Szeptember 18-án indul a Brain Bar: sztárelőadók vitáznak a következő 25 év legégetőbb kérdéseiről

A Brain Bar idei központi témája „A következő 25 év”: a program főként a geopolitika, az emberi testtel kapcsolatos tudományok, valamint az olyan jövőbeli kihívások köré szerveződik, mint például a klímaváltozás kérdése. Hogyan választották ezeket a témákat, és mi lesz idén a legfőbb üzenet a közönség felé?

Amikor tíz évvel ezelőtt először szerveztünk jövőfesztivált Budapesten, felírtunk a falra egy kínaiaknak tulajdonított, valójában nagyon is nyugati eredetű mondatot. "May you live in interesting times" – vagyis "Élj érdekes korban." Ez a kívánságunk, azt hiszem teljesül, annak minden előnyével és hátrányával. 2025-ben elmondhatjuk, hogy túl vagyunk az évszázad egynegyedén, és pontosan ennyi idő van hátra a misztikus 2050-ig.

Ha pedig az élet minden területére jellemző gyorsulás a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor 2025 és 2050 valósága között még annál is nagyobb szakadék lehet, mint amit a mai nap és az ezredforduló között érzékelünk. Pontosan ezért választottuk mottónknak a következő 25 évet.

A Brain Bar évről évre a maga összetettségében vizsgálja a jövőt, a szakmai konferenciák világával szemben mi sohasem fókuszálunk csak egyetlen ügyre, témára vagy iparágra. A mi programunkon a személyes jóllét, az egészség és az életpálya-építés témái éppúgy megtalálhatók, mint a technológiai innováció, a háborús kockázatok vagy éppen az ökológiai válság sorskérdései. Reneszánsz szemléletnek hívom, mert meggyőződésem, hogy az élet különböző aspektusait ma is összefüggésekben, teljességre törekvő módon érdemes megbeszélni. Erre a “hiperspecializáció” korában kevés helyen adódik lehetőség – nálunk igen. 

Az elmúlt 25 évben számos olyan technológia – például az okostelefonok, a közösségi média vagy a mesterséges intelligencia – gyökeresen alakította át az életünket, amelyeket akkoriban kevesen láttak előre. Ön szerint mennyire lehet reálisan prognosztizálni a következő 25 év meghatározó társadalmi és technológiai változásait?

A hivatásos jövőkutatók a jelenben futó vektorok meghosszabbításából indulnak ki jobbhíján. A jövő ugyanakkor pont azért megjósolhatatlan, mert többnyire nem az és nem úgy következik, amit előzetesen a legvalószínűbbnek hiszünk. Erről a régmúlt hadvezérei sokat mesélhetnének, ahogy a jelen közgazdászai is. Ennek tudható be, hogy az elmúlt százötven évben a Verne Gyulához, Isaac Asimovhoz vagy a személyes kedvencemhez, Michael Crichtonhoz hasonló sci-fi szerzők nagyobb pontossággal jövendölték meg a változások irányát, mint a természet- vagy társadalomtudósok. Mert megengedhették és meg is engedték maguknak, hogy teret adjanak a képzelőerejüknek. Szóval olvassunk több sci-fit!

A másik javaslatom, hogy a szalagcímeket uraló hype-ok és megatrendek mellett érdemes figyelni és értelmezni az elsőre jelentéktelennek tűnő ellentrendeket is. Tekinthetők akár imunreakciónak, és mindig komplexebbé teszik a valóságot. Jó példa erre a bakelitlemezek piaci értékesítése, ami a streaming szolgáltatások felemelkedésével párhuzamosan világszerte soha nem látott magasságba ért. Az ilyen és ehhez hasonló jelenségek okán gondolom, hogy a jövő legalább annyira analóg, mint amennyire digitális, és bár ez utóbbi egyetlen partikuláris példa volt, az ellentrendek ugyanilyen potensek és izgalmasak az élet más területein, az ideológiák, az esztétika, a táplálkozás vagy éppen az üzleti modellek világában.

2024-ben azt nyilatkozta, ma már nem a „nagy nevek” a siker kulcsai. Ehhez képest 2025-ben milyen arányban jelennek meg sztár-előadók és feltörekvő, de kevésbé ismert szakemberek? Mi a kiválasztás első számú szűrője?

Fenntartom, hogy nem a sztárelőadók kölcsönzik egy fesztivál lelkét, sokkal inkább az előkészületek velejét adó kurátori munka, és az egyedi közönségélmény megalkotása. Ha egyetlen szóban kell összefoglalnom: az ízlés. Gerendai Károly korábban sokat beszélt erről a Sziget megújítása kapcsán, és bár a Brain Bar más profilú esemény, ugyanez ránk is igaz.   Szellemi műhelyünk egész éven át követi a nemzetközi napirendet, az embereket leginkább feszítő témákat és az eredeti, újszerű gondolatokat megfogalmazó karaktereket.

A Brain Bar lényege, hogy ezekből a hozzávalókból évről évre igyekszünk egy egyedülállóan sokszínű, mégis koherens programot felépíteni. Egy fontos és izgalmas téma önmagában sosem elegendő – kell hozzá az előadói dinamizmus, a személyes karizma, az élő tudásátadás képessége is. Nem utolsó sorban a jó vitakészség, hiszen nálunk egymással és a közönséggel is vitáznak a meghívott üzletemberek, politikusok, művészek vagy éppen filozófusok.

Ön szerint kik azok az előadók az idei lineupban, akik valamilyen szempontból különösen jól képviselik a fesztivál fő témáját, a következő 25 év társadalmi és technológiai kihívásait?

Az elmúlt években minden Brain Bar előtt úgy éreztem, hogy sikerül az előző esztendőnél többet adni a közönségünknek. Idén nem kell az érzéseimre hagyatkoznom, tény, hogy a felhozatalt tekintve ez lesz az eddigi legerősebb fesztivál. A tudomány világából velünk lesz Geoffrey West, a komplex rendszerek talán legnagyobb szaktekintélye. Ő az a fizikus, aki felfedezte és leírta az élő szervezetek, a városok és a vállalatok felemelkedésének és hanyatlásának közös törvényét - kár kihagyni az előadását. Dr. Iain McGilchrist skót pszichiáter-neurológus az agyunk jobb- és bal féltekének természetes hierarchiáját kutatja, amellett érvel majd, hogy a társadalmi feszültségek jelentős része ennek felborulásából fakad. Koppenhágából érkezik a felnőtté válás drámai kitolódását, a társadalom infantilizációját kutató kriminológus, Keith Hayward. Az ősi rítusok és a modern élet kapcsolatáról a görög antropológussal, Dimitris Xygalatas-szal beszélgetünk, Keszthelyi Gabriella matematikus pedig a véletlenek szerepét elemzi majd a mindennapokban, tudományos megalapozottsággal.

Lesznek vitáink is, többek között a magyar diplomák nemzetközi versenyképességéről vagy éppen az ország felkészítéséről a klímaváltozásra. Európa jövőjéről Orbán Balázs és Carl Bildt, az utolsó nagy európai békemegállapodást tető alá hozó korábbi svéd miniszterelnök vitázik majd.

Az üzleti előadóink sem kevésbé izgalmasak: az idei Brain Bar fővédnöke Khalaf Al Habtoor, az elmúlt évtizedekben a világ harmadik-negyedik pénzügyi központjává emelkedett Dubaj egyik legsikeresebb vállalkozója, aki az építőipartól a vendéglátásig mindenben jelen van, és bár hazánkban is akadnak érdekeltségei, még sosem lépett színpadra Magyarországon, most viszont megteszi. Visszatér hozzánk Igor Tulchinsky, a matematikai alapú tőzsdei kereskedést forradalmasító amerikai WorldQuant alapítója is. Kiemelném még Forrai Benedeket, egy fiatal robotikai mérnököt, aki Svájcban alapított különösen izgalmas startupot. Beni és csapata a legbonyolultabb, legnehezebben utánozható emberi készségekre és képességekre tanítja a robotokat, szerintem sokunknak fog újat mondani és mutatni. 

Egy igazi kuriózummal zárom: bár Ben Lamm nevét a legtöbben aligha ismerik, arról sokan hallhattak, amikor egy titokzatos biotech vállalat tavasszal bejelentette, sikerült feltámasztania a tizenkétezer éve kihalt óriásfarkast. A Brain Bar most Budapestre hozza a Colossal Biosciences alapítóját, aki öt techcéget épített fel és adott el a Szilícium-völgyben, az újjal pedig meg sem akar állni a mamut feltámasztásáig.

Sokan mondják, hogy a 21. század a biológia évszázada lesz. A tömeges kihalási hullám korában elképesztően izgalmas, hogy képesek leszünk-e megmenteni vagy akár visszahozni kihalt élőlényeket - erről, és a biotechnológia morális dilemmáiról is beszélgetünk majd Bennel.

Hogyan alakult a fesztivál célközönsége az elmúlt években, és mennyiben változtat ez az idei program összeállításán? Tavaly arról is beszélt, hogy az évek során a közönségben megerősödött a fiatalabb korosztály dominanciája, idén is folytatódhat ez a tendencia?

Szerintem egy fesztivál mindig “nyílt forráskódú” esemény marad, sosem beszélhetünk végleges koncepcióról. Az irány azonban egyértelmű, a Brain Bar-t látványosan felfedezték maguknak a fiatalok, és ma már mindenekelőtt nekik és értük szervezzük a fesztivált. 2025-ben csak középiskolákból közel tízezer diák regisztrált az eseményre, emellé jön még több ezer egyetemista és az a sok száz pedagógus, aki a mindennapi munkájához, diákok fejlesztéséhez, támogatásához kíván tudást és ihletet meríteni a fesztiválból. Tavaly óta egyébként a gimis osztályközösségek — közkívánatra — akár együtt, közösen is jelentkezhetnek: idén az ország minden tájáról kétszáz középiskolai osztályt várunk a tanáraikkal együtt.  

Nem titok, hogy számunkra mindez hatalmas öröm. A jelentős társadalmi hatás mellett azért is, mert ezt a korosztályt látjuk a legnyitottabbnak, az elképzelhető legjobb Brain Bar közönségnek: aki még az élete nagy döntései, mindenekelőtt a pályaválasztás előtt áll, egyszerre kíváncsibb és egészségesen kritikus a konvenciókkal szemben. Mindez nem jelenti azt, hogy ne látnánk szívesen az életükben előrébb tartó generációkat. A Brain Bar számos témája és előadója kifejezetten nekik szól, segíthet ötletet meríteni az önfejlesztéshez, az életmód- vagy éppen karrierváltáshoz. Tavalyi önkénteseink között nyolcvan esztendős mérnök-professzor is akadt – ők az egyik nap dolgoznak, a másikon szabadon hallgathatják a vitákat és előadásokat.

Hogyan lehet a Z generációs korosztályt megszólítani, máshogy kell-e velük kommunikálni, mint az idősebbekkel? Milyen előadói visszajelzéseket kapnak a fiatal közönséggel kapcsolatban?

Aki nagyon erőlteti a fiatalok megszólítását, annak ez csak ritkán sikerül. Három dolog szerintem működni szokott, az egyik a bevonás: miközben a fesztivál saját szervezőgárdája is fiatalnak számít, egész évben együtt dolgozunk egy közel százötven fős középiskolás és egyetemista csapattal, itthon és külföldön tanuló diákokkal egyaránt. Ők a Brain Bar nagykövetei, sokat segítenek abban, hogy ismerjük és értsük az őket foglalkoztató ügyeket.

A második a természetesség: igyekszünk nem felvenni olyan tartalmi vagy kommunikációs pózokat, amik nem valós meggyőződésen, csak a Z generációnak való megfelelési kényszeren, az ő vélelmezett elvárásaikon alapulnak. Szerintem ezt sok márka elrontja, ami olykor parodisztikus megoldásokhoz vezet.

Végül, és talán ez a legfontosabb – nyugodtan fel lehet, sőt érdemes vállalni a fiatalok körében ismeretlennek, vagy akár népszerűtlennek számító álláspontokat. A Brain Bar beszélgetésein, vitáin mindenféle világkép és meggyőződés megjelenik, mert ez ad lehetőséget a valódi párbeszédre és a személyes látókör tágítására. Minden évben legalább ötezer fős mintán mérjük az elégedettséget, tudjuk, hogy a közönségünk ezt nagyra értékeli.

A Portfolio aBrain Bar jövőfesztivál médiapartnere.

Címlapkép forrása: Brain Bar