Túléléstől a fejlesztésekig - Zalaegerszegen mutatták be a vállalkozásoknak összeállított finanszírozási csomagot

A rendezvényt Kovács Dezső, a Zala Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg előadásával, amelyben kitért rá, hogy bár nehéz időket élnek meg a vállalkozók manapság, és könnyen lehet, hogy a gazdaság nem fog olyan gyorsan túllendülni ezen az állapoton, azért a gazdasági kihívások nem újkeletűek, és a mostani rendezvény célja éppen az, hogy a lehetőségeket helyezze fókuszba.

A kamarai elnök részletes képet adott a zalai vállalkozói szféra összetételéről, kiemelve, hogy a vármegyei vállalkozások 94,4%-a a KKV-szektorba tartozik. Kovács Dezső rámutatott:

az elmúlt 35 év során a magyar kis- és középvállalkozások két fő problémával küzdöttek: a tőkeszegénységgel és az információhiánnyal.

Mindkét tényező jelentősen befolyásolja a vállalkozások működését, fejlesztési és beruházási lehetőségeit.

Kovács szerint a KAVOSZ keretében elérhető konstrukciók kiváló lehetőséget jelentenek a vállalkozások számára, hogy megoldást találjanak a tőkeszegénység és az információhiány okozta nehézségekre.  

A rendezvénye a finanszírozási lehetőségek részletes bemutatásával folytatódott, ahol a szakértők sorra vették az egyes konstrukciók sajátosságait és igénybevételük feltételeit.

Új korszak a Széchenyi Kártya Programban: nagyobb kockázatvállalás, gyorsabb ügyintézés és kedvezőbb feltételek

A Széchenyi Kártya Program több mint 20 éves működése során már több mint 500 ezer hitelszerződés jött létre, mintegy 9 ezer milliárd forint értékben. A program jövőjéről és az aktuális fejlesztési irányokról Mészáros Ádám, a Kavosz Zrt. stratégiai és üzleti főigazgatóságának vezérigazgató-helyettese osztott meg részleteket a Portfolio és a KAVOSZ közös konferenciáján. A szakember kiemelte, hogy a KAVOSZ új stratégiájának három kulcseleme a kockázatvállalás, a fejlődés és a jövő, amelyek mentén a tulajdonosokkal együtt egy teljesen új üzletágat és modellt alakítottak ki.

A Széchenyi Kártya Program jelenleg elsősorban az érettebb fázisban lévő vállalkozásokat finanszírozza, amelyek már rendelkeznek egy-két lezárt üzleti évvel, bár induló vállalkozások számára is elérhetők bizonyos konstrukciók. A program különböző termékei között megtalálhatók a likvid típusú és fejlesztési típusú hitelek, amelyek a legkeresettebbek a vállalkozók körében.

A jelenlegi scoring rendszer alapján

akár 500 millió forintos hitelösszeg is elérhető, és a kedvező kamatkörnyezet ellenére a Széchenyi Kártya Program termékei továbbra is a legversenyképesebbek a piacon.

A KAVOSZ által végzett kutatások szerint a vállalkozások számára a hosszú távú tervezés legnagyobb akadálya a piaci helyzet kiszámíthatatlansága és a fizetőképes kereslet hiánya. Ezekre a kihívásokra igyekszik választ adni a program a különböző finanszírozási konstrukcióival. Zala vármegyében is stabil alapokon áll a Széchenyi Kártya Program, és az időarányos adatok alapján jelentős növekedés várható az év végéig.

"Javaslom az elkövetkezendő hetekben figyelni a KAVOSZ oldalát, illetve a sajtót, mert várhatók információk azzal kapcsolatban, hogy még kedvezőbb feltételekkel, még kedvezőbb konstrukciókkal és olyan lehetőségekkel tudunk előállni, amelyek segítik a vállalkozókat, és az említett kockázatokat tudják egy kicsit mérsékelni" - mondta Mészáros Ádám. A vezérigazgató-helyettes kiemelte, hogy a szervezet teljes menedzsmentváltáson megy keresztül, de a stabil működés továbbra is biztosított.

A jövőbeni fejlesztések között szerepel a digitalizáció erősítése, az adminisztráció csökkentése és új termékek bevezetése. A KAVOSZ célja, hogy a nulladik ponttól a folyósításig mindössze 8-9 hét alatt végig lehessen vinni a folyamatot. Ennek érdekében mesterséges intelligencia alapú döntéstámogató rendszereken, digitális faktoringon, új agrártermékeken és digitális időpontfoglaló rendszeren is dolgoznak, amelynek pilotja már elindult. A KAVOSZ országszerte több mint 200 regisztrációs ponton érhető el, ahol szakértő kollégák segítik a vállalkozókat a legoptimálisabb finanszírozási forma megtalálásában.

Demján Sándor Tőkeprogram: Új lehetőség a vállalkozások finanszírozására

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Tőkealapkezelő Zrt. által menedzselt Demján Sándor Tőkeprogram egy 100 milliárd forint keretösszegű finanszírozási lehetőség, amely újszerű megközelítést kínál a magyar vállalkozások számára.

Ez egy olyan típusú megközelítés, ami mind a tőkeszerkezeti problémákat, mind a kockázatvállalási attitűdöt kezeli és mindkettőre ad egy választ

– mondta előadásában Ács Zoltán, az MKIK Tőkealapkezelő vezérigazgató-helyettese.

A tőkefinanszírozás jelentősen különbözik a hagyományos hitelezéstől, míg a bankok elsősorban a múltbeli pénzügyi teljesítményt vizsgálják, addig a Demján Sándor Tőkeprogram esetében ez csak a minősítés 40%-át teszi ki. A fennmaradó 60%-ot a helyi megyei kamara értékelése, valamint az alapkezelő szakembereinek helyszíni szemléje adja, ahol megvizsgálják, hogy a vállalkozás képes-e megvalósítani a beruházási tervét. Ez a hibrid finanszírozási modell lehetővé teszi, hogy olyan cégek is forráshoz jussanak, amelyek a hagyományos banki finanszírozásból esetleg kimaradnának.

A program keretében 100-200 millió forint közötti összegre lehet pályázni. A finanszírozás menete úgy néz ki, hogy az alapkezelő 2 millió forintos tőkeemeléssel, maximum 1%-os tulajdonrésszel beszáll a cégbe, majd tulajdonosként 198 millió forint tagi kölcsönt nyújt. A finanszírozás költsége mindössze 5%, szemben a jelenlegi piaci 9,5%-os kamatszinttel. A futamidő 6 év, és a konstrukció különlegessége, hogy a kamatot csak évente egyszer kell fizetni, a tőketörlesztés pedig a futamidő végén esedékes, így nem terheli a vállalkozás havi cash flow-ját.

Ács Zoltán hangsúlyozta, hogy az 1%-os tulajdonrész ellenére nem kérnek komoly kontrollokat: "Nem szólunk bele egyáltalán az üzletbe, ilyen jogunk nincs, és nem is akarjuk. Nem akarunk 500 cégnél beleszólni az üzletbe" – tette hozzá. Az alapkezelő csak olyan jogokat tart fenn, amelyek megakadályozzák a forrás nem rendeltetésszerű felhasználását vagy a cég átírását más személyre.  

A forrás beruházási célú, de rendkívül rugalmas felhasználási lehetőségekkel. Az összeg 50%-a forgóeszközre, akár készletfinanszírozásra is fordítható. Emellett olyan célokra is igénybe vehető, amelyekre ma Magyarországon nehéz forrást találni: tulajdonosi kivásárlásra (Management Buyout) generációváltás esetén, illetve cégakvizícióra is. A program iránt eddig Budapesten volt a legnagyobb az érdeklődés, de az alapkezelő célja, hogy más vármegyékben és városokban is népszerűsítse ezt a finanszírozási formát.

Tőzsdei bevezetés: több hazai vállalat számára elérhető lehetőség, mint gondolnánk

Míg a vállalkozások indításakor elsősorban saját forrásokra, majd növekedés esetén kockázati tőkére, angyalbefektetőkre, banki hitelekre és állami támogatásokra támaszkodhatnak a cégek, a részvény- és kötvénykibocsátás már a közép- és nagyvállalati szinten válik elérhetővé.

A tőzsde különösen azoknak a vállalatoknak lehet vonzó, amelyeknek komoly növekedési terveik és innovatív ötleteik vannak, hiszen az ottani befektetők szívesen finanszírozzák ezeket a terveket

– mondta előadásában Nagy Péter Gábor, a Budapesti Értéktőzsde igazgatója.

Sok tulajdonos túl nagy feladatnak, túl magas falnak tekinti a tőzsdére lépést, tartva az adminisztrációtól, a nyilvánosságtól, a tulajdonostársakkal való közös gondolkodástól és a médiafigyelemtől. A BÉT vezetői azonban évente százas nagyságrendben folytatnak megbeszéléseket hazai középvállalatokkal, és igyekeznek lebontani ezeket a falakat. A tőzsde egyik fontos kezdeményezése a BÉT50 program, amelybe minden évben 50 új hazai középvállalat kerül be, és amelynek keretében számos eseményt szerveznek, ahol közösen gondolkodnak a finanszírozási és vállalatfejlesztési témákról.

A tőzsde előnyei között Nagy Péter Gábor kiemelte az üzleti bizalmat, amely különösen fontos a mai világban. Ezt nemcsak a Richter, hanem a Duna House és más kisebb cégek vezetői is megerősítették, akik komoly üzleti potenciálra tettek szert akár Svájcban vagy Olaszországban is tőzsdei jelenlétüknek köszönhetően.

A tőzsdére lépésnek létezik egyszerűbb, könnyített útvonala is: a BÉT Xtend és XBond piacai, ahol a belépési feltételek, az adminisztráció, a rászánt idő és a költségek is sokkal alacsonyabbak, mint a prémium kategóriában. 2018 óta 25 társaság lépett be erre a piacra az ország minden pontjáról és különböző iparágakból. Ezek a középvállalatok, amelyek árbevétele jellemzően 1-10 milliárd forint között mozog, a piacra lépéskor akár több százmillió vagy egymilliárd forintos nagyságrendben is tudnak friss forráshoz jutni, miközben az eredeti tulajdonosi kör 80 százalékos kontrollal továbbra is irányíthatja a társaságot.

A VOSZ három pillérrel támogatja a kkv-kat: érdekképviselet, vállalkozásfejlesztés és társadalmi felelősségvállalás

A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) három fő pillérre építi tevékenységét a kis- és középvállalkozások támogatása érdekében: érdekképviselet és érdekvédelem, vállalkozásfejlesztés, valamint társadalmi felelősségvállalás és kulturális misszió. A szervezet országos hálózatával igyekszik megoldást nyújtani a kkv szektor két fő problémájára: a tőkehiányra és az információhiányra – ez már Vörös-Gubicza Zsanett, a VOSZ szolgáltatásfejlesztési és projekt igazgatójának előadásából derült ki.

A VOSZ rendszeresen méri a vállalkozók körében az üzleti hangulatot és a bizalmi szintet. Az adatok alapján 2023-tól 2025-ig fokozatos romlás figyelhető meg: a kezdeti pozitív (zöld) tartományból a narancssárgán át egyre inkább a piros felé tolódik a mutató, ami a bizalmatlanság, félelem és megtorpanás előjeleit mutatja a vállalkozói szektorban.

Az érdekképviselet és érdekvédelem keretében a VOSZ összegyűjti a kkv-k napi operatív problémáit, észrevételeit és javaslatait, majd ezeket továbbítja a kormányzat és a döntéshozók felé, hogy megoldások születhessenek. A vállalkozásfejlesztés területén - amely egy viszonylag új tevékenységi kör a szervezetnél - online és személyes szolgáltatásokat egyaránt nyújtanak. Az online térben a Voszport, egy digitális kikötő áll a vállalkozások rendelkezésére, amely főként mikro- és induló vállalkozásoknak kínál mini CRM rendszert, kezdetben ingyenesen, később kiegészítő funkciókkal, díjazás ellenében.

A VOSZ személyes jelenléte országszerte biztosított: 19 vármegyében működnek irodáik, amelyek Széchenyi Kártya és vállalkozásfejlesztési témákban egyaránt rendelkezésre állnak. A szervezet nemrég nyitotta meg utolsó irodáját Kecskeméten, ezzel teljessé téve az országos lefedettséget. Az általános szolgáltatásokon túl speciális területeken is támogatják a vállalkozásokat, például az energetikai szekció keretében csoportos energiabeszerzést tesznek lehetővé, emellett beszállítói programot működtetnek, és januártól induló vállalkozásoknak szóló programot indítanak az 1-5 éves cégek támogatására.

Miért érdemes bátrabban gondolkodni a magyar vállalkozóknak?

Az előadásokat követő panelbeszélgetésben – többek között – arról volt szó, hogy a magyar vállalkozói szférában erőteljesen jellemző a kockázatkerülés, amit jól mutat, hogy Nyugat-Európában a hitelvolumen többszöröse a magyarországinak. Ezt a helyzetet tovább nehezíti a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezet. Szakértők szerint azonban éppen ezért lenne fontos, hogy a hazai vállalkozók nyitottabbak legyenek a különböző finanszírozási formák iránt, legyen szó akár hitelről, akár tőkebevonásról.

Magyarországon a kkv szegmensben, de úgy összességében a vállalkozói létben egy kicsit ódzkodnak a vállalkozók a hiteltől, pedig a megfelelő finanszírozási konstrukciók segítségével a vállalkozások sokkal gyorsabban tudnák végrehajtani a növekedést

– mondta Mészáros Ádám.

A szakértők szerint a magyar vállalkozók kockázatkerülése részben a devizahiteles válság okozta kollektív társadalmi traumára vezethető vissza. Ács Zoltán szerint éppen ezért lehet előnyös a tőkefinanszírozás, amely a tőkeszerkezet erősítésével megtámasztja a cégeket. A Demján Sándor Tőkeprogram például alárendelt kölcsöntőkét biztosít, amely saját tőkébe elszámolható, így nemcsak kedvezményes kamatú forrást jelent, hanem hitelképesebbé is teszi a vállalkozást, ami további banki finanszírozást tehet lehetővé.

A tőzsdei megjelenés is egyre több középvállalkozás számára válhat reális lehetőséggé. A Budapesti Értéktőzsde Xtend piaca kifejezetten a feltörekvő középvállalatoknak kínál belépési lehetőséget, ahol nincsenek szigorú számszerű kritériumok.

Nem számít a méret, nem kell semmilyen árbevétel kritériumot, semmilyen tulajdonosi kör kritériumot megszabni, tehát az eredeti tulajdonosi kör 100%-ban is be tud érkezni a tőzsdére

– magyarázta Nagy Péter Gábor.

A szakértők hangsúlyozták a tanácsadók szerepének fontosságát is a finanszírozási döntések meghozatalában. A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Voucher programja például a tanácsadói költségek 80 százalékát visszatéríti, így csak a díj 20 százalékát kell kifizetni. A tapasztalatok szerint azok a vállalkozások, amelyek tanácsadóval érkeznek, általában jobban megalapozott tervvel rendelkeznek.

Jó hír a vállalkozások számára, hogy a Demján Sándor tőkeprogram hamarosan a kereskedőcégek számára is elérhető lesz, valamint a nem lakáscélú ingatlanvásárlás is engedélyezetté válik. Ezek a változások várhatóan jelentősen bővítik majd a potenciális ügyfelek körét, és hozzájárulhatnak a program Budapest-központúságának csökkentéséhez is.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ