A napsütéses, hűvös időben ma 3400 MW körüli szintet ért el több órán keresztül az ipari naperőművek villamosenergia termelése Magyarországon, amivel messze új történelmi csúcs született. Erről is szó lesz a Portfolio április 11-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről további részletek itt érhetők el.
Egykor csak különböző fizikai törvények illusztrálására használták a kedvelt bólogató ivó madárnak (vagy részeges kacsának) nevezett játékot. Bár az már bebizonyosodott, hogy valódi örökmozgó soha nem lesz belőle, gyakorlatilag egy szinte teljesen ingyenes energiaforrás, áramtermelő lehet belőle egy friss kutatás szerint.
Elérte a 6000 megawattot az ipari és háztartási méretű naperőművek együttes kapacitása Magyarországon, azaz háromszor akkora már, mint a Paksi Atomerőműé – jelentette be az MVM kalocsai ügyfélszolgálati irodájának átadó ünnepségén Lantos Csaba.
Az elmúlt hónapokban jelentős összegű negatív áramszámlákat kaphattak azok a háztartási méretű napelem tulajdonosok, akik az éves szaldó elszámolás szerint nettó betáplálók voltak a hálózatba, és ez vezethetett oda rendszerszinten, hogy 2023 őszén több hónapig negatív árbevétele volt az MVM-nek a legkisebb éves fogyasztási sávban – figyelt fel az érdekes helyzetre a Portfolio. Az utóbbi két év alapján az is látszik, hogy rendszerszinten több milliárd forintos negatív áramszámlákat, azaz pénzkifizetést, kaphattak a lakossági napelemesek a túltermelés miatt, az éves szaldó áldásos hatásaként. Az adatokból olyan érdekes „trükközések” is látszanak, mint például az, hogy közvetlenül a rezsiváltozások előtt beszakadt, majd megugrott az egyetemes áramszolgáltató árbevétele, amit részben az a fogyasztói mentalitás magyarázhat, hogy „inkább kétszeres áramárat fizetek, mint hétszeres gázárat”.
Tartós és jelentős növekedési korszak kezdődhetett az Európai Unió áramfogyasztásában, és a megújuló energia folytatódó térnyerésével párhuzamosan a felhasználók zömét érintő további mélyreható változások indultak a villamosenergia-rendszerben. A hálózatfejlesztések mellett egyre inkább előtérbe kerülnek a rendszer rugalmasságát növelő olyan új alternatívák is, mint a kisebb-nagyobb akkumulátoros energiatároló kapacitások vagy a fogyasztó oldali válasz megoldások.
Már február 16-án, azaz múlt pénteken, déltájban minden eddiginél magasabbra, 2756 MW-ig futott fel az 50 kW feletti naperőművek összes villamosenergia termelése Magyarországon, azaz magasabbra, mint tavaly augusztus 12-én, az eddigi rekord idején, amikor 2731 MW volt a csúcs – hívta fel a figyelmet hétfői Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Példátlan folyamatok zajlanak az uniós áramtermelési szektorban egy ma nyilvánosságra hozott jelentés szerint, így például több áramot termeltek tavaly az EU-ban a szélerőművek, mint a gázerőművek. Közben rohamosan terjednek a naperőművek is, és így először ugrott 40% fölé a megújulók részaránya az áramtermelési mixben, amely mellett minden idők legalacsonyabb arányára, egyharmad alá esett a fosszilis alapú áramtermelés. Ebbe a képbe illeszkedik be az, hogy Görögország után (18,83%) Magyarországon nőtt a második legmagasabb arányúra, 18,16%-ra a napalapú áramtermelés aránya az egész EU-ban – hívta fel a figyelmet Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium.
Bár őrült széllel robbant be a tegnapi front Magyarországra, ami napi melegrekordot is hozott, de mégis csak viszonylag kevés áramot termeltek a szélerőművek, és ezért folyamatosan masszív importra szorult az ország az elmúlt 24 órában is – derül ki a MAVIR adataiból.
Minden eddiginél magasabbra, 7441 MW-ra ugrott tegnap kora este a hideg időben a bruttó hitelesített rendszerterhelés a MAVIR közleménye szerint Magyarországon, azaz 45 MW-tal megdőlt az eddigi, 2022-ben felállított, történelmi rekord. A csúcsdöntésre a tartósan hideg napon, -4,1 Celsius fokos átlaghőmérséklet mellett, került sor, a napnyugta után fél órával.
"Azerbajdzsánnal, Georgiával, Romániával, Bulgáriával arra szövetkeztünk, hogy nagy mennyiségű zöld energiát importáljunk Európába", amelynek érdekében ma szándéknyilatkozatot is aláírtunk, és a résztvevő országok villamosenergia-vállalatai létrehoznak egy közös vállalatot – jelentette be ma Budapesten Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter az úgynevezett zöld energiafolyosó irányító bizottságának ülését követően azt is elmondta: ha minden jól megy, akkor a következő évtized elején már megkezdődhet a szállítás ezen az útvonalon, amihez az kell, hogy a világ leghosszabb, több mint 1100 kilométeres vízalatti vezetéke elkészüljön.
Addig kell biztosítani a Mátrai Erőmű nagy blokkjainak optimalizált működését, amíg az erőmű területén üzembe helyezik az új kombinált ciklusú gázturbinás erőművet – ezt a fontos, egyúttal várható döntést hozta meg a legfrissebb Magyar Közlöny egyik kormányhatározata alapján a kormány. Emellett kibocsátási egységek átcsoportosításáról is döntött a kormány.
Áramhiány miatt szünetelteti a működését a Gázai övezet legnagyobb egészségügyi intézménye, a gázavárosi Al-Sifa kórház - közölte szombaton az övezetet irányító Hamász iszlamista palesztin szervezet egészségügy-minisztériuma. Ez azért különösen tragikus, mert ahogy arra tegnap a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) felhívta a figyelmet: a Gázai övezet legnagyobb kórházának számító Sifa kórházat elárasztották a betegek, emellett családokat fogad be, akik elvesztették otthonukat a konfliktus miatt.
Még néhány hetet várnia kell az árampiaci szereplőknek a 2024. évi rendszerhasználati díjak mértékéről szóló energiahivatali határozatra, illetve az ipari erőművi csatlakozási igényekre vonatkozó második közzétételi eljárás meghirdetésére – derült ki a csütörtök éjjeli Magyar Közlönyből.
Megszületett kedd este az uniós tagállamok közötti megállapodás a villamosenergia-piaci reform főbb kereteiről. Ezt a német–francia alku tette lehetővé, amivel mindkét nagy tagállam elért számára fontos eredményeket. Mindez lényeges következményekkel jár az atomerőművek és az új megújuló energiás kapacitások állami támogatási lehetőségeire. A keddi megállapodást 26 tagállam támogatta, egyedül Magyarország tartózkodott a spanyol soros elnökség vezetőjének nyilatkozata szerint.
A kormány tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal arról, hogy ki lehet-e tolni a Mátrai Erőmű tervezett 2025 végi leállítását későbbre, és ha igen, akkor mennyi idővel - többe között ezt jelezte a mai Kormányinfón egy kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb adatai szerint tavaly 3,3 százalékkal nőtt, és újabb rekordot ért el a globális szénfogyasztás, írja a CNBC.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A fiatalok közel 60%-a vállalna külföldön munkát.
Bukarestben rendezték a harmadik regionális üzleti csúcstalálkozót.
A melanoma kezelése új szintre lépett, jöhetnek a következők.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
