26-szor drágább vonattal utazni Európában, mint repülővel

A környezetvédő szervezet 31 országban 109 nemzetközi és 33 belföldi útvonalat vizsgált meg, és azt találta, hogy a határon átnyúló kapcsolatok több mint felénél (54%) a repülés olcsóbb, mint a vonatozás.

A belföldi útvonalakon ezzel szemben a vonatok bizonyultak kedvezőbb árú opciónak az esetek 70%-ában.

A jelentés szerint egyes útvonalakon hatalmas árkülönbségek tapasztalhatók. A Barcelona-London útvonalon például egy repülőjegy mindössze 14,99 euróba került, míg ugyanazon a napon a legolcsóbb vonatjegy 389 euró volt, vagyis 26-szor drágább. Hasonló különbségeket találtak a London-Pozsony (23-szoros árkülönbség), a Párizs-Koppenhága (22-szeres) és a Madrid-Brüsszel (11,5-szeres) útvonalakon is.

Ezzel szemben Közép- és Kelet-Európában – különösen a balti államokban és Lengyelországban – alacsonyabb vonatjegyárakat kínáltak.

A Vilnius-Varsó útvonal bizonyult a legolcsóbbnak az utasok számára: egy vonatjegy mindössze 25 euróba került, szemben a 337 eurós repülőjeggyel.

Más megfizethető vasúti összeköttetések közé tartozott a Prága-Budapest, a Berlin-Prága és a Riga-Vilnius útvonal, amelyek a vizsgált napok szinte mindegyikén olcsóbbak voltak vonattal.

Litvániában találhatók a legolcsóbb vonatjegyek, míg Lengyelország (89%) és Szlovénia (80%) szintén jó eredményeket ért el. Ezzel szemben Franciaország szerepelt a legrosszabbul – az útvonalak 95%-a olcsóbb volt repülővel, ezt követte Spanyolország (92%), az Egyesült Királyság (90%) és Olaszország (88%).

Pozitív fejlemény, hogy azon útvonalak aránya, ahol a vonatok a legolcsóbbak, 14 százalékponttal 41%-ra emelkedett 2023 óta, főként a rendkívül olcsó járatok számának csökkenése és a vasúti viteldíjak lassabb emelkedése miatt.

A Greenpeace a légitársaságoknak nyújtott adómentességet és a vasúti üzemeltetők magas költségeit okolja az árak torzulásáért. "Miközben az éghajlati válság súlyosbodik, Európa adórendszere továbbra is a legszennyezőbb utazási módot részesíti előnyben" - nyilatkozta Herwig Schuster, a Greenpeace közép- és kelet-európai közlekedési kampányfelelőse.

A civil szervezet uniós szintű "klímajegyeket", jobb határon átnyúló összeköttetéseket és a légi közlekedési támogatások megszüntetését szorgalmazza, hogy a vonatok legyenek a legmegfizethetőbb választás az európaiak számára. Egy felmérés szerint tíz uniós polgárból kilenc elégedetlen az EU-országok közötti jelenlegi közlekedési lehetőségekkel.

„Ezek az árak nem egy működő piacot tükröznek – hanem egy manipulált rendszert” – fogalmazott Schuster.

A 2028-2034-es közös hétéves uniós költségvetésből viszont jóval több mehet vasútépítésre: a Mario Draghi által készített versenyképességi reformcsomag egyik sarokköve a kötött pályás közlekedés és az intermodális csomópontok fejlesztése. Erre a jövőben jóval több kohéziós forrást is elkölthetnek.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.