Olyan történik a benzinkutakon, hogy csak nézünk – És még nincs vége
Gazdaság

Olyan történik a benzinkutakon, hogy csak nézünk – És még nincs vége

Valami megmozdult az üzemanyagpiacon: olyan árkülönbség alakult ki a benzin és a dízel között, amilyet több mint másfél éve nem láttunk. De mi áll a háttérben? Miért szakad szét ennyire látványosan a két árszint és meddig tarthat ez a furcsa, sokak pénztárcáját érzékenyen érintő folyamat? Ebben az elemzésben bemutatjuk a dízelárak hirtelen kiugrásának valódi mozgatórugóit és azt is, hogy mire számíthatunk a következő hónapokban.

2024 eleje óta nem láttunk ilyet

Ha elég messziről nézünk rá a magyarországi benzin-és dízelárak alakulására, akkor talán arra a követketetésre jutunk, hogy nincs itt semmi látnivaló, hiszen a 2023-as és '24-es kilengések mellett tényleg eltörpülnek az idei árváltozások.

De ha kicsit közelebbről nézzük a dolgot, akkor láthatjuk, hogy sok idő után a dízel holnap ismét átlépi a lélektanilag fontos 600 forintos literenkénti árat, eközben a benzin jegyzése szinte egyáltalán nem változott már hetek óta.

A dízel és benzin közti árkülönbség ezzel 24 forintra fog emelkedni holnaptól literenként,

ilyen nagy különbséget már régóta, egész pontosan 2024. március 6 óta nem láttunk.

A következőkben megnézzük, hogy mi áll a furcsa jelenség mögött, és arra is keressük a választ, hogy mire lehet számítani a jövőben.

Mi áll a háttérben?

A dízelár meredek megugrása mögött elsősorban a finomítói prémium emelkedése áll (a többi tényezővel ebben az elemzésben foglalkoztunk). Az idei évben nagyot ugrott a finomítás ára mind a benzin, mind a gázolaj esetében: a Neste adatai alapján az év elején egy hordó benzin előállításán mintegy 10 dollárt lehetett keresni, most pedig már ennek több mint a dupláját.

A dízel esetében ennél is sokkal meredekebb volt a drágulás üteme:

a finomítói marzs 20 dollárról közel 45 dollárra emelkedett, ilyen magasan utoljára 2023 szeptemberében állt a mutató.

A dízelmarzsok idei ugrásának hátterében több tényező áll: a legfontosabb, hogy a dízelkészletek globálisan extrém alacsony szintre estek, az Egyesült Államokban, Európában és Ázsiában is jóval a tízéves átlag alatt vannak, miközben a kereslet erős maradt az ipari, mezőgazdasági és közlekedési szektorban. A kínálati oldalt tovább szűkítette több finomító kiesése, illetve a közepes és nehéz kőolaj hiánya. Eközben a nyár előtti időszakban még tovább fokozódott a kereslet, ugyanis Kína rekordmennyiségben importált benzin, dízel és kerozin termékeket.

Friss fejleményként a dízelárak tegnap újabb lökést kaptak, mivel

a kereskedők elkezdték beárazni az orosz olajszektort érintő amerikai szankciók hatását,

miközben több finomító újabb leállása a szokásosnál is nagyobb nyomás alá helyezte a piacot (Kuvaitban például egy októberi tűz miatt kellett részben leállítani a termelést, de az Egyesült Államokban és Nigériában is történt kapacitáscsökkenés). Eközben Európában 2024 eleje óta mintegy napi 400 ezer hordó finomítói kapacitást zártak bederül ki az Argus adataiból.

A pénteken életbe lépő amerikai szankciók – amelyek Oroszország két legnagyobb olajipari szereplőjét, a Lukoilt és a Rosznyeftet érintik – tiltani fogják a cégek nemzetközi eszközeit érintő tranzakciókat, beleértve a finomítókat is. Ugyanakkor a Lukoil bolgár finomítója mentességet kapott, így 2026 áprilisának végéig zavartalanul működhet.

crack
Finomítói marzsok alakulása a benzinnél (sötétkék) és a dízelnél (világoskék). Forrás: Neste

Kilátások

Benedict George, az Argus Media energiaipari elemzője szerint az európai olajtermék-árak sokkal érzékenyebbek a kínálati és keresleti sokkokra, mivel a kontinens az elmúlt években rengeteg finomítót zárt be. Az olajpiac idén az orosz szankciók miatt felerősödő kínálati aggodalmak és a hosszabb távú túlkínálati félelmek – például az amerikai palaolaj-termelés növekedése és a gazdasági lassulás – közé szorult a szakember szerint.

Ami pedig a globális finomítói prémium-kilátásokat illeti, ha nagyon röviden akarjuk összefoglalni:

valószínűleg tovább fog romlani a helyzet, mielőtt javulna a kép.

  • Rövid táv: az amerikai EIA előrejelzése szerint a dízel finomítói prémiuma 2026-ban a júliusi 69 cent/gallonról 90 cent körülire emelkedhet, ami azt jelzi, hogy a dízel piacán a továbbiakban is áremelkedésre lehet számítani.
  • Középtávon, 2025–2027 között az IEA és több befektetési bank is arra számít, hogy a marzsok tartósan a hosszú távú átlag felett maradnak, de enyhe visszarendeződés következhet a mostani rendkívül magas szintekről. 
  • Hosszabb távon a finomítói kapacitások várható leépülése, az alternatív energiaforrások térnyerése és a kereslet szerkezetének átalakulása inkább lefelé hathat majd a marzsokra. 

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ez is érdekelhet