• Megjelenítés
Szép csendben a szemünk láttára fejlesztik a jövő fegyvereit az ukrán csatatereken - Egy dologban lehagyhatja Kijev az egész világot
Globál

Szép csendben a szemünk láttára fejlesztik a jövő fegyvereit az ukrán csatatereken - Egy dologban lehagyhatja Kijev az egész világot

Az orosz-ukrán háború legnagyobb figyelmet kapott fegyvere, a pilóta nélküli légi járművek, vagy közkeletűbb nevén, a drónok. A drónok használata robbanásszerűen terjedt el mindkét oldalon, a háború mostani szakaszában már használják őket felderítésre, tüzérségi támogatásra, célkiigazításra, bombázásra és öngyilkos küldetésekre is, miközben az országok gőzerővel igyekeznek újabb, nagyobb teljesítményű és halálosabb típusokat előállítani. Ebben pedig Kijev kifejezetten az élen jár, bár a fejlesztések mellett komoly, az országot sújtó problémák is felütik a fejüket.

A háború új urai

Az orosz-ukrán háború talán legnagyobb újdonsága, hogy soha nem látott mennyiségben és széles körben használnak a felek pilóta nélküli járműveket katonai műveletekre. A drónok kifejezetten nagy előnye, hogy előállítási költségük sokkal alacsonyabb, mint a különböző típusú cirkáló- vagy ballisztikus rakétáké, vagy az általuk megsemmisített fegyverrendszereké, ráadásul hatékonyan szállnak szembe a különböző légvédelmi rendszerekkel is.

Márpedig egy elhúzódó háborúban egyre fontosabbá válik a költséghatékonyság, mint tényező. Míg egy átlagos, légvédelemre használt rakéta ára 200 ezer dollártól akár 3 millió dollárig is terjedhet, addig egy öngyilkos Sahed-136-os drón ára körülbelül 20-50 ezer dollár között mozog, de a többi orosz és/vagy ukrán használatban lévő drón ára is töredéke annak a kárnak, amelyet képesek okozni.

Ráadásul az sem ritka esemény, hogy a légvédelmi (rakéta)rendszerek tehetetlenek a drónok jelentette fenyegetéssel szemben, legyen szó felderítő-, vagy csapásmérő egységről.

Kapcsolódó cikkünk

Egyetlen videó, amely remekül leleplezi, hogy miért is hatástalan a légvédelem az orosz-ukrán háborúban

A most zajló háborúban mind Ukrajna, mind Oroszország felismerte a drónok jelentette előnyöket, Kijev pedig igyekszik élen járni a kutatásokban, sorra rántva le a leplet legújabb tesztfázisban lévő, vagy már éles akcióban látott fegyvereiről.

Még több Globál

Brutális időjárási fordulat jön holnap

Megjöttek az amerikai olajszankciós mentességek - de van, aki kimaradt

1200 ukrán fogoly térhet haza, drónokkal sorozzák egymást az oroszok és az ukránok – Háborús híreink vasárnap

Ugyanakkor látható probléma az is, hogy Ukrajnában hiányzik ahhoz a politikai akarat, vagy épp a megfelelő pénzösszeg, hogy a fejlesztések nagy méretű tömeggyártását képesek legyenek beindítani.

Tovább nehezítheti Kijev helyzetét az is, hogy Oroszország a háború kezdetétől fogva folyamatos csapásokkal nehezíti az ukrán védelmi ipar helyzetét, amely csökkentette a termelési kapacitásokat, és arra kényszerítette a fegyvergyártókat, hogy átstrukturálják a termelésüket.

Ráadásul az igazán érzékeny nyugati technológiákhoz egyáltalán nincs hozzáférésük, így szinte teljesen a nulláról kénytelen véghez vinni a fejlesztéseiket.

Eddig bevetett fegyverek

Ukrajna az eddigi háború során rengeteg nyugatról kapott platformot, és saját újításokat használt, ráadásul ezek nagy része eredetileg civil felhasználásra készült, így az alábbiakban csak a legérdekesebb, vagy legnagyobb visszhangot kiváltó fejlesztésekkel foglalkozunk.

  • A szovjet maradvány: a Tu-141

December elején az ukrán erők több, mint 400 kilométerre az ukrán határtól mértek csapást a rjazani és Engels-2-es katonai repülőterekre, ahol az orosz bombázóflotta Tupoljev Tu-95-esei állomásoztak.

Kapcsolódó cikkünk

Nagy hatótávolságú csodafegyvert fejleszthettek az ukránok - Veszélyben az orosz hátország?

A titokzatos „új csodafegyvert” a nyugati szakértők egy átalakított Tu-141-es felderítődrónként azonosították. Az alapvetően a hidegháború végén tervezett felderítő platformot az ukránok GPS-vevővel és robbanószerekkel szerelhették fel, így egy 1000 kilométeres hatótávolságú kamikaze drónhoz jutottak hozzá. 

A Tu-141-esekről az újabb generációs technológiát képviselő Beaverek megjelenése óta keveset hallani, teljesen elképzelhető, hogy Ukrajna végül is kifogyott ebből a szovjet korszakból származó haditechnikai eszközökből.

  • Moszkva réme: a „Beaver”

2022 decemberében indult meg egy nagy hatótávolságú drón fejlesztése, az ukrán hírszerzés kifejezett kérésére. A fegyver fejlesztése Twitteren és Telegrammon folytatott adománygyűjtésből valósult meg. A drón végül 2023 májusában mutatkozott be, amikor egy sor légicsapást hajtottak végre Moszkva területén belül.

A drón eddigi ismert tulajdonságai, hogy elméletben 600-1000 kilométer közötti hatótávolsággal rendelkezik, egy drón ára pedig körülbelül 4 millió hrivnya, azaz közel 40 millió forint. Hosszúsága és szárnyfesztávolsága is 2-2,5 méterre tehető, 20 kilogrammos robbanótöltet hordozására képes és végsebessége 150-200 kilométer/óra körül mozoghat.

A platform gyenge pontja, hogy kifejezetten érzékeny az elektronikus hadviselési rendszerekre, Kijev 2023 májusától kezdve többször is a Moszkva elleni légicsapások végrehajtása során használta a fegyverrendszert, többek között a főváros üzleti negyedében található gazdasági minisztérium tornya ellen.

  • RAM II

A RAM II-es kamikaze drón, hasonlóan a legtöbb ukrán projekthez, közösségi finanszírozásból született meg. A drón ötlete 2022 októberében merült fel önkéntesekben, miután a Sahed-136 drónok segítségével Oroszország bombázni kezdte a ukrán civil infrastruktúrát.

Tekintve, hogy az első nap közel 10 millió dollár gyűlt össze a finanszírozásra, nem sokkal később bemutathatták a nagyközönség előtt, majd az ukrán hírszerzés bevetette őket a fronton is, leginkább orosz légvédelmi rendszerekkel szemben, elsőként egy 9K33 Osza ellen.

A kamikaze drón tulajdonságaiban egy kisebb Lancet-re hasonlít: hatótávolsága 30 kilométer, sebessége 70 kilométer/óra, a „hasznos teher” pedig 3 kilogrammnyi robbanótöltet.

A drón különlegessége, hogy a gyártó állításai szerint beépítésre került egy olyan biztonsági funkció is, hogyha a platformot zavarórendszerek jele éri, akkor automatikusan visszafordul és leszáll a kiindulási pontjára.

A RAM-okat egyébként egyetlen katona által is könnyen hordozható katapultokról lehet indítani, továbbá rendelkezik olyan szoftverrendszerrel is, amely összhangban van az ukrán fegyveres erők által használt parancsnoki és irányítási rendszerekkel is.

Az összegyűjtött pénzekből eddig összesen 50 darab ilyen drón és három kezelőállomás beszerzését tervezik az önkéntesek.

  • Hrucs: a hordozórendszerre szerelt drón

A Hrucs rendszer lényege, hogy két külön drónból áll: egy hordozó és egy kamikaze „lőszerből”. Lényegében a platform a célponthoz közeledve választja le a kamikaze-drónt, amely folytatja az útját a kijelölt célpont felé, miközben a hordozó-UAV képes visszatérni a bázisra.

A Hrucs érdekessége, hogy az igazi „harctéri” fejlesztés: a 67. gépesített dandár katonái találták ki. A Hrucs kamikaze változata ráadásul képes önállóan is repülni, és platformot technikailag kézzel lehet elindítani.

A hordozó-platfromra leginkább akkor van szükség, ha kicsivel távolabbi célpontot támadnak – ilyenkor ugyanis a csapásmérő drón elveszítheti a videókommunikációt, azonban a hordozó az átjátszórendszer segítségével képes továbbítani az adatot a drónoperátornak.

A Hruscs előállításához a fejlesztők különböző „háztartási eszközöket”, például PVC csöveket használtak.

A fejlesztők jelenleg kétféle csapásmérő dróntípussal rendelkeznek, amelyek 10 és 20 kilométeres távolságban működnek. A 10 kilométeres távolságban az eszköz 1,5 kilogrammos robbanófejet hordoz, 20 kilométeren pedig 2,7 kilogrammot.

A drónok legnagyobb előnye a költséghatékonysága: a 10 kilométer változat ára 1,5 ezer dollár (fél millió forint), a 20 kilométeres változaté pedig 2 ezer dollár: 709 ezer.

Az eddig fotók és a tesztek hiánya alapján azonban egyáltalán nem biztos, hogy ez egy olyan konstrukció, amely valaha nagyobb támogatást is kaphat, és bármikor is beindulhat a tömeges gyártása és felhasználása, ugyanakkor kifejezetten előremutató ötlet alapján indultak el a mérnökök.

  • Magura V5

A Magura V5 egy novemberben is meglévő ukrán drón továbbfejlesztett változata, amelyről a törökországi IDEF katonai fegyverexpón rántották le a leplet július végén, augusztusban pedig a Kercsi híd és az orosz hadihajók elleni támadások során éles körülmények között is bemutatkozhatott.

A legújabb változat már 300 kilogramm robbanóanyagot képes hordozni, rendelkezik nagyméretű műholdvevővel, hatótávolsága pedig eléri a 700 kilométert. Az 5,5 méter hosszú jármű végsebessége 42 csomó.

A Magura V5 tulajdonképpen egy többcélú platform, amely a küldetés igényei alapján számos érzékelővel és hasznos teherrel felszerelhető. Az öngyilkos merényletek mellett felderítési és megfigyelési feladatokat is el tud végezni.

A drón vagy elektromos vagy hibrid meghajtású, a lopakodás érdekében. Az irányítás történhet manuálisan, vezeték nélküli hálós hálózaton, vagy műholdas kommunikáción keresztül. Egy ilyen drón ára 250 ezer dollár (körülbelül 90 millió forint).

Jövőbeli fejlesztések

  • Perun 

Mihajlo Fedorov  digitális átalakulásért felelős ukrán miniszter augusztus végén jelentette be, hogy már vannak olyan ukrán vállalatok, akiknek sikerült megalkotniuk az orosz fegyveres erők által előszeretettel használt Lancet kamikaze drónok ukrán változatát.

A Perun névre keresztelt kamikaze drón műszaki specifikációit, tervezett gyártási mennyiségét és költségeit a miniszter nem hozta nyilvánosságra. Azt azonban elárulta, hogy a rendszer túl van a tesztfázison, és jelenleg a termelés felfuttatására koncentrál az ukrán védelmi ipar.

Kapcsolódó cikkünk

Lemásolták az ukránok a rettegett orosz sztárfegyvert – Hamarosan a fronton mutatkozik be a Perun

  • Maricska

A Maricska egy új, távvezérelt tengeralatti jármű (UUV), amelyet az AMMO Ukrajna fejlesztett ki. A drón első víz alatti tesztútját augusztus végén tette meg.

A hírek szerint az UUV 6 méter hosszú és 1 méter széles és nagyjából 1000 kilométeres hatótávval fog rendelkezni. Egy ilyen drón 16 millió hrivnyába, azaz 152 millió forintba fog kerülni. Az ukrán hadvezetés szerint a jármű többféle szerepkörben is bevethető lesz majd, köztük felderítő, szállító, illetve támadó akciókban is szerepet kaphat.

Ukrajna az elmúlt időszakban egyre gyakrabban vetett be tengeri drónokat, főként az orosz fekete-tengeri flotta hajói, vagy épp a Krími híd ellen.

Kapcsolódó cikkünk

Új, 1000 kilométeres hatótávolságú fegyvert tesztel Ukrajna – Így néz majd ki a Maricska

  • Toloka

Az ukrán Brave-1 csoport áprilisban mutatta be a „Toloka” elnevezésű, hasonlóan pilóta nélküli tengeralatti jármű terveit, amelyet leginkább egyfajta kamikaze torpedóként fognak üzemeltetni.

A kommunikációs jeladónak, amely tartalmazhat egy kamerát is, a felszín felett kell lennie, így technikailag csak félig „merül el” a vízben. A tervezők által megalkotott leírás szerint a fegyverrendszer robbanófeje azonban a vízfelszín alatt csapódik be, így nagyobb valószínűséggel süllyesztheti el a célpontot.

Ennek a fegyvernek a fejlesztése azonban nem világos, milyen szinten áll jelenleg. A TLK-150 2,5 méter hosszú és kb. 100 kilométeres hatótávolággal rendelkezik, a TLK-400 4 méter hosszú, és állítólag 1200 km-es hatótávolsággal, míg a legnagyobb, 12 méteres változat akár 2000 kilométeres működési távolsággal rendelkezik.

Kijev, mint drón-nagyhatalom?

A meglévő, és jövőbeli fejlesztésekből világosan látszik Ukrajna célja: a harctéri körülményekhez és az ország aktuális igényeinek megfelelő pilóta nélküli platformok fejlesztése. A széleskörű projekteken látszik, hogy a kijevi mérnökök különböző céloknak megfelelően különböző tényezőket helyeznek előtérbe a fejlesztések során – míg egyeseknél fontosabb a védelem a zavarórendszerek ellen, mások esetében inkább a hatótávolság kerül előtérbe, de a költséghatékonyság mindvégig kiemelkedő szempont.

Ugyanakkor a projektek, fejlesztések és beszerzések finanszírozása rámutat Ukrajna egy fontos problémájára.

Ezek nagy része ugyanis közösségi támogatásból, pénz gyűjtésből valósul meg, és szinte egyik projekt sem jut(ott) még el a nagy méretű tömeggyártás szintjére.

Azt azonban nem tudni, hogy Ukrajnánál a politikai akarat, vagy esetleg anyagi nehézségek hátráltatják a harctéri drónok nagyobb mértékű beszerzését.

Tekintve, hogy az ukrán infrastruktúrát és védelmi ipari vállalatok gyártósorait a háború eleje óta éri találat, és Oroszország kiemelt célpontjának számítanak ezek az üzemek, az sem elhanyagolható szempont, hogy lehetséges, Kijevnek egész egyszerűen nincsenek meg a megfelelő kapacitásai a drónok nagyobb mértékű tömeggyártására.

Korábban itt írtunk az országot jellemző, katonai beszerzést sújtó túlzott bürokráciáról és az ukrán hadiipart sújtó belső problémákról:

Kapcsolódó cikkünk

Aggasztó jelentés: súlyos belső problémákkal küszködik az ukrán fegyvergyártás

Címlapkép forrása: Ignacio Marin/Anadolu Agency via Getty Images

Címlapról ajánljuk

Portfolio Blogger

Fórum

Trader

Ez is érdekelhet
Figyelmeztetés érkezett Magyarországról, pillanatok alatt történnek drámai változások
Hatalmas gázlelőhely lehet Európa partjainál, de a kitermeléshez valakinek úrrá kell lenni a térség káoszán
Félelmetes hadsereg épül Magyarország szomszédjában - Százával rendelik a hazánkban is gyártott harcjárművet
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility