Hiába derül ki egy képről vagy hírről, hogy nem valódi, az agyunknak már szinte mindegy

Kákonyi Dávid

2025. november 21. 16:30

A mesterséges intelligencia térnyerésével radikálisan átalakultak a kiberbűnözés eszközei és módszerei. Míg korábban a rossz nyelvtanról és helyesírási hibákról lehetett felismerni a csaló üzeneteket, ma már a túl tökéletes fogalmazás válhat gyanússá. A bűnözők eszköztárában egyre gyakrabban jelennek meg az AI által generált szövegek, hangok és képek, amelyek megtévesztően élethűek lehetnek, általuk pedig egyre inkább nehéz tisztán látni a minket körülvevő valóságban, hiszen egy szöveg vagy vizuális tartalom még akkor is hat ránk, ha utólag megtudtuk, hogy nem valódi, hanem megtévesztő, generált tartalom.

Arra valóban vannak most már széles körben elterjedt szolgáltatások az interneten, amik nem ingyenesek ugyan, de elhanyagolható összegért, havi előfizetési díjért nagyon könnyen lehet hangot klónozni, és azt valóban real-time bele lehet rakni a telefonba

– magyarázta Halász Viktor, az NNI szakértője a Préda legújabb epizódjában, amelyben a mesterséges intelligencia bűnözői felhasználásáról, és a megtévesztő tartalmak pszichológiai hatásairól volt szó.

Elmondása szerint már Magyarországon is előfordultak olyan esetek, ahol egy üzletvezetőt azzal tudtak megtéveszteni, hogy egy partner cég képviselőjének a hangján szólalt meg az, aki őt felhívta, és ez alapján indított utalást a csalóknak.

Halász Viktor szerint különösen aggasztó az AI használata a gyermekpornográfia területén. A podcast során elhangzott egy nemrég lezárult nemzetközi akció, melynek során egy olyan weboldalt számoltak fel, ahol AI segítségével bárki generálhatott képeket gyermekekről. Fontos kiemelni, hogy bár ezek nem létező gyerekekről készültek, az ilyen tartalom előállítása és birtoklása is bűncselekménynek számít Magyarországon.

„Ahhoz, hogy ilyen képek készüljenek, ezeket a modelleket igazi képeken kell tréningezni. Nem igaz, hogy ez a kereslet ne növelné a kínálati oldalt is”

– hangzott el a podcastben.

Veszelszki Ágnes nyelvész és kommunikációkutató az AI társadalmi hatásaira hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy a ChatGPT kommunikációs stílusa erősíti használója önzőségét. Szerinte az, hogy a Chatgpt mindig igazat ad nekünk, és soha nem mond ellent, az emberi önhittséghez, önteltséghez járul hozzá. Felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligenciával való kommunikáció után nehezebben fogadhatjuk el az emberi kapcsolatokban elkerülhetetlen konfliktusokat és ellentmondásokat.

Krekó Péter pszichológus és politológus arra figyelmeztetett, hogy az AI-generált deepfake tartalmak már most is jelentős hatással vannak a politikai kommunikációra.

Példaként a legutóbbi szlovák parlamenti választást említette, ahol deepfake hangfelvételeket terjesztettek a kampánycsend időszakában.

A szakértő kiemelte, hogy a megtévesztő tartalmak akkor is hatnak ránk, ha később felismerjük hamis voltukat. "A kognitív pszichológiának van egy alaptézise, hogy minden, amivel találkozunk az életünk során, és amelyet az észlelés szintjén befogadunk, mind hat ránk" – magyarázta Krekó Péter, aki szerint a jelenség aggasztó társadalmi következményekkel jár. Egy friss kutatása alapján erősödik a tényrelativizmus, vagyis az a nézet, hogy nincsenek megismerhető tények, ami sokakat elfordít a hagyományos médiafogyasztástól és akár a tudományba vetett bizalmat is erodálhatja.

Ha érdekel, hogy milyen deepfake hangfelvételekkel bombázták a szlovák lakosságot a kampányhajrában, hogy a szakértő szerint milyen megoldások segíthetnének a megtévesztő AI-tartalmak hatásaival szemben, és hogy mit lehet tenni az állandó kételkedésen felül, akkor hallgasd meg a Préda legújabb epizódját, és pótold be a közelmúltban megjelent korábbi epizódokat is Spotify-on, az Apple Podcasten, a Youtube-on, a Youtube Music-on, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe illesztett lejátszóban is:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images