Kína 3-4 Paksi Atomerőművet húz fel addig, amíg Magyarország egyet

A China National Nuclear Corporation (CNNC) bejelentette, hogy csatlakozott a villamosenergia-hálózatra a Zhangzhou atomerőmű 2. blokkja, ezzel a kínai Hualong One (HPR1000) reaktorprogram újabb egysége kezdte meg az áramtermelést - írta meg a WNN.

A projekt különlegessége, hogy a hat reaktorból álló létesítmény második blokkját

mindössze öt évvel az építési engedély 2019-es megadása után sikerült eljuttatni a hálózatra kapcsolásig

- miközben a globális átlag 10-15 év körül mozog csúszásokkal együtt.

A Zhangzhou erőmű 1. és 2. blokk építési engedélyét 2019. október 9-én adta ki a kínai környezetvédelmi hatóság. Az 1. blokk építése egy héttel később el is indult, a 2. blokk pedig 2020 szeptemberében. Az idei évben az 1. blokk már megkezdte kereskedelmi üzemét, míg a 2. blokk 2023. november 22-én tette meg ugyanezt a lépést.

Ez azt jelenti, hogy

Kína fele-harmadannyi idő alatt képes olyan összetett nukleáris projekteket hálózatra kapcsolni,

amelyek Európában és más régiókban jellemzően évtizedes léptékben valósulnak meg.

A kontraszt különösen éles a magyar Paks II. beruházással összevetve, amely 2017-ben kapott uniós engedélyt, ám az első betonöntésre még mindig nem került sor (várhatóan februárban megtörténik). Iparági standardok szerint az „első beton” napjától számítják a reaktorok tényleges 10 éves megvalósítási ciklusát.

Másik hasonlóság, hogy a reaktorok egyenként 1200 MW-os teljesítménnyel bírnak, tehát nagyon közeli értékkel mint a Paks II. tervezett új blokkjai (VVER-1000). De a már működő Paksi Atomerőművel is össze lehet vetni: a 4 darab VVER-440-es típusú blokk együttes teljesítménye 2000 MW.

Ha a projekt befejeződik, akkor a kínai atomerőmű 6 blokkja

évente 60 ezer GWh tiszta villamos energiát biztosít majd,

ami Xiamen és Zhangzhou városok teljes fogyasztásának 75%-át fedezi.

A kínai nukleáris offenzíva geopolitikai szempontból is jelentős: a nagy, tengerparti erőművek egyszerre szolgálják a belső energiaellátás stabilizálását, a szén-dioxid-csökkentési célok teljesítését és a stratégiai súly növelését a Tajvan-szoros térségében.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images