
Hiába léteznek papíron a társadalmat az állami döntéshozatalba bevonó keretek, szabályozások, valójában a világ kormányai még mindig ad hoc, megfelelő előkészítés nélkül hoznak döntéseket. Az átlagemberek számára átláthatatlanok a folyamatok, ritkán folytatnak párbeszédet szakértőkkel, a gazdasági élet szereplőivel. Ha pedig ezt mégis megteszik, akkor felületesen, szűkspektrumú, csak az adott területhez közvetlenül kapcsolatos hatásokat elemeznek.
Mindez pedig érezhetően megrengette a bizalmat az egyes országok kormányaiban.
A most kiadott „Regulatory Policy Outlook” tanulmány szerint az OECD-országok állampolgárainak mindössze 41%-a bízik abban, hogy kormánya megfelelően szabályozza az új technológiákat. A klímaváltozással kapcsolatos célok esetében a bizalom még alacsonyabb: csak 35% gondolja úgy, hogy országuk teljesíteni fogja a vállalt kibocsátáscsökkentési célokat. Ez a bizalomhiány komoly akadálya a hosszú távú szakpolitikai célok megvalósításának.
A társadalmi egyeztetés az OECD-tagállamok 76%-ában már kötelező a szabályozás előkészítése során. Ugyanakkor csak az országok 49%-a biztosít legalább négyhetes időt a konzultációra – Magyarország esetében eleve ritka a sarkalatos, vagy törvényekről szóló társadalmi egyeztetés, de ezek sem tartanak tovább két hétnél.
Ennél is problémásabb, hogy globálisan a kormányok mindössze 33%-a ad visszajelzést az észrevételeket küldő szereplőknek.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a konzultációk nem segítik elő az érdemi párbeszédet, és a résztvevők gyakran nem tudják, hogy véleményük hogyan befolyásolta a döntést.
Az Európai Unió ezen a téren pozitív példaként jelenik meg az OECD jelentésében. A Bizottság olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek lehetővé teszik a jelnyelvi, Braille-írásos, illetve hang- és videóformátumú konzultációt. Az inkluzív formátumok eredményeként megnőtt a részvétel az alulreprezentált társadalmi csoportok részéről is.
Nem elég, ha van – jól is kell csinálni
A szabályozási hatásvizsgálat (Regulatory Impact Assessment, RIA) bevezetése elterjedt gyakorlat az OECD-tagállamok körében: a jelentés szerint 80%-uk, köztük Magyarország is alkalmazza. Azonban csak 33 tagország írja elő kötelezően és szisztematikusan a szabályozások költségeinek számszerűsítését. A szabályozás várható hasznainak számszerűsítését még kevesebb ország végzi el, holott ezek nélkül nem lehet megalapozott döntést hozni.

Az átláthatóság terén a kormányzati hatásvizsgálatok kiterjedtségét tekintve Magyarország a mezőny alsó felében szerepel: míg az EU éltanuló, amely a szabályozások elfogadása után is kapcsolatban marad a folyamat résztvevőivel, rendszeresen készít értékelést a döntések hatásáról,
addig a magyar kormány gyakorlatilag nem folytat transzparens, utólagos hatáselemzést.

A disztribúciós hatások – például hogy egy adott szabályozás milyen csoportokat ér hátrányosan vagy előnyösen – vizsgálata szintén nem része minden ország gyakorlatának. Az Európai Bizottság Better Regulation Toolbox című eszköztára előírja a társadalmi hatások figyelembevételét, de az alkalmazás egyenetlen. Míg Svédországban és az Egyesült Királyságban az RIA-k közel 70%-a tartalmaz ilyen elemzést, más országokban ez az arány 10% alatt van.
Nem elég kiterjedt hatásvizsgálatok
A jelentés konkrét eseteket is említ, hogy miért is problémás, ha a jogszabályok elfogadását nem kíséri szakmai és társadalmi egyeztetés. Ezek egyik eklatáns példája a mikrotápanyag-hiány elleni intézkedések – például az élelmiszer-dúsítás – gazdasági hatását. A dúsított élelmiszerek olyan termékek – legyenek akár ételek vagy italok –, amelyekhez a feldolgozás során plusz vitaminokat, ásványi anyagokat vagy más egészség szempontjából hasznos összetevőket adnak annak érdekében, hogy javítsák azok tápértékét vagy biológiai hasznosulását.
Az OECD hivatkozik olyan becslésekre, amelyek szerint ezek az intézkedések akár 16%-kal is növelhetik a GDP-t bizonyos fejlődő országokban.
Ez elsősorban az egészségügyi kiadások csökkenésével és a munkaerő termelékenységének javulásával magyarázható.
A FAO és WHO adatai szerint évente több millió gyermek szenved mikrotápanyag-hiánytól, amely hosszú távon csökkenti a kognitív képességeket és a gazdasági aktivitást. A World Bank becslései alapján a táplálkozással összefüggő problémák évente legalább 1 milliárd dolláros veszteséget okoznak a világgazdaságban.
Ezzel együtt, az élelmiszer-szabályozások esetében a kormányzati döntések előkészítésekor a gyártócégekre rótt pluszterheket, valamint az egészségügyi hatásokat veszik csak számba, a gazdasági hatásokat nem, sőt erre koncentráló utánkövetés sem szokta kísérni az élelmiszer-dúsítással kapcsolatos vizsgálatokat.
Az OECD jelentése alapján pontosan ennek elmaradása miatt, a fejlődő országokban kevés az erre vonatkozó szabályozás, pedig a szakmai szereplők bevonása a jogalkotásba, segíthetné az államokat nemcsak, hogy az egészségügyi és élelmiszerbiztonsági aspektusokra koncentráljanak, hanem az elérhető gazdasági eredményekre is.
Az élelmiszer-dúsítás példája azért is illusztrálja jól, hogy a törvényi szabályozások előkészítésénél miért is lenne fontos a társadalmi partnerek bevonása, mivel egy elég marginális, specifikált eseten keresztül mutatja be, milyen komplex hatásokat kell figyelembe venni.
A zöld szempontú szabályozás: még mindig kivétel, nem szabály
A klímavédelmi szempontok integrálása a szabályozási döntésekbe meglepően alacsony szinten van: az OECD-tagállamoknak csupán 21%-a vizsgálta felül szabályozási kereteit „zöld lencsén” keresztül. Ez azt jelenti, hogy a jogszabályok nagy része nem méri fel, milyen hatással van a szén-dioxid-kibocsátásra, a környezetszennyezésre vagy a biológiai sokféleségre. Ennek hiányában a szabályozási reformok gyakran ellentmondanak a klímacéloknak.
A „Franco-German Barometer on Administrative Complexity” egyedülálló példa a határon átnyúló szabályozási együttműködésre. A barométer célja az volt, hogy a lakosság szempontjából azonosítsa a leginkább zavaró szabályozási akadályokat. Ennek eredményeként például felülvizsgálták a Strasbourg és Kehl közötti villamosvonal jegyrendszerét, amely korábban nem volt összehangolva. A változtatás után a villamoshasználat 17%-kal nőtt, míg a csúcsidős gépjárműforgalom 11%-kal csökkent – áll a helyi közlekedési vállalat 2023-as jelentésében.
Ez nemcsak klímavédelmi szempontokból hozott pozitív eredményeket, hanem gazdasági szempontból is: a tömegközlekedési rendszer fenntartása így már nullszaldós lett a korábbi veszteséges időszak után.
A digitalizáció csak egy lehetőség, nem megoldás
A digitális technológiák alkalmazása terjed a szabályozási gyakorlatban. Az OECD szerint egyre több kormány használ mesterséges intelligencián alapuló eszközöket, valós idejű adatkövetést és webes adatgyűjtést például a nem megfelelés azonosítására. Kanada például 22%-kal csökkentette az élelmiszer-biztonsági ellenőrzések számát AI-alapú kockázatelemzéssel.
Ugyanakkor a tanulmány figyelmeztet: a digitalizáció csak akkor működik, ha megfelelő adatminőséggel, átlátható algoritmusokkal és megfelelő felügyeleti mechanizmusokkal párosul. Különben a rendszer torz eredményeket szülhet, és alááshatja a közbizalmat, főként ha az emberi szakértőket nem vonják be az értékelési vagy előkészítési folyamatokba.
Magyarországon is gyökeres változások kellenek
Magyarországon a jogalkotás során minden elsődleges jogszabályt és rendeletet kötelező hatásvizsgálatnak alávetni a vonatkozó jogszabály 2023-as módosítása óta, amelyet az Európai Bizottság követelt meg a jogállamiság eljárás részeként. A hazai törvény szerint a Központi Statisztikai Hivatal adatokat szolgáltat ezekhez az elemzésekhez – ez az OECD-tagállamok között ritka, de pozitív gyakorlat.
A tanulmány szerint ugyanakkor hiányzik a szabályozási ciklus korai szakaszában történő konzultáció, a visszacsatolás, és az utólagos hatásvizsgálat nem történik rendszerszinten. A központi konzultációs portál ugyan létezik, de használata korlátozott, az előzetes hatásvizsgálatok közzététele gyakran csak formalitás, elnagyolt összefoglalói egy rendelet tartalmának és várható eredményeinek.
Az OECD Magyarországnak többek között az alábbiakat javasolja:
- Konzultáció elindítása már a problémaazonosítás szakaszában;
- Előzetes hatásvizsgálatok kötelező nyilvánossá tétele;
- Legalább 4 hetes konzultációs időszak biztosítása;
- Hatásvizsgálatok technikai minőségének javítása;
- Kötelező, rendszeres utólagos értékelések bevezetése.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
Meg is érkezett a magyar kormány válasza Trump ultimátumára - Ennek nem fog örülni az amerikai elnök
Szijjártó Péter reagált Trump ötletére.
Káosz az európai reptéren: elaludt a forgalomirányító, nem tudott leszállni az utasszállító
Több száz utas várakozott a levegőben.
Rossz hír érkezett: emelkedik a népszerű streamingplatform havidíja
Minden csomag ára megugrik október 21-től.
Kiakadt a feltörekvő hatalom elnöke - Elegük van Trump játékaiból
Nem örül Washington szankcióinak a déli nagyágyú.
Trump: lehet, hogy szólok Orbán Viktornak, hogy álljon le az orosz olaj vásárlásával
Fordulatokkal teli sajtótájékoztatód ad az amerikai elnök.
A világszervezet szerint világos, mi Izrael célja az újabb invázióval
Nem egy rövid offenzíva látszik kikerekedni.
Trump: Ukrajna legyőzheti Oroszországot, minden területet visszakaphatnak
Erősen megváltozott az elnök álláspontja.
Bajban van Európa egyik legerősebb országa: gyakorlatilag lefulladt a gazdaság
Sokkal rosszabb a helyzet, mint sokan gondolnák.
Megsarcolja az OTP a Revolut bankkártyákat?
Szeptember 19-től az OTP Bank új díjat vezetett be, ami a külföldi bankok által kibocsátott bankkártyákat terheli abban az esetben, ha a kérdéses plasztikkal az OTP Bank bankautomatájából ves
Hogyan finanszírozzuk ma a vállalkozásunkat?
A jelenlegi gazdasági környezetben - emelkedő változó kamat környezetok, szűkülő hitelkeretek, lassuló növekedés és fokozódó piaci bizonytalanság mellett - a vállalatfinanszírozás strat

Pusztító koktél villámaszályok és hőhullámok
A villámaszályok a klímaváltozás egyik legaggasztóbb jelenségei közé tartoznak, amelyek hatását a szélsőséges hőség drámaian felerősíti.
Az AI nyertesei és vesztesei: Magyarország hátulról az ötödik
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése alapjaiban formálja át a gazdasági növekedésről szóló várakozásokat. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az AI milyen csatornákon keresztül járulhat ho

Végre egy komoly grafikon
Máris hiányoznak a habkönnyű témák. Nyáron a klímagyilkos Buksiról, a pisztáciáról, a metánt pöfögő marhákról szóltak a hírleveleink - kis cuki témákról, amik nem kavarják... The po

Közép-Európát az összevisszasága teszi alkalmazkodóképessé
Közép-Európa túlélését pont az a töredezettség, autonómiavágy és sokértelműség biztosítja, amit szeretünk benne és amit sokszor fejlődése korlátának tekintünk. Közép-Európa sajá
A társasági adó egy érdekes állatfaj
Az elmúlt héten élénk párbeszéd és találgatás indult az esetleges TAO-emelésről, ezért megkérdeztük Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát - lentebb a válaszai. The po
És a tengeralattjárókat ki fogja szabályozni?
E heti adásunkban mi úszunk, a tengeralattjárók viszont elsüllyednek. Szabó Dávid meg szakért. Valamelyest. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók..



Semmi sem állítja meg a forint dicsőséges menetelését?
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
Szinte naponta hagyják abba a tejtermelést a kis tehenészetek
2800-3000 gazdaság maradt a tízezres nagyságrendből.
Megjött az év egyik legjobban várt döntése – Mit várhatnak ettől a befektetők?
Jöhet a kamatcsökkentési ciklus?
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod