12 év után tért vissza a legpusztítóbb természeti jelenség, amely új fejezetet nyitott a meteorológia történetében

Rendkívül erős, EF5-ös kategóriájú tornádó alakult ki Amerikában a nyáron, egészen pontosan az észak-dakotai Enderlinben, idén június 20-án. Ez azért csak most hír, mert

gyakori, hogy egy tornádó végső besorolását hónapokkal később pontosítják.

A tornádó maximális becsült szélsebessége meghaladta a 210 mph-t, vagyis a 338 km/h-t. A tornádó Enderlinben 3 halálos áldozatot követelt, de - érdekes módon - sérültekről nem tudni. A tornádó teljesen kisiklatott egy tehervonatot, több vagon és egy tartálykocsi (több, mint 20 tonna tömegű) pedig messzire (145 m) repült. Házak és tanyák teljesen megsemmisültek, a fák nagy része kettéhasadt vagy kérgétől megfosztva maradt.

Ez volt a legerősebb besorolású tornádó, amely Észak-Dakotában valaha előfordult,

ezzel pedig egy új állammal bővült az EF5-ös tornádók által sújtott területek listája.

Legutóbb EF5-ös erősségű tornádó egyébként 2013 május 20-án, az oklahomai Moore-ban pusztított, amelyben 24-en vesztették életüket, az anyagi kár pedig elérte a 2 milliárd dollárt.

Sokáig nem volt ilyen

Az Egyesült Államokban 2013 és 2025 között egyetlen tornádót sem soroltak a legerősebb, EF5-ös kategóriába. Ez volt a történelem leghosszabb ilyen hiátusa, összesen 4414 napig tartott. A kutatók szerint ez részben annak tudható be, hogy: bár radarmérések/becslések alapján előfordulhatott néhány EF5-ös, sokszor hiányoztak az olyan építészeti kárelemek (indikátorok), amelyek alapján a legmagasabb kategóriát hivatalosan meg lehetett volna állapítani, hiszen legtöbbször hatalmas, lakatlan területeket érintenek a tornádók. Emellett a besorolásban bizonyos mértékig mindig van szubjektivitás is, ami tovább nehezítette az EF5-ös minősítések megadását.

Mit jelent az EF-Skála?

Az EF-skála (Enhanced Fujita Scale, magyarul „Átdolgozott Fujita-skála”) a tornádók erősségének mérésére szolgál. A skála a szélsebesség-becsléseken alapul, amelyeket a károk mértéke és jellege alapján állapítanak meg. Az eredeti Fujita-skálát (F-skála) 1971-ben alkották meg, majd 2007-ben az USA-ban bevezették a továbbfejlesztett, és pontosabb EF-skálát.

• EF0: 105-137 km/h, enyhe károk - kisebb tetőcserepek leszakadnak, ágak letörnek, könnyű tárgyak felborulnak.
• EF1: 138-178 km/h, mérsékelt károk - tetők részben felszakadnak, kisebb épületek sérülnek, lakókocsik felborulhatnak.
• EF2: 179-218 km/h, jelentős károk - házak teteje leszakad, falak kidőlnek, nagy fák kicsavarodnak, autókat emelhet fel a szél.
• EF3: 219-266 km/h, súlyos károk - erős házak falai is kidőlhetnek, vonatok siklanak ki, nagy területű erdők letarolódnak.
• EF4: 267-322 km/h, pusztító károk - erős házak teljesen elpusztulnak, autókat, nehéz tárgyakat is messzire repít a szél.
• EF5: ≥ 323 km/h, hihetetlen károk - az erős alapozású épületek is teljesen eltűnhetnek az alapjukról, nagy járműveket több száz méterre dob a szél, a táj szinte teljesen elpusztul. Ebbe a kategóriába tartozik tehát az enderlini tornádó.

Mi tartott eddig?

Gyakori, hogy egy tornádó végső besorolását hónapokkal később pontosítják. Az enderlini tornádó esetében több ok is közrejátszott:

• Elsődleges terepmunka: közvetlenül a tornádó után a meteorológusok, műszaki szakemberek gyors helyszíni felmérést végeznek, de ilyenkor főleg a nyilvánvalóbb károkat tudják dokumentálni. Ez alapján kapta először az EF3-as besorolást.
• Későbbi részletes elemzés: a nyár folyamán és ősszel a szakértők - köztük mérnökök és szélkárokra specializálódott kutatók - visszatérnek a területre, drónfelvételeket, radarméréseket, műholdképeket és helyszíni bizonyítékokat vizsgálnak át.
• Szakértői konzultációk: az EF5-ös besoroláshoz rendkívül szigorú bizonyíték kell, például teljesen letisztított alapzatú épületek, hatalmas járművek elsodródása, vagy a fák teljes kérgének lehántódása. Ezeket nem mindig lehet azonnal megbízhatóan dokumentálni.
• Vitás pontok: sokszor felmerül, hogy egy épület megfelelően volt-e rögzítve az alaphoz. Ha nem, akkor a pusztulás akár gyengébb szél mellett is bekövetkezhetett. Az ilyen viták eldöntése hosszabb elemzést igényel.
• Forenzikus vizsgálatok: az enderlini esetben például a kisiklott vonat, feldobott gabona- és tartálykocsik, illetve a teljes erdőpusztulás olyan bizonyítékokat szolgáltattak, amelyeket csak hónapokkal később értékeltek át, nemzetközi szakértők bevonásával.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images