 34,1 százaléknyinál kezdte meg a kormány a programok végrehajtását.

Van még egy fontos támogatási láb, amelyet semmilyen uniós korlátozás nem érint: a Közös Agrárpolitika keretéből mintegy 5000 milliárd forint elérhető Magyarország számára.

Azonban itt is jöhetnek levonások: ahogy arról többször írtunk, a magyar kormány idén júliusban egy 200 millió eurós egyszeri, valamint egy napi 1 millió eurós bírságot kapott, azért mert nem hajtotta végre a szükséges jogszabálymódosításokat a menekültügyi eljárások lefolytatásával kapcsolatban, amelyre az Európai Unió Bírósága is kötelezte. A napi bírságok összege már 400 millió euróra (165 milliárd forint) fölé hízott, amit az Európai Bizottság bármilyen Magyarországnak szánt kifizetésből levonhat.

Vagyis a KAP-forrásokat is érintheti a már 600 millió eurónyi (250 milliárd forintos) levonás.

Ha a helyzet nem lenne már így is elég bonyolult, van még egy tényező, ami miatt Magyarország lényegében a papíron számlán lévő 12,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatási keret egy részénél kevesebbet költhet:

a 2014-2020-as támogatási ciklusban 30 százalékkal könyvelte túl a kötelezettségvállalásokat.

A támogatási kereten felüli összegeket az EU nem téríti meg, ami miatt a kormánynak két lehetősége volt: a bebukott uniós pályázatként kiírt támogatásokat végül átminősítette, ezzel növelve a magyar költségvetési hiányt, mivel az ESA-híd alól kikerültek az összegek az eredményszemléletű uniós számviteli szabályok szerint.

Viszont a le nem zárt projektek egy részét átkönyvelhették a 2021-2027-es MFF pályázati keret terhére. Így viszont ez a mostani kohéziós forráskészletet csökkenti az új beruházásokra. Nehéz megbecsülni, hogy mekkora kötelezettségvállalásnál alkalmazták ezt a módszert,

de a pályázatok.gov adatai alapján már az összes uniós pénzügyi eszköz alig 7 százalékát jelentik a még kiírható kohéziós források.

Nagyon nincs mit vétózni, eddig sem hozott sikert a stratégia

Az Európai Unió életében kevés olyan döntés bír akkora jelentőséggel, mint a hétéves költségvetési terv, azaz a többéves pénzügyi keret (MFF) elfogadása. Ez a dokumentum szabja meg, hogy az Európai Unió miként osztja el forrásait olyan területeken, mint a mezőgazdaság, a klímavédelem, a kutatás-fejlesztés vagy a regionális kohézió.

Ennél egyetlen tagállam vétója is elég ahhoz, hogy a folyamat megrekedjen, és az EU pénzügyi működése bizonytalan helyzetbe kerüljön, vagyis Orbán Viktor fenyegetése komoly problémákat eredményezhetne.

A vétó azonnali hatással van a költségvetés elfogadására, hiszen a 27 tagállam egyhangú döntésére van szükség. Ha ez nem valósul meg, az EU az úgynevezett „provizionális tizenkettedek” rendszerére tér át, amelyben az előző év költségvetésének tizenkettedét havonta újból felhasználják. Bár ez biztosítja az alapvető működést, az új kezdeményezések – például egy zöld energia projekt vagy a kevésbé fejlett régióknak szánt kohéziós támogatások – finanszírozása ellehetetlenülhet. Ez a bizonytalanság nemcsak politikai, hanem gazdasági szinten is komoly következményekkel jár.

The Present and Future of Cohesion Policy

Az uniós források, a közös költségvetés és felzárkóztatáspolitika reformjára készülnek Brüsszelben. Most klubeseményünkön mindent megtudhat a kohéziós politika helyzetéről, a határon átnyúló EU-s együttműködésekről is.

Információ és jelentkezés

Éppen emiatt a vétó ritkán kizárólag a költségvetésről szól. Sokkal inkább politikai eszközként használják. Egy ország tiltakozhat a forráselosztás aránytalanságai vagy a költségvetéshez kapcsolódó politikai prioritások ellen.

Emlékezetes példa 2020-ból, amikor Lengyelország és Magyarország azért fenyegetőzött vétóval, mert az EU a jogállamisági feltételrendszerhez kötötte a források elosztását.

Az ezt követő tárgyalások heteken át tartottak, de végül a jogállamisági feltételrendszer megmaradt, mindössze a preambulumba került annyi a magyar–lengyel követelésekből, hogy a migrációval kapcsolatos ügyek miatt nem használható a kondicionalitási eljárás.

Azonban a blokkolás kétélű fegyver: politikai szinten a vétózó ország egyrészt bírálatok kereszttüzébe kerülhet az EU működésének akadályozásáért, másrészt azonban támogatókat is szerezhet azok körében, akik hasonló aggályokat fogalmaznak meg.

Szélsőséges esetekben, ha az egyhangúság elérhetetlennek bizonyul, az EU alternatív mechanizmusokat is alkalmazhat, például az önkéntes, tagállamok közötti megerősített együttműködést vagy a költségvetési kereten kívüli, kormányközi megállapodásokat.

Most azonban még távol van a 2026-ban induló költségvetési vita: egyrészt vélhetően az EU-bővítési tervek miatt teljesen másfajta költségvetés jöhet létre, tehát azt tudni, hogy az MFF-ről szól majd a vita, csak nem tudni, hogy milyen lesz ez a keretrendszer. Másrészt most tárgyalja az Európai Unió a Draghi- és a Letta-jelentések reformjavaslatait a versenyképesség javítására. Mind a két csomag újabb, a NextGenerationEU-hoz hasonló közös hitelfelvételt javasol, de közben a magántőkét is jobban befognák a kohéziós támogatás politika segítésére a tőkepiaci unió megvalósításával.

Emellett épp most tervezi azt az Európai Bizottság az EP nyomására, hogy a forráselosztásban a nemzeti kormányokat megkerülve egyből az önkormányzatokon, helyi hatóságokon keresztül közvetlenül osszon el forrásokat. Erre technikailag már a most érvényben lévő 2021-2027-es költségvetés esetében is lehetősége lehet.

A közeli jövőben nincs is lehetőség most EU-költségvetésekkel kapcsolatos politikai játszmákra: pont a magyar EU-elnökség által kidolgozott 2025-ös büdzsét már elfogadta a Tanács, már csak az Európai Parlament végszavazására vár.

Címlapkép: Orbán Viktor 2024. november 8-án a budapesti informális EU-csúcs utáni sajtótájékoztatón. A fotó forrása: EU/Dario Pignatelli.

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.