Alig négy hónap után a kormánynak újra kellett számolnia a makrogazdasági pálya legfontosabb elemeit. Részletes vizsgálódásunkból kiderül: a valóságot lényegesen jobban tükröző, 2025-re vonatkozó makropálya elsődlegesen a beruházások romlására vezethető vissza, részben felelős a korábbiaknál mérsékeltebbre várt exportbővülés, de még a háztartások fogyasztási kiadásai is visszafogottabban növekedhetnek idén. Az biztos: a kormánynak nehezebb dolga van a költségvetési célok teljesítésével, főleg, ha az új (költségvetésben nem szereplő, de már bejelentett, valamint a még be nem jelentett) gazdaságpolitikai lépések deficitnövelő hatásait is tekintetbe vesszük.
2025 első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 67,8 milliárd forintos hiánnyal zárt - jelentette az idei költségvetésről a Nemzetgazdasági Minisztérium. A korábbi évekkel összevetve egyáltalán nem kiugró a deficit, viszont az év első hónapját nem hiány szokta jellemezni többnyire, hanem többlet.
A japán kormány pénteken elfogadta az áprilissal kezdődő 2025-ös költségvetési évre szóló 730 milliárd dolláros költségvetési tervezetet, amiből rekordösszeget, 55 milliárd dollárt fordítanak védelmi célokra.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök interjút adott az M1-nek. A beszélgetést a Karmelita kolostorban vettek fel, vasárnap este nyolc órától látható.
A parlament pénteken elfogadta a 2025-ös költségvetést. A jövő évi büdzsé az őszi tervezési és elfogadási folyamatnak köszönhetően sokkal megalapozottabb, mint elődei, de még így is jelentős kockázatok övezik, már az alapvető számokat. A parlamenti zárószavazás kapcsán bemutatjuk ezeket az aknákat.
Magyarország 2025-ös központi költségvetéséről dönt az Országgyűlés pénteken, idei ülésezésének várhatóan utolsó napján.
Októberben 6,19 százalékra nőtt Románia GDP-arányos költségvetési hiánya – közölte kedden a bukaresti pénzügyminisztérium.
A német kormány az elkövetkező években jelentősen kevesebb adóbevételre számíthat, mint azt korábban tervezte. Ez derül ki a német adószakértői tanács legfrissebb előrejelzéséből, amely komoly kihívások elé állíthatja a berlini kabinetet a költségvetés tervezése során.
Sok kicsi sokra megy, de sokat is el tud vinni - bizony így lehetne jellemezni, hogy miért is ugrott idén augusztusban korábban soha nem látott szintre a nyolcadik havi költségvetési hiány. Ami szembetűnő, hogy a "nettó áfabevételek" látványosan javultak az előző hónapban, de még ez sem volt elegendő, hogy a büdzséről alkotott nagykép érdemben megforduljon.
Ha a jelenlegihez hasonló mértékű költségvetési deficittel fut tovább Magyarország, előbb-utóbb a piacok megbüntetik, ez a tapasztalat. A magyar gazdaságpolitika új vezetője Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki a magas nyomású gazdaságban hisz, magas növekedéssel, potenciálisan magas költségvetési hiánnyal, aminek számos kockázata van. A hazai makropályával kapcsolatban sok a kérdőjel, 2024 ugyanakkor jobb lehet, mint 2023 volt, ami viszont még meg is erősítheti a kormányt abban a hitében, hogy jó úton jár. De hogy szállt el Magyarországon a büdzsé hiánya ilyen drasztikusan, és ha új ura is van a kormányzati gazdaságpolitikának, van-e ura a költségvetésnek? Egyebek mellett ezekről a témákról – és persze a kilátásainkról – kérdeztük Zsiday Viktort, a Citadella Alap portfóliókezelőjét, valamint Madár Istvánt, lapunk vezető makrogazdasági elemzőjét a Portfolio Checklist szombati különkiadásában.
Az idei orosz szövetségi költségvetési hiány nominálisan a tervezett szinten alakul, mintegy 2900 milliárd rubel (31,6 milliárd dollár, 1 rubel=3,79 forint) lesz, a GDP mintegy 1,5 százaléka - közölte az orosz pénzügyminiszter kedden.
Olaf Scholz kancellár – visszautasítva Christian Lindner liberális pénzügyminiszter megszorításokra vonatkozó felhívásait –, hangsúlyozta, hogy a jóléti államot nem fogják leépíteni. A kancellár fogadkozott, hogy továbbra is katonai támogatást nyújt Ukrajnának az Oroszországgal folytatott konfliktusban, jelezve, hogy Németország kész többet tenni, ha mások csökkentik a támogatást. Scholz elismerte a feladat nehézségét, de bizakodását fejezte ki az ország jövője szempontjából kulcsfontosságú eredmény elérésében – számolt be a Bloomberg a német költségvetési viták újabb felvonásáról.
Jelentős emelést hajt végre Oroszország védelmi kiadásain, 2024-ben várhatóan a GDP 6%-át költik majd el a haderőre – írja a Bloomberg.
Egyelőre csak sejteni lehet, milyen megoldással küszöbölné ki az MNB várható negatív tőkéje miatti feltőkésítési kötelezettséget a kormány. Hivatalosan továbbra sem nyújtották be a jegybanktörvény ismételt módosítását, a hírek szerint az Európai Központi Bank (EKB) szakvéleményére várunk. A kérdéssel a következő hónapokban foglalkozni kell, ellenkező esetben a 2024-es költségvetésen akár 300-400 milliárd forintos lyukat is üthet a jegybank tőkevesztése.
Dél-Koreában hatalmas problémákat okoz a gyermekvállalási kedv folyamatos csökkenése. Ráadásul a kormány hiába költ a célra rengeteget, eddig az eredmények elmaradnak. Az országban számos korosztályt kitiltanak bizonyos helyekről, azonban a „gyermekmentes övezetek” terjedése komoly társadalmi vitát generált – írja a CNN.
Közel húsz előterjesztésről szavaz kedden a parlament, amely elkezdi a 2024-es költségvetés vitáját is.
Felemás képet fest Jeruzsálem politikája.
Ezt nem teszi zsebre Putyin.
Válságos helyzetben az ingatlanpiac.
A Magyar Nemzeti Bank szakértői elemezték ki az intézkedést.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
