Magyarország lemaradt a megújuló energiaforrásból történő áramtermelésben

2025-ben az EU-ban a szél volt a megújuló villamos energia elsődleges forrása, amely a teljes mennyiség 37,5%-át tette ki. A második helyen a napenergia állt 27,5%-kal, amelyet a vízenergia követett 25,9%-kal. A fennmaradó megújuló villamos energia éghető megújuló tüzelőanyagokból (8,5%), valamint geotermikus és egyéb energiaforrásokból (0,5%) származott.

2024-hez képest a napenergia volt a leggyorsabban növekvő forrás, 2025-ben 24,6%-os növekedést mutatva. Ezzel szemben a vízenergiából származó villamosenergia-termelés 11,8%-kal csökkent.

Az EU-tagállamok közül a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia legnagyobb arányát Dániában (92,4%, főként szélenergia), Ausztriában (83,1%, főként vízenergia) és Portugáliában (82,9%, főként víz- és szélenergia) termelték.

Ezzel szemben a legalacsonyabb arányokat Máltán (16,2%), Csehországban (16,6%) és Szlovákiában (17,8%) regisztrálták.

A megújulók részesedése a magyar energiatermelésben 35.1% volt, ami gigantikus növekedés a 2014-es 10,7%-hoz képest.

A napenergia-erőművek termelése is nőtt tavaly: 2024-ben 9 200 GWh, 2025-ben pedig 10 730 GWh villamos energiát termeltek, ami 16,6%-os növekedést jelent.

Az alábbiakban az adatok mélyére nézünk, de fontos megjegyezni, hogy a gigawattórában kifejezett termelést mutató grafikonokon nem annyira az abszolút számok, mint inkább a trendek feltérképezése miatt ábrázoltuk együtt az EU-s és a magyar számokat. Ennél jóval fontosabbak és beszédesebbek a termélési arányokat egymás mellé helyező grafikonok.

Éghető megújuló tüzelőanyagok

Míg az első grafikonon az EU mintegy ötvenszeres előnyét látjuk, a havi változások - kis jóindulattal - nagyjából azonos trendet mutatnak, viszont...

... a második grafikon azt mutatja, Magyarországon az éghető megújuló tüzelőanyagok részesedése az áramtermelésben - néhány hónap kivételével - jelentősen magasabb, mint az EU-ban.

Földgáz

Amikor földgázból kell elektromosságot előállítani, az EU termelése itt is mintegy ötvenszer nagyobb, a trendek azonban szinte teljesen lefedik egymást, és...

... amint átkapcsolunk a százalékos értékre, feltűnő, hogy a téli hónapokban milyen durván megugrik a földgáz részesedése a magyar áramtermelésben és milyen jelentősen elválik az EU-s adattól.

Megújuló energiaforrások és bioüzemanyagok

Itt nemcsak a magyar és az EU-s skála két nagyságrendnyi eltérése szembetűnő, hanem a két görbe szinte teljesen eltérő vonulata. Szinte még a hó/hó változások iránya sincs szinkronban, nemhogy azok mértéke. Itt kidomborodik - a grafikonra nézve itt felsejlik egy szójáték - a napenergia kimagasló szerepe a magyar termelésben.

Az viszont legalább egészen világos, hogy a megújuló energiaforrások és bioüzemanyagok részesedése az áramtermelésben jóval magasabb az EU-ban, mint Magyarországon. Itt viszont legalább úgy látszik, mintha ugyanazt a sportot játszaná a narancs és a zöld csapat.

Vízenergia

Itt már annyira két különböző liga az EU és Magyarország, hogy a dupla skálázást nemcsak az egyik, hanem mindkét grafikonon alkalmazni kellett. A gigawattórás különbség itt már három nagyságrendnyi...

...a vízenergia százalékos részesedése pedig 1% alatti Magyarországon, ami nem csoda a sík területek és a folyók kis esése miatt. A következő kategória, a szivattyús vízerőművek, még az EU-ban is 1% alatti részesedéssel bírnak, Magyarországon nincsenek működő, ipari méretű szivattyús-tározós vízerőművek (SZET), bár a megújuló energiaforrások (nap, szél) ingadozásának kiegyenlítésére nagy szükség lenne rájuk. Építésük tervben van, jelenleg vizsgálják a markazi és a Sajóivánka környéki helyszíneket ilyen erőművek létesítésére. 

Geotermikus energia

Ebben aztán igen gazdag az ország, csak éppen nem áramtermelésre, hanem főleg távfűtésre (pl. Szeged, Győr, Miskolc) és üvegházak fűtésére megy a termálvíz.  

Nemrégi írtunk arról, hogy Az EMBER nevű agytröszt elemzése szerint az Európai Unió jelentős, mintegy 43 gigawattnyi (GW) olyan geotermikus áramtermelési potenciállal rendelkezik, amely már ma is a szén- és gázalapú áramtermeléssel versenyképes költségen kiaknázható,

ennek pedig mintegy kétharmada Magyarországon koncentrálódik.

A tanulmány szerint a gazdaságosan kihasználható hazai geotermikus potenciál az áramtermelés tekintetében 28,3 GW, vagyis ekkora beépített teljesítőképességgel valósulhatnának meg olyan geotermikus erőművek itthon, amelyek teljes élettartamra számított áramtermelési költsége (LCOE) nem érné el a 100 euró/megawattórát (MWh).

A geotermikus áramtermelés 2017 óta van jelen Magyarországon, amelyet a 2,7 MW elektromos és 7 MW beépített hőkapacitással rendelkező turai geotermikus kiserőmű képvisel, 4,7-8,1 GWh-os éves termeléssel, ami villamosenergia-rendszerszinten lényegében láthatatlanul kis mennyiség.

Szélenergia

Eszelős különbség van ezen a területen a gigawattórás összehasonlításban az EU és Magyarország között, ami az itteni szabályozás tekintetében nem is csoda. A magyar szélenergia-szektor nem bővült érdemben 2011 óta és a 2016-os ún. 12-kilométeres szabály gyakorlatilag a szélturbinák telepítésének tiltását jelentette. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) jelentős fordulatot irányoz elő a szélenergia területén, amelynek célja a kapacitások bővítése 2030-ig. 

Napenergia

Magyarországon a napenergia részaránya a villamosenergia-termelésben 2024-re elérte a 25 százalékot, amivel a világ élvonalába került az ország. 

Itt legalább a gigawattóra-alapú termelést mutató görbék mintha ikrek lennének. Úgy látszik, tőlünk nyugatra is szokott sütni a nap, bár néha mást hallunk a Kossuth Rádión...

És végre a két skála "jobbik" fele (ami a bal) tartozik Magyarországhoz, dupla akkora napenergiás részesedést mutatva, mint az EU-ban.

Atomot neki!

Nukleáris tüzelőanyagok és egyéb, máshová nem sorolt tüzelőanyagok tekintetében a magyar és EU-s havi áramtermelési minta nem éppen ugyanolyan, de drámai eltéréseket nem látunk.

A teljes villamosenergia-termelés százalékában azonban Magyarország messze az EU-átlag felett teljesít atomenergiában.

Címlapkép forrása: Shutterstock