Váratlan fordulat: kiderült, mi áll valójában Trump és Oroszország titokzatos közeledése mögött

Egy névtelenséget kérő amerikai kormányzati tisztviselő azt mondta a lapnak:

az Oroszországgal való "szorosabb kapcsolat" kialakítása "egy egészen más erőegyensúlyt teremthetne Kínával szemben".

Ez magyarázhatja, hogy a Trump-csapat – Steve Witkoff különmegbízott és Jared Kushner, az elnök veje – miért tart ki a tárgyalások mellett több mint tizenöt hónapnyi eredménytelen egyeztetés után is és magyarázatot adhat arra is, hogy Trump miért kritizálja nyilvánosan Zelenszkij elnököt.

A stratégia lényege, hogy Washington gazdasági ösztönzőkkel és befektetésekkel próbál közeledni Moszkva felé, bízva abban, hogy ezzel meglazíthatja az orosz-kínai szövetséget.

A lap úgy látja, ehhez hasonlóan Venezuela, Kuba, Irán és Panama ellen irányuló lépések mind Kína globális befolyásának visszaszorítását szolgálják.

Alexander Gray, aki Trump első ciklusában a Nemzetbiztonsági Tanács kabinetfőnöke volt, a tervet Henry Kissinger hidegháborús Kína-politikájához hasonlította. Washington akkoriban Pekinget próbálta leválasztani a Szovjetunióról. Fred Fleitz, a testület egy másik volt kabinetfőnöke úgy fogalmazott:

Trump "helyesen látja, hogy az egyre szorosabb orosz-kínai szövetség nagyobb fenyegetést jelent az Egyesült Államok biztonságára, mint maga az ukrajnai háború".

Az ukrán fél ugyanakkor szkeptikus a tervvel kapcsolatban. Egy ukrán diplomata a német Ostpolitikra utalva kifejtette, hogy az ilyen közeledési kísérleteknek már volt előzménye, ám azok semmilyen eredményre nem vezettek. Hozzátette: Oroszországot és Kínát végső soron az köti össze, hogy "gyűlölik az Egyesült Államokat mint a demokrácia jelképét", és ezt a köteléket rendkívül nehéz felülírni.

Az elemzők többsége szintén kétkedve fogadja az elképzelést. Craig Singleton, a Foundation for Defense of Democracies (FDD) Kína-programjának igazgatója szerint az orosz-kínai partnerség "elméletben vonzó célpont, a gyakorlatban azonban vasszilárd lábakon áll". Úgy véli, a legvalószínűbb kimenetel egy Oroszországgal folytatott korlátozott taktikai együttműködés lehet, nem pedig egy tartós szakítás Pekinggel. Adam Savit, az America First Policy Institute Kína-politikai igazgatója pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Oroszország hanyatló hatalom, és egyértelműen alárendelt fél a Pekinggel fenntartott viszonyban. Véleménye szerint a Moszkvához való közeledés ugyan bonyolíthatja Kína stratégiai helyzetét, de önmagában nem jelent majd döntő változót az amerikai-kínai nagyhatalmi versengésben.

Címlapkép forrása: Andrew Harnik/Getty Images