Talán még soha sem volt annyira bizonytalan és kiszámíthatatlan a gazdasági környezet az Amerikából elindított vámháború (valamint az orosz-ukrán háború végének elmaradása) miatt, mint most, ennek ellenére a kormány egy év szünet után visszatér a korábbi gyakorlatához: nagyon korán elfogadja a jövő évi költségvetést. Pedig már csak az elmúlt néhány hét bebizonyította, a kormánynak rendkívül gyorsan korrigálnia kell saját magát, ezúttal a költségvetési hiánycélok terén. Gyorselemzés a 2026-os költségvetésről, melyben bemutatjuk, hogy több intézkedésével jelentős mozgásteret nyert magának a kormány a jövő évi büdzsében, épp a parlamenti választás évében.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsorban a kormány által hétfőn felrajzolt új makrogazdasági pálya különböző vetületeivel foglalkoztunk. A gazdaság növekedési kilátásairól, a hiánycél tarthatóságáról és az inflációs környezetről Németh Dávidot, a K&H Bank vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében az államadósság finanszírozásában várható változásokról volt szó, amivel kapcsolatban Árgyelán Ágnes, lapunk pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
Idén februárban is jelentős hiánnyal zárt a büdzsé. A Nemzetgazdasági Minisztérium hétfő délelőtt közzétett előzetes adatai szerint az év második hónapjában 1655 milliárd forint lett a mínusz, ami ugyan kisebb lett a tavaly februári összegnél, de beleillik az elmúlt évek trendjébe. Ezzel az éves pénzforgalmi hiányterv 42%-nál jár, ami első ránézésre ijesztően magasnak tűnik, de több tényező is árnyalhatja ezt a magas adatot.
A 2026-os hiánycél 3,5 százalék lehet, míg a kormány megtartja a rezsicsökkentést, a 13. havi nyugdíjat, valamint kiterjeszti a gyermekes nők szja-mentességét. A nyugdíjasok pedig számíthatnak az áfavisszatérítésre is alapélelmiszereknél – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfőn a jövő évi költségvetés tervezésével kapcsolatban.
Lengyelország pénzügyminisztere, Andrzej Domański arra szólította fel az Európai Uniót, hogy ne büntesse az országot rekordmagas védelmi kiadásai miatt, amelyek hozzájárulnak Európa védelméhez az orosz agresszióval szemben. A Financial Timesnak adott interjúban Domański igazságtalannak nevezte az EU által kilátásba helyezett fiskális szankciókat, és nagyobb nemzetközi szolidaritást kért.
Az EU statisztikai hivatalának jelentett EDP jelentés keretében a kormány közzétette az idén várható hiányszámokat. Ezek szerint a kormány a 2024-es évre a pénzforgalmi deficit esetében már 4790 milliárd forintos mínusszal kalkulál (központi alrendszer, önkormányzatok nélkül), míg ugyanez a várakozása tavasszal még 3981 milliárd forint volt, eredetileg pedig (a tavaly nyáron elfogadott 2024-es költségvetési törvényben) 2514 milliárd forint. Fontos megemlíteni, hogy az EU módszertan szerint számolt ESA-hiány továbbra is a GDP 4,5%-a lehet a kormány várakozása szerint, vagyis a hivatalos GDP-arányos hiánycélt nem emelte meg.
Románia költségvetési hiánya jelentősen megnövekedett az év első hét hónapjában, a pénzügyminisztérium friss adatai szerint. A konszolidált hiány a bruttó hazai termék (GDP) 4,02%-ára emelkedett, ami számottevő növekedést jelent a júniusi 3,6%-os, illetve az előző év azonos időszakában mért 2,43%-os értékhez képest.
A devizaadósság-arány megközelíti a 30%-ot az idén, az emelkedő államadósság kockázatát az ÁKK képes kezelni, az idén már nem lesz nagy devizakötvény kibocsátás - mondta el Kurali Zoltán vezérigazgató az idei megújult finanszírozási tervről szóló háttérbeszélgetésen. Az eseményen kiderült, hogy megszűnik a lakossági 1MÁP papír, májusban érkeznek a MÁP Plusz új kondíciói, teljesen új termékre nem kell számítani. Az ÁKK nem tart a jövő évi nagy kamatkifizetések utáni lakossági reakcióktól, racionális viselkedésre számít.
Végérvényesen eldőlt - legalábbis kommunikációs szinten, mert hivatalosan még semmi írásos nyoma nincs ennek - az, hogy a kormány feladja eredeti 2,9%-os hiánycélját a 2024-es költségvetés esetében. Ez nem meglepetés és nem sokkoló, főleg azok után, hogy gyakorlatilag két hónap alatt fejre állt az idei büdzsé, ami már az elfogadása pillanatában sem tükrözte a valóságot. Friss számításaink azt mutatják, hogy még a 4,5%-ra emelt hiánycél teljesítéséhez is kiigazításra van szükség a költségvetésben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az idei év költségvetési gondjai és ebből fakadóan a gazdaságpolitikai kihívások valójában mekkorák és hogy miért nem lehet ezt az évet csak önmagában értelmezni, miért érdemes már szemünket a 2025-ös és 2026-os évekre vetni.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy egyfajta spirálba kerülhetett a magyar költségvetés, amiről Csiki Gergelyt, a Portfolio lapigazgatóját, makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Bankszövetség alkujával foglalkoztunk, amelynek köszönhetően csökkenni fognak vállalati hitelkamatok Magyarországon, anélkül, hogy a kormány megváltoztatná a banki hitelek referenciakamatát, ahogy attól egy múlt heti lebegtetés okán tartani lehetett. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
Mára nyilvánvalóvá vált: a magyar állam költségvetése ördögi spirálba került. Részben külső sokkok, de főként az elhibázott, túlköltekező fiskális politika és a későbbi - szerkezetében rossz, túlzottan az adóemelésre fókuszáló - költségvetési kiigazítás miatt kényszerpályára került a gazdaságpolitika. A sorozatos költségvetési módosítások rosszabb makrogazdasági pályát hoznak, a rosszabb gazdasági teljesítmény tovább rontja a költségvetés egyensúlyát, ami újra és újra döntés elé állítja a kormányt. Ez történik gyakorlatilag a 2024-es költségvetéssel a szemünk láttára. Bemutatjuk, mi vezetett ahhoz, hogy a korábban "kőbe vésett" 2,9%-os idei hiánycélt a kormány elengedni tervezi és azt is, hogy mi lehet ennek a következménye.
A 2022-es 73,9 százalékról a kormány várakozásai szerint 73,4 százalékra csökkenhetett a GDP-arányos magyar államadósság tavaly – derül ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtökön megjelent befektetői prezentációjából. Vagyis a kifejezetten erős nominális növekedés mellett is csak minimális adósságcsökkenés valósulhatott meg, de az igazi kihívás majd a 2024-es év lehet ebből a szempontból.
A szokásostól eltérő adatközlés keretében ismerhettük meg csütörtökön a 2023-as költségvetés végleges pénzforgalmi hiányadatát. Ezek szerint tavaly 4593 milliárd forintos mínusszal zárt a büdzsé, amit a 2022-es deficitadathoz képest akár kedvezőként is lehetne értékelni, de ez a viszonyítás nem ad valós képet a folyamatokról. Három hivatalos hiánycélt sikerült a kormánynak tavaly túlszárnyalnia és a december 30-án kiadott prognózisában szereplő 2023-as deficitszámnál is magasabb lett a hiányadat. Nem véletlen, hogy egyesek kongatják a vészharangot: a gazdaságpolitika alacsony költségvetési hiányra törekvő szándéka kiveszőben van.
2023-ban 5,9% lehetett a költségvetés GDP-arányos hiánya, vagyis az eredeti deficitcélját 2 százalékponttal, októberben megemelt tervét pedig 0,7 százalékponttal múlta felül a kormány idén. Mindez úgy jött össze, hogy a Rezsivédelmi Alapban idén bent maradhatott 520 milliárd forint. Összességében idén 0,4%-os lehet a gazdasági visszaesés és a következő években - az eddig prognosztizálthoz képest - lassabb kilábalás vár a magyar gazdaságra. Így lehet néhány címszóban jellemezni a december 30-án, vagyis szombat késő este megjelent legfrissebb kormányzati prognózist, amely ezúttal nem is a következő évekre vonatkozóan tartalmaz érdekes számokat.
Sikeresebb éve volt idén az MNB-nek, mint 2022-ben? Tartósan vége van az extrém infláció időszakának? Tényleg sérülékenyebb lesz Magyarország, ha sorozatosan elvétjük a 3%-os költségvetési hiánycélt? A Portfolio Checklist idei utolsó adásában a magyar gazdaság idei évét és a 2024-es kilátásokat értékeltük Madár Istvánnal, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzőjével.
Tizenkét év után új elnöke lesz a Költségvetési Tanácsnak Horváth Gábor közgazdász személyében, 2024. január 10-én váltja a pozícióban Kovács Árpádot. A Novák Katalin köztársasági elnök által kinevezett szakember – és több jel szerint is az államfő régi ismerőse – nagyon érdekes időszakban válik a költségvetési politika őrévé: a 2023-as és 2024-es büdzsé is recseg-ropog, közben pedig új feladatokat is kapott a testület.
Kis pluszban zártak az indexek.
Háromnapos gyász jön Ausztriában.
Holnap tehetnek javaslatot.
Emelkednek is rá a tőzsdék.
Már csak 3-6 hónap a lemaradás.
Régi tabut döntött le a kormány.
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
