Elszakadás a valóságtól: meddig lehet bírni, ami a benzinkutakon történik?

Az iráni háború rárúgta az ajtót a benzinárra

A közel-keleti háború eszkalációja nyomán meredeken emelkedik az olaj ára, miközben a forint érdemben gyengült a geopolitikai bizonytalanság idején hagyományosan menedékeszköznek tekintett amerikai dollárral szemben. Ennek a kettős hatásnak a következményei szinte azonnal megjelentek a hazai kutakon is: rövid idő alatt számottevően drágult mind a benzin, mind a gázolaj.

A helyzet olyannyira kiéleződött, hogy a magyar kormány március 9-én úgy döntött, hogy a benzin és a gázolaj esetében védett árat, vagyis ársapkát vezet be, amely fölé a kiskereskedelmi árak nem emelkedhetnek. A rendeletek alapján

a 95-ös benzin literenként legfeljebb 595 forintért, a dízel pedig legfeljebb 615 forintért értékesíthető a jogosultak számára.

A Portfolio Energy Talks podcastjában Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára elemezte a kialakult helyzetet és a magyarországi ellátási láncok stabilitását, a beszélgetés itt hallgatható meg.

Pontosan hogyan működik a rendszer?

A március 9-én megjelent közlönyből kiderültek az árstop-intézkedés részletei: a legfontosabb, hogy a stratégiai készletek meghatározott áron történő felszabadítása nyomán a nagykereskedők olcsóbban kapnak üzemanyagot a piaci árnál, így marad árrésük nekik és a kiskereskedőknek is.

Egész pontosan a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (MSZKSZ)

• nettó 251 forinton adja ki a nagykereskedőnek a benzin literjét és ezt 286 forinton adhatja tovább a nagykereskedő a kiskereskedőnek és
• nettó 280 forinton adja oda a dízel literjét a nagykereskedőnek és ezt 315 forinton adhatja tovább a kiskereskedőnek.

Tehát az úgynevezett "kitárolt ár" tartalmaz egy bruttó árrést a nagykereskedők és a kiskereskedők számára is,ami azt szolgálja, hogy a maximált árak ellenére is fedezni tudják költségeiket a piacot ellátó kereskedők és a benzinkutakat üzemeltetők.

Ami nagyon fontos: az MSZKSZ által átadott mennyiségeket záros határidőn belül vissza kell pótolni, a jogszabály szerint a Szövetségnek olyan áron kell értékesíteni a mennyiségeket, amin később vissza tudja pótolni azokat. Ezért a végső elszámolásnál kritikus fontosságú lesz, hogy mennyi volt a most kitárolt mennyiségek valós, piaci bekerülési ára. 

Márpedig ebben a tekintetben nem valami fényes a helyzet.

Durván kinyílt az olló

A fogyasztói árakban tehát az ársapkának köszönhetően nem láthatjuk az iráni háború hatásait a 95-ös benzinnél és a dízelnél.

Egyelőre "csak" mennyiségi korlátozásokon keresztül mutatkozik meg a lakosság számára a krízis, hiszen egyre több kis benzinkút korlátozza az egyszerre tankolható üzemanyag mennyiségét. A 2022-es árstop fájó tapasztalatait taglalva írhatnánk erről egy részletes elemzést; de ezt már megtettük korábban, az anyag itt olvasható el.

Lényeg a lényeg, a védett fogyasztói árak egyelőre stabilak; de a háttérben, azaz a beszerzési árakban nagyon jelentős drágulás valósulna meg, ha a benzinkutak nem a stratégiai készletekből, hanem a piacról szereznék be az üzemanyagot.

A holtankoljak legfrissebb adatai szerint ugyanis

a 95-ös benzin piaci ára mától 84 forinttal magasabb, mint az 595 forintos benzin védett ára, a gázolaj piaci ára pedig jelenleg 131 forinttal magasabb, mint a 615 forintos gázolaj védett ára.

A dízel helyzete különösen aggályos

A Hormuzi-szoros körüli katonai kockázatok és a tengeri szállítás szünetelése nemcsak a nyersolaj, hanem az olajtermékek nemzetközi áramlását is érzékenyen érinti, ami rövid idő alatt beépül az árakba és regionális kínálati feszültségeket és jelentős átárazódást okozhat, ezt látjuk most.

Mivel az európai dízelpiac importfüggő és sérülékeny, a termékoldali ellátási kockázatok itt különösen gyorsan megjelennek az árakban.

A csökkenő termékkínálat a finomítói prémiumok megugrásához vezet, a gázolaj helyzete különösen riasztó: ahogy azt a lenti diagramon is láthatjuk, a Neste adatai alapján egy hordó dízel finomításával kb. 65 dollárt keresnek az olajcégek,

ILYEN MAGASAN UTOLJÁRA 2022 VÉGÉN JÁRT EZ A MUTATÓ.

A finomítói árrés (refining margin) leegyszerűsítve az a bruttó haszon, ami a nyersolaj beszerzési ára és a belőle előállított termékek (pl. benzin, dízel) eladási ára között keletkezik; a crack spread ennek egy piaci közelítése, ami jellemzően nem tartalmazza az energia-, adalék-, katalizátor-, munkaerő- és tőkeköltségeket. Ha például a dízel crack spread-je 65 dollár/hordó, az azt jelenti, hogy a dízel piaci ára kb. 65 dollárral magasabb, mint az a nyersolajár, amihez viszonyítják. Vagyis ha pl. a nyersolaj 100 dollár/hordó, akkor a dízel implicit értéke kb. 165 dollár/hordó körül van, mielőtt levonnánk belőle a finomítás tényleges költségeit.

A nagy kérdés

A piaci árak és a hazai üzemanyagpiaci szereplők számára elérhető beszerzés közti látványos elszakadást nézve azonnal felmerül a kérdés, hogy

jelenlegi formájában meddig tud fennmaradni a rendszer?

Egyelőre nem egyértelmű, hogy a hazai stratégiai készletek felszabadítása milyen pénzügyi következményekkel jár majd előbb-utóbb (az árakat nézve inkább előbb). Ahogy azt láthattuk, a jelenlegi rendszerben a stratégiai készletek a piacinál jóval alacsonyabb áron kerülnek a benzinkutakra.

Márpedig ha a stratégiai készletek kötelező visszapótlása drága lesz, akkor felmerül a kérdés, hogy végső soron ki viseli majd a különbséget: megjelenik-e ez a készletezési tagdíjak emelésében, és ezen keresztül később az üzemanyagárakban, vagy más módon rendezi a rendszer a keletkező extra költségeket.

Egy ötlet a végére

Véleményünk szerint

egy tartósan magas olaj- és termékárkörnyezetben jelentősen növelné a védett áras rendszer hosszú távú fenntarthatóságát, ha az árkorlátozás csak a gázolajra terjedne ki.

Ez lakossági szempontból azonnal kedvezőtlen lenne és vélhetően komoly nemtetszést váltana ki, különösen azért, mert a hazai autóállomány mintegy 60 százaléka benzines. Nemzetgazdasági szinten azonban hosszabb távon mégis kisebb kárral járhatna, ha az alapvetően árrugalmatlan lakossági közlekedés helyett elsősorban a szállítmányozás és a mezőgazdaság maradna védett a szélsőségesen magas energiaáraktól. A drágább dízelt ugyanis a fuvarozók és az élelmiszeripari szereplők gyorsan beépítenék áraikba, ami azonnali drágulást okozna a boltok polcain.

Ha (vagy inkább: mielőtt) a rendszer a mostani formájában fenntarthatatlannak bizonyulna, akkor szerintünk

a benzin árának "visszapiacosítása" összességében kisebb terhet róhatna a fogyasztói kosarakra, mint a dízelpiac védelmének feladása.

Nem állítjuk, hogy ez a megoldás mentes lenne a piaci torzításoktól és a kedvezőtlen és versenycsökkentő hatásoktól (lsd.: például a fuvarozásban is tevékenykednek benzines meghajtású járműveket üzemeltető szereplők), sokkal inkább azt mondjuk, hogy ez a megoldás a jelenleg érvényben lévő védett áras rendszernél hosszabb távon lenne fenntartható a magas olaj-és olajtermékárak mellett, ráadásul a mostani rendszerhez képest talán a lakosság számára is kedvezőbb lenne a közvetett inflációs hatás visszafogása miatt.

Címlapkép forrása: Shutterstock