Zöld átállás és dekarbonizáció: merre tartanak a kulcsiparágak?

A Portfolio Green Transition & ESG 2025 konferencia keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen iparági szakértők vitatták meg a fenntarthatóság és a dekarbonizáció kihívásait. A panelbeszélgetést Ferenczi Gergely, az Opten céginformációs üzletágának igazgatója moderálta.

A Magyar Telekom tőkepiaci kapcsolatokért felelős HUB vezetője, Várkonyi Diana a vállalat fenntarthatósági stratégiájáról és az új jelentéstételi követelményekről beszélt.

 A Telekom közel két évtizede foglalkozik aktívan fenntarthatósági kérdésekkel, de az utóbbi években jelentős változások történtek a vállalaton belül. "A fenntarthatósági feladatok a pénzügyi területre kerültek, mivel a jelentéstétel és az összefogó szerep miatt ez közelebb áll a pénzügyhöz, mint a CSR tevékenységhez" - magyarázta Várkonyi. 

 A vállalat fenntarthatósági stratégiája három pillérre épül: digitalizáció, klímavédelem és sokszínűség.

A klímavédelem terén ambiciózus célokat tűztek ki: "2030-ig 80%-kal szeretnénk csökkenteni a Scope 1-2 kibocsátásunkat, a Scope 3-at pedig 30%-kal" - emelte ki a szakember.

 A Vállalati Fenntarthatósági Jelentéstételi Irányelv (CSRD) bevezetése jelentős kihívást jelent a Telekom számára. Várkonyi szerint ez a folyamat "közel hasonló komolyságú, mint az IFRS bevezetése volt", hiszen több ezer adatpontot és módszertant kell figyelembe venni. 

 A jelentéstétel során új elemként jelent meg a kettős lényegességi elemzés, amely nemcsak a kockázatokat, hanem a lehetőségeket is vizsgálja. Az integrált pénzügyi - és fenntarthatósági jelentés elkészítése egy egész éves munka eredménye, amelyben a vállalat több részlege is részt vesz. 

Várkonyi Diana hangsúlyozta, hogy bár a jelentéstétel rendkívül fontos, egyensúlyt kell találni a riportálás és a tényleges cselekvés között.  "Nagyon fontos a riportálás, de ugyanazt a kapacitást munkacsoportokban is hasznosítani lehetne" - vetette fel a dilemmát. 

Hasonlóan vélekedett Szege György, az MBH Bank ESG és fenntarthatósági vezetője is. A szakember elmondta, hogy a bank már elindította a net zero stratégiáját aminek keretében először a saját kibocsátásukat igyekeznek csökkenteni, például a céges autóflotta átalakításával.

"A legnagyobb kihívás azonban a finanszírozott portfólió zöldítése" - emelte ki.

Szege György kitért az MNB július 1-től életbe lépő szabályozására is, amely szerint az 500 millió forint feletti hitelkérelmeknél részletes ESG kérdőívet kell kitölteni. "Számunkra ez azért előnyös, mert mi már közel három éve foglalkozunk egyfajta ESG szintű ügyfélértékeléssel" - mondta.

A zöld hitelállomány növelésével kapcsolatban a vezető megjegyezte, hogy a korábbi magas kamatkörnyezet nehezítette a zöld hitelek térnyerését, de a jövőben ezen a téren is fellendülésre számítanak.

Szege György szerint fontos, hogy ne csak az ügyfeleket, hanem magát a hitelportfóliót is értékeljék ESG szempontból. "Fontos, hogy a jövőben önmagában a portfóliókról is meg tudjuk azt állapítani, hogy annak körülbelül hány százaléka esett egy olyan magas ESG kockázatú kategóriába, amin változtatni kell" - fogalmazott.

A karbonsemlegesség a legfontosabb célok egyike

Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, hogy Microsoft már 2020-ban konkrét fenntarthatósági célokat tűzött ki 2030-ig. Ezek három fő pillérre épülnek: a negatív karbonlábnyom elérése, pozitív hatás a vízgazdálkodásra és a hulladéktermelés megszüntetése.

Negatív karbonlábnyomot abban az értelemben szeretnénk elérni, hogy több karbont vonjunk ki a légkörből, mint amennyit egyébként termelünk"

- emelte ki Szabó Péter. 

Az ügyvezető igazgató kitért az adatközpontok energiafogyasztására is. Bár ezek jelentős energiát igényelnek, a méretgazdaságossági szempontok miatt fajlagosan hatékonyabbak, mint ha a vállalatok saját infrastruktúrát üzemeltetnének, és a Microsoft törekszik arra, hogy kompenzálja a megnövekedett fogyasztást, például új technológiák bevezetésével és az adatközpontok alapanyagainak újragondolásával. 

"2026-tól sok esetben nulla vízfelhasználással fogjuk üzemeltetni a hűtést" - hangsúlyozta Szabó.

A szakember szerint a Microsoft elkötelezett amellett, hogy fenntarthatósági céljait a mesterséges intelligencia térnyerése ellenére is teljesítse, annak ellenére, hogy az AI chipek energiaigényesebbek a hagyományos chipeknél.

Globális vállalatként a Nestlé 2008 óta integrálja a fenntarthatóságot üzleti stratégiájába, ugyanakkor a Microsofthoz hasonlóan szintén 2020-ban hozták nyilvánosságra a net zero kibocsátási célok elérésére vonatkozó akciótervünket - mondta el Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetője.

"Nagy kihívást jelent számunkra, hogy a Scope 3 kibocsátásunk több mint 90%-át teszi ki a teljes kibocsátásunknak, és ennek kétharmada az alapanyag-beszerzéshez kapcsolódik" - emelte ki a szakember. 

A vállalat a kibocsátás csökkentése érdekében mezőgazdasági, csomagolás - és infrastruktúra-fejlesztéseket hajt végre. Emellett a gyárak közvetlen kibocsátásának minimalizálására és a logisztika optimalizálására is törekednek. 

A társadalmi felelősségvállalás jegyében a Nestlé a kiegyensúlyozott és fenntartható életmód népszerűsítését tűzte ki célul. Ennek érdekében a termékfejlesztés során is figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat: a vállalat a karbonlábnyom mérése során figyelembe veszi az alapanyagok beszerzését, feldolgozását, fogyasztását és a csomagolás kezelését is. 

Hőgyész Anna kiemelte a fogyasztói edukáció fontosságát, különösen a táplálkozás és a szelektív hulladékgyűjtés terén: a Nestlé oktatóanyagokat is fejleszt, amivel már az iskolákban elkezdhető a szemléletformálás.

A beszállítók kiválasztásánál a cég szigorú kritériumokat alkalmaz. "Minden beszállítónknak alá kell írnia és el kell fogadnia az úgynevezett 'responsible sourcing standard'-et, amely a szerződések részét képezi. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy bármikor ellenőrizzük a beszállítóinkat" - magyarázta a fenntarthatósági vezető.

Az energiaszektor zöld átállása kulcskérdés

Az MVM Csoportnál 2023 volt a vízválasztó év az ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontok integrálása terén - mondta el Fazekas László, az MVM gazdasági vezérigazgató-helyettese.

"Az ESG-hez kapcsolódó célkitűzések a vezérigazgató és a tagvállalati első számú vezetők bónusz célkitűzéseiben is megjelennek" - emelte ki. 

Az MVM a nemzeti energiastratégiához és klímatervhez igazodva vállalta a nettó zéró kibocsátás elérését. A cégcsoport 2035-ig szóló stratégiájának legfontosabb pillére a zöld átállás, ami három fő területre fókuszál: 

• A paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása további 20 évvel.
• A Mátrai Erőmű dekarbonizációja, amivel 2028 végére új földgáztüzelésű erőmű váltja fel a szénerőművet.
• A megújuló energiaforrások bővítése, 3000 megawattnyi új kapacitás kiépítése, főként napenergiával.

Az MVM tavaly megháromszorozta megújuló portfólióját, ami már 800 megawattot tesz ki. A cég nyitott a szélenergia és a vízenergia további fejlesztésére is, mind Magyarországon, mind a régióban.  

A megújuló kapacitások integrálása komoly kihívást jelent a hálózatok számára.

A stratégiában kiemelt cél, hogy mind a MAVIR, mind az elosztók hálózatát megerősítsük, hogy a bővülő megújuló kapacitásokat integrálni és kiegyensúlyozni tudjuk"

- hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes.

Az MVM törekvései jól illeszkednek a globális trendekhez, amelyek az energiaszektor dekarbonizációját és a megújuló energiaforrások térnyerését célozzák, miközben az ellátásbiztonságot is szem előtt tartják - összegezte.

Éliás Péter, az Audi Hungária környezetmenedzsment vezetője szintén kiemelte: a fenntarthatóság kérdése a járműparban különösen fontos, hiszen az iparági szereplők és köztük az Audi Hungária is jelentős energiafelhasználó, évente több mint 1,6 millió járműhajtást és közel 170 ezer járművet gyárt.

"Az Audi Hungária megközelítőleg annyi energiát használ fel, mint Győr városa" - érzékeltette a vállalat energiaigényét a szakember. 

A cég ESG céljai között kiemelt helyen szerepel a környezetvédelem. Ennek jegyében hozták létre a Mission Zero nevű programot, melynek fő elemei a dekarbonizáció, a vízfelhasználás csökkentése, a biodiverzitás elősegítése és a körkörös gazdálkodás. 

Az Audi márkacsoport azt a célt tűzte ki, hogy 2025-ig az összes termelő vállalata világszerte karbonsemlegesen gyártsa termékeit a Scope 1 és 2 kibocsátások tekintetében.

Az Audi Hungária ezt a mérföldkövet már 2020-ban elérte, azóta karbonsemlegesen végzi tevékenységét.

A karbonsemlegesség elérésében kulcsszerepet játszik az energiahatékonyság növelése. A vállalat 2010 óta üzemeltet energiamenedzsment rendszert, amelynek keretében több mint 1700 energiahatékonysági projektet valósítottak meg, összesen 260 ezer megawattóra megtakarítási potenciállal. 

Éliás Péter hangsúlyozta, hogy bár az egyszerűbb megoldások már megvalósultak, továbbra is van lehetőség az energiahatékonyság javítására. A jövőben a komplexebb műszaki megoldások, a digitalizálás és a mesterséges intelligencia alkalmazása jelenthet előrelépést az energiamenedzsmentben.

A vállalat nyitott a tudásmegosztásra: energiahatékonysági megoldásaikat megosztják kis- és középvállalkozásokkal, valamint a konszernen belüli partnereikkel is.

Galéria138 képGreen Transition & ESG konferencia 2025

Címlapkép forrása: Berecz Valter