Scheer Sándor: Túl nagy rést hagytunk a magyar építőipar pajzsán!
Ingatlan

Scheer Sándor: Túl nagy rést hagytunk a magyar építőipar pajzsán!

Ellentétes erők feszülnek egymásnak most az építőiparban, az energiaárak és az infláció eddig nem engedte, hogy az építőipari láncolat árat csökkentsen, a visszaeső kereslet, a kifutó beruházások várhatóan egy árverseny felé terelik a szereplőket minden szinten. Az állam pedig mind szabályozói, mind megrendelői oldalon elképesztő hatással van a szektorra. Izgalmas, kritikus, lehetőségekkel és kihívásokkal teli a helyzet, ami esélyt teremt arra, hogy egy kivételesen eredményes szakmai találkozó helyszíne legyen idén is az Építőipar 2023 konferenciánk. Mielőtt azonban személyesen is összegyűlne a szakma március 30-án, hogy megvitassa a prioritásokat, egy helyzetértékelő interjúban kérdeztük Scheer Sándort, a Market Építő Zrt. vezérigazgatóját és az esemény kiemelt partnerét, a Marketre és a piacra vonatkozó várakozásairól.

Most még növekedést mutatnak a statisztikák az építőiparban, egészen a folyamatban lévő beruházások kifutásáig. A beruházások elmaradása viszont sötét jövőt sejtet. Mekkora visszaesésre számít idén?

Elsősorban a saját működésünket illetően tudok válaszolni. Észlelve a jeleket, mi már 2019-től megkezdtük a felkészülést, és azóta olyan stratégiát folytattunk, ami alapján előre meghoztuk a döntéseket, meghatároztuk a feladatokat, a céljainkat, még akkor is, ha az abban a pillanatban nem tűnt logikusnak, de a kijelölt útnak, a célnak megfelelt. Ennek köszönhetően jóval előre tudtunk gondolkodni, amikor 2020-ban a Covid elsőként zilálta szét a világgazdaságot, majd óriási bizonytalanságot okozott az energiaválság, az építőanyag-áremelkedés, ezt követően megjött a háború, végül az euró árfolyam elszállása. A stratégiánk miatt nem fogunk idén visszaesést tapasztalni 2022-höz képest, és a jövőre áthúzódó munkák tekintetében is azt látjuk, hogy feltehetően lesz egy mélypont a beruházások számában, de mi át tudjuk ívelni ezt a mélypontot. 

Nézze meg az előadókat és a programot! A legfontosabb témákkal és a piac meghatározó szereplőivel érkezik az idei konferenciánk! Már 100-nál is több cég regisztrált! Legyen ott ön is!

Tehát a Market, a piaci átlagnak vélt várakozásoktól eltérően, kiegyensúlyozott működésre számít. Másoknak lesznek problémáik?

Igen, bizonyára lesznek ilyenek. És itt megint a felkészülést, az előre gondolkodást emelném ki, aki ebben nem erős, annak lehetnek most problémái. Mi 4-5 évvel ezelőtt döntöttük arról, hogy a Market diverzifikált megrendelői körnek, diverzifikált munkatípusokon dolgozik. Ezek jellemzően gyors munkák, felkészült beruházóknak a versenyszférában. Nagyon sokat dolgoztunk ezen, beruháztunk, gyárat létesítettünk vasbeton-szerkezet gyártására, átalakítottunk gépparkokat és a szemléletünket is. Tervezőink házon belül vannak, ezekhez a munkákhoz mindez nagy segítséget jelent. Aki nem jártas ebben, az a munkát lehet, hogy elnyeri, de a megfelelő teljesítményhez és minőséghez hozzáértésre is szükség van.

Kihívásos időszak ez. Mi lehet mégis a fennmaradás, túlélés kulcsa? A turbulens gazdasági környezetben is kiegyensúlyozott működését nagyban köszönheti a vállalat a komplex építési tudásának?

A tavalyi forgalmunknak több mint a felét tették ki az ipari-logisztikai beruházások, csak ez a rész majdnem 150 milliárd forintos Market szerződésállományt jelent.

Most, hogy elérkezett a mélypont, már látható, hogy az ipari beruházások kitartanak, és aki eddig dolgozott ezen a területen, az várhatóan könnyebben fog teljesíteni. Aki nem, az hátrányba kerülhet.

Scheer Sándor
Market Építő Zrt., vezérigazgató
 Tovább

Ismét egyre jelentősebb a külföldi cégek jelenléte a magyar piacon, velük kell versenyezni árban, minőségben. Ha a magyar cégek nem teljesítenek úgy, mint a külföldiek, akkor számukra még inkább elmaradnak a megrendelések, egy egyébként is nehéz időszakban.

Most látjuk, hogy a kormány ipartelepítési politikája beérett, működik, jó volt a stratégia, kiváló az elvégzett munka. Magyarországon indítanak beruházásokat a koreai, kínai, indiai vállalatok, ugyanakkor nem maradtak el az európai beruházók sem. Ennek köszönhetően jelenleg az ipari-logisztikai beruházás meglehetősen domináns,

a terület felkészült magyar cégeket igényelne, de a magyar építőipari cégek közül sokan az egysíkú utat választották, nem foglalkoztak a fejlesztőkkel, az ipari beruházókkal.

Ők ezeken a pályázatokon nem valószínű, hogy el tudnak indulni, mert több kritérium van, a pályázónak nem csak értenie kell, ahhoz, amit csinál, hanem felkészültnek is kell lennie – például szükség van a nyelvtudásra (angolul kell tárgyalni, angol a munka nyelve), a szakértelemre és a tervezői háttérre cégen belül, amire nem biztos, hogy fel van készülve a magyar építőipar.  

Úgy látja, hogy ezen hiányosságoknak köszönhetően hagytunk egy méretes rést a magyar építőipar falán?

Igen, gyakorlatilag adtunk egy lehetőséget a külföldi építőipari cégeknek. A beruházó mindenhol versenyhelyzetet szeretne látni, és ha nincs kellő pályázó belföldön, akkor kinyitják az ajtót a külföldiek előtt.

Tehát magunknak köszönhetjük a jelenlegi helyzetet. De még mindig van idő felzárkózni,

foglalkozni ezzel, különösen akkor, amikor más beruházások lecsökkennek, a fejlesztők lassítanak és most az ipari szegmens tart ki. A jelenlegi helyzetben, amikor csökken a munka mennyisége, most adott a lehetőség és az idő arra, hogy mindenki rendbe tegye magát.  

A külföldi kivitelezők megjelenése kapcsán pontosan milyen cégekre gondol? Mélyépítőkre vagy magasépítőkre?

A magasépítőkre gondolok. Konkrét példával élve a BMW-gyár építéséhez 4-5 pályázót próbáltak Magyarországon összegyűjteni, de 2-3 cégen kívül nem indult más, vagy ha el is indult, könnyen, rövid időn belül lemorzsolódott a többi. Leginkább a felkészültség hiánya és a helytelen árképzés miatt. Így kénytelenek voltak a beruházók külföldön körülnézni. Mindeközben feltűntek a színen egy olyan ország képviselői, ahol 60 százalék feletti az infláció, de a korábbi években felnőttek náluk a nagy volument kezelő építőipari cégek, akik kiszorultak a háború miatt az orosz piacról, és most megtalálták Európának ezt a részét, hazánkat. 

Ezek a kivitelezők azért nem Nyugat-Európa felé fordultak, mert ott erős a hazai piac védelme a sok-sok szabályzóval, az összetartással, így ott nem találtak rést a pajzson. A magyar építőipar azonban hagyott nekik teret.

A március 30-ai Építőipar konferencián kiemelt témáink lesznek többek között:
- az állami beruházások kifutása,
- az új építési törvény,
- a változó energiakörnyezet hatásai,
- a hazai alapanyag- és építőanyag-piac várakozásai,
- a fenntarthatóság és energiahatékonyság az építőiparban.

Az új építési törvény betömheti ezt a rést?

Még van rá lehetőség, például az osztrák vagy a német példát követve, ahol, ha egy magyar cég el is nyer egy munkát – amire kis esély van – akkor sem tud előnyhöz jutni a piacon. Az anyaggyártók nem adnak kedvezményt, az csak a hazaiaknak jár, egyszerűen azért, mert őket ismerik, ők az állandó szereplők. Munkavállalói oldalon, az ottani előírások megszabják, hogy ha Magyarországról, azaz külföldről viszik a munkaerőt, akkor is az ottani ágazati munkabér döntő részét ki kell fizetni. Ez azt jelenti, hogy a magyar, olcsóbb munkaerőből nem lehet előnyt kovácsolni a szabályok miatt, az anyagárak pedig magasabbak, mint egy ottani cégnek, így nem érdemes külföldiként munkát vállalni Ausztriában vagy Németországban. Ez a típusú piacvédelem Magyarországon még hiányzik. Enélkül félő, hogy visszamegyünk az időben, és a szabályosságát tekintve nálunk ismét a 90-es évek építőipara lesz tetten érhető.

Tartok továbbá attól is, hogy a külföldiek csak a legszükségesebb anyagot veszik itt Magyarországon, a többit hozzák, ahonnan tudják, elsősorban Törökországból. Ez pedig nem segít az iparágban a magyar kkv-szektornak, nem segít az Európai Unió cégeinek.

Emelkednek az alapanyagárak, a bérköltségek, de közben csökken a kereslet, így a piaci logika azt diktálná, hogy a meglévő rendszernek, árképzésnek kellene ehhez alkalmazkodnia.

Az építőanyagok piacán 2020-21-ig tetten lehetett érni a magas profitot, de aztán a versenyhelyzet is élesedett, a folyamatos kommunikációnak, a konferenciáknak köszönhetően rendeződésnek indult a helyzet. Majd 2021-ben az ellátási láncok borulása, néhány alapanyag hiánya és az energiaárak emelkedése miatt, illetve a Covid utáni erős európai gazdaságélénkítés következményeként mindenki elvesztette az irányítást, a 10-15 évig használható benchmarkok bedőltek, és megváltoztak az eddig megszokott viszonyok, árak, szállítási idők. Mindenki keresi most a számait, az árakat, miközben a beruházások visszaszorulását is kezelni kell.

A jelenlegi árversenyben mit prognosztizál az építőanyag-gyártók, -forgalmazók részéről?

Azt gondolom, hogy az építőanyag-gyártók és -forgalmazók kétféle választ adhatnak erre. Egy részük szeretné megtartani a gyárai kapacitását és az eladott mennyiséget, így be kell, hogy szálljon az árversenybe. A másik részük viszont az árszintet, a káoszban kiharcolt extra magas árat és a profitot szeretné megtartani, így inkább kevesebbet fog termelni, de az árból nem fog engedni. A felhasználók, tehát

az építőipari cégek, beruházók feladata az lesz, hogy az általam elsőként említett olyan cégeket találják meg, akik engednek az áraikból.

A helyzetet nehezíti, hogy Magyarországon alig van szereplő az építőanyagiparban, szűk a piac, például két téglagyártó van, három cementgyár, és a kavicskitermelés 80 százaléka egy kézben van. Sokkal nehezebb lesz megtalálni azt, aki a számunkra logikus utat választotta.

Előfordulhat olyan helyzet, hogy sikerül piaci úton úgy érdeket érvényesíteni, a stratégiákat úgy összehangolni, hogy a nehéz helyzet ellenére is fent tudják tartani a magas építőanyag árakat?

Mindenki a saját érdekei szerint fog cselekedni. Egy építőipari cég akkor működik jól, ha nem fogad el mindent, amit neki mondanak, hanem gondolkodik. Mi például az egész európai piacot monitorozzuk, követjük az árutőzsdét, és nagyon sok anyagbeszerzés esetén támaszkodtunk külföldi, alternatív forrásokra. Ez segíti a versenyt kiélezni. Az adatelemzés is nagy támogatást nyújt ebben. Kaptunk olyan értesítést, hogy 16%-kal emelkedik februártól egy anyag ára, de tudjuk, hogy augusztusban és októberben már árat emeltek az energiaár-növekedésre és az árfolyamra való hivatkozással. Éppen ezért azt válaszoltuk, hogy valójában mi egy 17,4 %-os csökkentésre számítunk, hiszen csökkent az energiaár és a forint is erősebb lett azóta. Vitatkoztunk, és azt értük el, hogy nálunk nem emelkedik a szóban forgó alapanyag ára. De aki nem reagál az értesítésre, annál igen. 

A kevesebb megrendelés miatt a kivitelezésben is lehet most egy olyan versenyhelyzet, ami árcsökkenéshez vezet?

A piac szereplőinek azon részénél, akik egy beruházásnak mindig az elején dolgoznak, – tehát a földmunka, mélyépítés, közműépítés – már látunk egy kicsit kiélezettebb versenyt. Ugyanakkor a többi területen ugyanezt még nem érzékeljük, a tavalyról és tavalyelőttről áthúzódó munkák miatt még mindenkinek van feladata, és lassan észleli a csökkenést. 

A nyereségességet a technológiai eszközök segíthetik? A nagyobb versenyben is lehet alacsonyabb összeggel munkát vállalni, ha közben a hatékonyság tud nőni, így a sor végén a profit sem sérül.

A hatékonyság kulcsfontosságú a működésünkben, mi ezt a stratégiát folytatjuk. A saját munkánk segítségével szeretnénk lejjebb vinni vagy nem emelni, szinten tartani az árakat. Mindig versenyzünk a munkákért, sokszor külföldi cégekkel, emiatt is naprakésznek kell lennünk.

A saját hatékonyságunkkal, jobb tervezéssel, jó mérnöki munkával, jó beszerzéssel, anyagfelhasználással, visszaforgatással, a gépek hatékonyságával szeretnénk spórolni.

Szeretnénk a magyar munkaerő termelési hatékonyságát feljebb vinni az elvárt szintre, mert ez sokat romlott az elmúlt években. Lassan terjed ez a gondolkodás az építőiparban, de bízom benne, hogy akik velünk partnerségben dolgoznak, azok ugyanezt gondolják, ezt az utat járják.

A sor végén az alvállalkozók végzik azokat a munkákat, amiket elvállal a generálkivitelező. A teljes láncon keresztül, egészen a munkákat fizikailag elvégzőkig edukálni a szereplőket nehéz kihívásnak tűnik.

Edukálás terén már tettünk lépéseket, másfél évvel ezelőtt elindítottunk egy programot, aminek már vannak eredményei. 120 olyan céget kerestünk meg, akikkel a projektjeinken együttműködünk, és ők legalább 25-30%-át a forgalmuknak velünk bonyolítják le. Nem csak együtt dolgozunk, őket mentoráljuk, edukáljuk, fejlesztjük. Próbáljuk átadni a gondolatainkat, a stratégiánkat, a tudásunkat, az új technológiákat, de konzultálunk is velük a helyes üzleti tervezésről és könnyítünk a pénzügyi fegyelmen, enyhítünk a szerződéses kötelmeken. Nagyon optimista vagyok, szerintem jól haladunk, napi-heti szintű kommunikációban vagyunk ezekkel a cégekkel, illetve a cégvezetőkkel. Kezdünk egymás képére formálódni, sokat változtunk, és még fogunk is változni az érdekükben, de mi is várunk változást a saját, illetve elsősorban a minőség és a hatékonyság érdekében.

Mi szokott manapság a háttérbeszélgetéseken felmerülni a legnagyobb kihívásként az építőipari értékláncban tevékenykedő cégvezetők között?

A legnagyobb stressz, ha nem tudunk mit csinálni, hiszen nagyon sok embert foglalkoztatunk, magasak a költségeink, ha nem vagyunk kihasználva. A Market Csoportban éppen átléptük az 1500 főt, ezekért az emberekért felelősséggel tartozunk. A másik nagy stressz, ha egy vállalkozás veszteséget termel, de ebben az esetben legalább folyik a munka, és esetlegesen tudja a cég a veszteséget az elmúlt évek nyereségéből finanszírozni. Ha nincs munka, az a legnagyobb stressz egy cégvezető számára, szerintem.

Elképzelhető, hogy lesznek bedőlések, elbocsátások, tisztulás az építőiparban?

Bizonyára előfordul majd, de az elmúlt években az építőipar összességében jól működött, a cégek jövedelmet termeltek, éppen ezért a komoly cégek között elenyészőnek gondolom a lehetséges bedőlések számát és nem számítok olyan nagyságrendre, mint ami a pénzügyi válság idején volt.

Ha az elmúlt 6-7 évben egy építőipari vállalkozás nyereségesen termelt, és most néhány éven keresztül nullszaldósan, esetleg veszteséggel működik, akkor hosszabb távon az átlaga még mindig jó lesz.

Ahogy már korábban is említettem, ez egy nagyszerű időszak felkészülni a jövőre, és őszintén bízom benne, hogy most mindenki rendet csinál maga körül és a hatékonyságán javítva próbál meg ezentúl működni. Megpróbál céget építeni, a szervezetét korszerűsíteni.

Az ipari beruházások meneteléséről már volt szó. A lakásépítésben, illetve a kereskedelmi ingatlanoknál van már látványos visszaesés?

Kettős a helyzet. A saját fejlesztésnél, a BudaParton el tudjuk adni a lakásokat, közepes mértékben érzékelünk csökkenést. Ugyanakkor makroszinten látom, hogy szűkül a piac. Az MNB által hirdetett kötvényprogram nagy segítséget ad most a lakáspiacnak,

a kötvényprogramban résztvevő ingatlanfejlesztőknek a vállalásokat teljesíteni kell, bármilyen is a gazdasági helyzet,

így a nagyobb fejlesztők most is indítanak új projekteket, bár lehet, hogy a tempójuk nem lesz olyan, mint az inflációemelkedés előtt. A kisebbek most szerintem nem fognak tudni fejleszteni, így biztosan lesz csökkenés, de nem áll meg teljesen a lakáspiac.

A kereskedelmi ingatlanok piacán új fejlesztést ilyen kamatok mellett szerintem csak az optimisták, vagy azok a fejlesztők indítanak, akik kényszerben vannak. Vagy azért, mert az első ütem már elkészült, és folytatni kell tovább, vagy azért, mert már belekezdtek a projektbe. A BudaPart esetében mi is fejlesztünk tovább, óvatosabbak vagyunk, de nem álltunk le. A keresleti oldalon egyébként sincs nagy visszaesés, ami feltétlenül indokolná a leállást, vannak olyan iparágak, cégek, akik most is fejlődnek és szükségük van irodaterületre. Mindenhol van némi lassulás, a mérték, illetve ennek a hatása viszont még megjósolhatatlan.

Nem tűnik borúlátónak a cége jövőjét illetően.

A korábban említett stratégiánk miatt – hogy előre gondolkozunk, előre vállalunk feladatokat – most egy normális, jó helyzetben vagyunk. Volt tavaly olyan munkánk, ami akkor elképesztően rossz vállalásnak tűnhetett az ára miatt, de most már egyáltalán nem jövünk ki belőle rosszul.  Azért vállaltuk el akkor azon az áron, mert készültünk egy nehezebb időszakra. De mindenki másnak is adott volt a lehetőség. Amikor a koronavírus-járvány kitört, mi akkor is belefogtunk valami újba, megismerkedtünk az adatelemzéssel, alkalmazzuk azóta is, és akkor mélyedtünk el a vállalati digitalizációban. Az építőanyag- és energiaárakkal kapcsolatos bizonytalanság is edzett minket, arra kényszerültünk, hogy elemezzünk, gondolkodjunk, takarékoskodjunk, és ne csak itthon keressük a termékeket, hanem nézzünk körül máshol is. Mindig sokkal könnyebb felkészülten, stratégiával nekifutni a jövőnek.

Találkozzon akár Scheer Sándorral, vagy a több mint 400 vezető iparági szereplővel egész nap, március 30-án, az Építőipar 2023 konferencián! Részletekért kattintson!

Címlapkép: Market Építő/Tóth Balázs

Kiszámoló

Ez történt a héten 0421

A legfontosabb hír a héten az Izrael elleni, eddigi példanélküli támadás volt Irán területéről, aki 320 drónnal és rakétával lőtte Izrael területét, bosszúból a szíriai iráni konzulá

RSM Blog

A válóperes ügyvéd válaszol - a válás

A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása, a válás, a válóper, a gyermekelhelyezés kérdésköre, illetve a vál

ChikansPlanet

Gyakoribbak lesznek a tornádók?

A tornádók minden évben hatalmas pusztításokat végeznek szerte a világon, a tudósok pedig aggódva figyelik, miképpen befolyásolja kialakulásukat a klímaváltozás. Itth

Holdblog

Ismét a HOLD az Év Alapkezelője

Megint - immáron nyolcadik alkalommal - mi lettünk Az Év Alapkezelője. Mellette a HOLD Részvény, a Deep Value 2024 és a Columbus alapjainkat is kategóriájuk... The post Ismét a HOLD az Év Alapke

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ők a leggazdagabb magyar nyugdíjasok
Digital Compliance by Design & Legaltech 2024
2024. május 8.
AI in Business 2024
2024. április 23.
Balaton Konferencia 2024
2024. május 2.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Tőzsdetanfolyam

Tőzsdei hullámok, vagyonépítés és részvénykiválasztás

22+1 órás komplex tanfolyam ahol a tőzsdei kereskedés és a hosszú távú befektetés alapjait sajátíthatod el. Megismered a tőzsdei ármozgások törvényszerűségeit, megismered a piaci trendeket, megtanulod felismerni a trendfordulókat.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Ahhoz, hogy kereskedni tudj a tőzsdén, a piacra lépés elsődleges feltétele, hogy képes légy a különböző megbízásfajtákat használni. Számos megbízásfajta létezik a piacokon, mi sorra vesszük a legfontosabbakat.

Ez is érdekelhet
Budapest közlekedés villamos