Magyarország is komoly bajba kerülhet, ha nem zárul le nagyon gyorsan a háború

Az elmúlt hetekben sokan próbálták már elemezni, modellezni a közel-keleti háború lehetséges hatásait. Az Irán elleni csapások kezdetekor a szakértők néhány hetes konfliktusra számítottak, az amerikai elnök is arról beszélt, hogy négy hét alatt lezárnák a háborút. Azóta viszont eltelt majdnem három hét és a kilátások nem javultak, inkább csak romlottak:

• Az energiaszállítás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros hetek óta le van zárva, vagy csak nagyon korlátozott számban jutnak át rajta hajók.
• Az elmúlt napokban egyre komolyabb csapások érik az iráni és a környező országok energialétesítményeit, melyek azt a veszélyt hordozzák, hogy akár hónapokig vagy évekig is eltarthat az infrastruktúra teljes helyreállítása és a termelés felpörgetése.

Ez pedig két oldalról fenyegeti az energiapiacot,

egyre nagyobb az esélye, hogy nem csak szállítási, hanem termelési válság is kialakul.

Ez pedig tartósan magasabb energiaárakkal járhat, miközben a háború kitörése óta az olaj és a földgáz ára már jelentősen emelkedett. A Brent típusú kőolaj hordónkénti ára csütörtökön már a 120 dollárt közelítette, de tartósan 100 dollár felett tartózkodik az elmúlt hetekben szemben a háború előtti 60-70 dolláros szinttel. Az európai TTF típusú földgáz árában is hasonló volt megfigyelhető: a korábbi 30 euró körüli szintről 60 euró fölé ugrottak a jegyzések. Ha pedig ezek az árak tartósan fennmaradnak, akkor az

gazdaságilag is érzékenyen érintheti a világot.

A Moody’s most megjelent elemzése arra keresi a választ, hogy egy elhúzódó energiaár-sokk hogyan érintheti az európai gazdaságokat. A hitelminősítő szakemberei kiemelik, hogy alapesetben továbbra is arra számítanak, hogy viszonylag gyorsan, néhány héten belül lezárulhat a háború és helyreállhat az energiaszállítás. Ebben az esetben 2026-ban átlagosan 70-80 dollár között alakulhat a Brent ára. Ez nem jelentene komoly csapást az európai gazdaság szempontjából, 2026-27-ben az EU átlagos inflációja 2,2% lenne, a GDP-növekedés pedig 1,6% az uniós országokban átlagosan. Kiemelik, hogy még ennél az alapforgatókönyvnél is azzal kalkulálnak, hogy a növekvő védelmi kiadások egyrészt élénkíthetik a gazdasági növekedést, a másik oldalon viszont további nyomást helyeznek a költségvetésekre. Utóbbi hatás miatt az EU összesített adósságrátája a GDP 85%-ára emelkedhet 2027 végére a 2025-ös 82,5%-ról.

A kockázatok növekedésével azonban egyre inkább előtérbe kerülhet a Moody’s negatív forgatókönyve, mely elhúzódó közel-keleti konfliktussal számol. Ez azt jelentené, hogy a Hormuzi-szoros is tartósan zárva marad, illetve jelentős károk keletkeznek az energiainfrastruktúrában, ami tartósan felhajthatja az árakat. Ebben az esetben a cég elemzői 2026-27-ben átlagosan 100 dolláros Brent-árral számolnak. Ez pedig az emelkedő infláción és a gyengébb gazdasági növekedésen keresztül Európát is érintené gazdaságilag.

Az elhúzódó energiaválsággal kapcsolatos kockázatokra reagálva Orbán Viktor miniszterelnök pénteken már bejelentette, hogy összehívta a "gazdasági főtanácsot", mely javaslatokat dolgoz ki további lehetséges lépésekre. Az első egyeztetés már péntek délután megtörténik, de egyelőre nem tudni, mikor lehet eredményük a tárgyalásoknak.

A hitelminősítő kiemeli, hogy az energiaárak emelkedése ellenére egyelőre messze vagyunk attól, amit 2022-ben az ukrajnai háború kitörésekor láttunk a piacon.

A magasabb energiaárak inflációs hatását tetézheti az árfolyamok esetleges leértékelődése – emelik ki. Hozzáteszik, hogy az Európai Unió továbbra is jelentős energiaimportra szorul. A fenti negatív forgatókönyvben szereplő ársokk átlagosan 1,3 százalékponttal emelné az európai országok inflációját, így kétéves átlagban 2026-27-ben 3,5% lehetne az áremelkedési ütem. Emiatt és a másodkörös hatások miatt pedig a kontinens jegybankjai is harapófogóba kerülhetnek, hiszen szigorítaniuk kellene a monetáris politikát, ami viszont a gazdasági növekedést érintené negatívan.

A Moody’s ábráján az is látszik, hogy

Magyarország kifejezetten a veszélyeztetett országok között van az infláció szempontjából.

Az alapesetben kicsivel 3% feletti áremelkedési ütem 5% közelébe ugorhatna 2026-27-ben, ha tartósan magasabb energiaárakkal számolunk. Ez pedig Románia, Szlovákia és Lengyelország után a negyedik legmagasabb lenne az EU-ban.

Az infláció mellett a másik gazdasági hatás a növekedés lassulása, a hitelminősítő ebből a szempontból is készített konkrét előrejelzéseket. Uniós átlagban 0,8 százalékponttal fogná vissza a növekedést a negatív forgatókönyv, így mindössze évi 0,7 százalékkal bővülhetne a GDP átlagosan 2026-27-ben.  

Az ábrán Magyarország kapcsán az látszik, hogy

az alapesetben 2 százalék feletti gazdasági növekedés 1 százalék közelébe lassulna.

Kiemelik, hogy egy ilyen negatív forgatókönyv esetén az olasz és a szlovák gazdaság recesszióba csúszna. A várttól elmaradó növekedés pedig további nyomás alá helyezheti a költségvetéseket, illetve magasabb európai adósságpályát indokolna.

A Moody’s kiemeli, hogy összességében még a negatív forgatókönyv esetén is mérsékelt lenne a hatás az európai országok hitelminősítésére. Számunkra rossz hír ugyanakkor, hogy az elemzés szerint

vannak olyan országok, melyeknek makrogazdasági kilátásai már most is negatívak, a költségvetési mozgásterük pedig korlátozott, esetükben a minősítést is negatívan érintené a tartós energiaár-sokk. Itt említik Finnország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia mellett Magyarországot is.

A Moody’s először majd május 22-én mond véleményt a magyar adósbesorolásról, a jelenlegi Baa2 osztályzat egy fokozattal van a befektetésre ajánlott kategória határa felett, viszont a kilátásunk negatív.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images