Gazdaság

Több, mint egymilliárd forintot adtak egy aranyérméért

MTI
Rekordáron - 2,8 millió svájci frankért (1,15 milliárd forint) - kelt el egy svájci árverésen hétfőn a legdrágább spanyol pénzérme, egy segoviai centén, amelyet 1609-ben vertek III. Fülöp király számára.

Az akkori pénznemben száz escudót érő jókora aranyérmének, amelyet az Újvilágból visszatérő konkvisztádorok által Spanyolországba szállított aranyból vertek Segoviában, a kikiáltási ára 2 millió svájci frank (823 millió forint) volt,

és három ráígérés révén érte el végül a 2 817 500 frankot (1,15 milliárd forint).

Az aranyérme volt a Numismatica Genevensis aukciósház által a genfi Mandarin Oriental szállodában szervezett árverés sztárja. A rekordárat a vásárlók és a lelkes közönség tapssal üdvözölte.

A centént és több másik érmét Genfben árverésre bocsátó aukciósház szerint eddig a legdrágább nyugat-európai pénzérme egy 1629-ben nyomott százdukátos volt, amelyet III. Ferdinánd uralkodása idején készítettek a Szent Római Birodalomban, és idén 1,95 millió svájci frankért (803 millió forint) talált gazdára.

Európa többi részén néhány orosz érmének volt ennél magasabb ára, a világrekordot pedig egy 1933-ban az Egyesült Államokban nyomott húszdolláros érme tartja, amelyet több mint 18 millió dollárért (5,98 milliárd forint) vásároltak meg 2021-ben. A segoviai centén, amelynek az árverésen eladott példánya az egyetlen ismert példánya, 339,35 gramm súlyú, a XVII. században vert legnagyobb aranyérme.

Az érmének évszázadokon át nyoma veszett, majd az 1950 táján bukkant fel az Egyesült Államokban, ahol egy New York-i gyűjtő vásárolta meg. Ezt követően a spanyol numizmatikai világban jól ismert Caballero de Yndias-gyűjtemény darabja volt, melyet egy Kubában élő baszk származású gyűjtő állított össze, majd 2009-ben Barcelonában az Aureo and Calico szervezte aukción cserélt gazdát. Egy svájci gyűjtő vásárolta meg, majd ismét egy másik tulajdonos kezére került, és a segoviai pénzverdében vert négy másik jelentős érme társaságában került kalapács alá hétfőn Genfben.

A segoviai pénzverdét II. Fülöp spanyol király alapította unokafivére, II. Ferdinánd főherceg közreműködésével, és sikerült a kor legjobb szakembereit elcsábítaniuk az ausztriai Tirolból a kasztíliai városba.

A centént, a segoviai pénzverési technológia remekművét nem szánták hétköznapi használatra: a Habsburgok diplomáciai ajándékként használták a presztízsük bizonyítására. Nominális értéke, a száz escudo egy munkás több évi bérének felelt meg, elméletileg akár két öszvért is lehetett volna rajta venni, amely igen értékes állatnak számított abban az időszakban.

Ez is érdekelhet