Ezzel a döntéssel végleg elbúcsúzhatsz a magas rezsiszámláktól

Ez a cikk egy ötrészes cikksorozat második része, amelyben a hazai újlakáspiac aktuális helyzetét, legfontosabb kérdéseit és lehetséges fejlődési irányait járjuk körbe.

A 2020-as évben a pandémiával együtt járó kényszerű bezártság sok, korábban kevésbé fontos szempontot helyezett fókuszba. A lakás sok esetben egyszerre vált a tanulás vagy a home office színterévé, sokan szembesültek azzal, hogy az otthon elvégzendő tevékenységek szélesebb köréhez már túl szűk vagy kedvezőtlen elrendezésű a lakás. Felértékelődtek az olyan, korábban kevésbé fontosnak tartott megoldások, mint a tágas terek, az erkélyek, a teraszok, vagy a hatékony elrendezésű alaprajzok. A vezető hazai lakásépítő vállalatok ennek megfelelően az új igényekre új megoldásokkal válaszoltak. Több szoba esetén igyekeznek elérni, hogy a szobák ne nyíljanak egymásba, de az amerikai konyhás nappali is a hatékonyságot szolgálja, hiszen a vevők az új lakásoknál ezt a több funkciót ötvöző, nagyobb, jól bútorozható tértípust igénylik. A keresettebbé vált nagyobb lakásokban olyan extra funkcióknak is lehet helye, mint a gardróbszoba vagy a háztartási helyiség.

A lakáson túl azonban annak mikrokörnyezete is egyre fontosabbá válik, így például a zöldfelületek, parkok közelsége, a sportolási lehetőségek megléte ugyanúgy, mint a közösségi terek. Ezt erősítik meg a lakásfejlesztők tapasztalatai is, akik szerint már minden második vásárló számára alapvető fontosságú a lakóingatlan környezetének minősége. Ma már nem elég, ha a kiszemelt lakópark közösségi szolgáltatásait csupán egy egyszerű játszótér, vagy a közös kertben elhelyezett néhány pad jelenti: gondosan megtervezett, kikapcsolódásra és akár munkára is alkalmas bel- és kültéri közösségi terekre, jól felszerelt, számos sportolási és szabadidős lehetőséget nyújtó, tágas és biztonságos közösségi élményparkra van szükség. Ezek az extra terek és funkciók nemcsak értékesebbé, de élhetőbbé, színvonalasabbá, jobban kihasználhatóvá és kényelmesebbé teszik a lakókörnyezetet, ráadásul segítenek abban is, hogy valódi közösségek jöhessenek létre. Szintén előny, ha a fejlesztő a lakópark szomszédságában található közterületek rendbetételében is közreműködik. Egy felmérésben a saját célra vásárlók a vásárlás legfőbb motivációjaként legnagyobb arányban a vonzó környéket jelölték meg.

Hogy konkrét példákat említsünk, a minőségi lakóparkokhoz ma már a hinta, csúszda és a padok mellett a kosárlabda-, foci- és futópálya, szabadtéri edzőpark, pingpongasztal, kültéri kondigépek is hozzá tartoznak, de akár egy mászófal vagy kerti sütögető is helyet kaphat. Az egyes térelemek mellett viszont az élhetőséget a szolgáltatások, például egy kávézó, vagy az épületben működő portaszolgálat is növeli, segítve azt, hogy egy valódi közösség jöhessen létre.

Előtérben a fenntarthatóság

Az épület belső és külső terei mellett a megnövekedett energiaárak miatt minden korábbinál fontosabbá vált az is, hogy energiahatékony, észszerű költségek mellett fűthető és hűthető otthonok épüljenek. Egy magas energetikai besorolású, új építésű lakásnak ma már jóval kisebb az energiafogyasztása, mint egy hasonló méretű, akár csak 5-6 éve épült ingatlannak. Ráadásul az üzemeltetéshez és karbantartáshoz kapcsolódó költségek szempontjából is egyértelműen kedvezőbb választást jelentenek. Egy modern, BB energetikai besorolású, vagyis hivatalos nevén a „közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő” lakás energiaigénye akár az egyharmada is lehet egy FF kategóriába sorolt otthonénak, egy ennél is korszerűbb, AA vagy AA+ besorolású otthon esetében pedig még nagyobb a differencia.

Egy most épülő 50 m2-es új lakás fűtési költsége kevesebb mint 3000 forint havonta.

Hazánkban a lakások és családi házak fele tartozik az FF vagy annál rosszabb minősítésű otthonok körébe, a 2000-es években épült házak jellemzően az FF besorolás követelményeit teljesítik. A viszonylag fiatal, akár 10 éve épült lakások is sokkal pazarlóbban bánnak az energiával, mint a legújabbak. Ha pedig egy korszerűtlenebb lakáshoz az átlagnál magasabb, vagyis a rezsivédett sávon felüli fogyasztás tartozik, akkor még jelentősebb az új építésű otthonok előnye a fenntartási költségek terén.

Jó hír a befektetőknek

Az új építésű – és ezáltal magasabb energiahatékonyságú - lakások befektetési szempontból is jó választásnak tűnnek, mivel az alacsonyabb rezsiköltségek miatt könnyebben, gyorsabban és magasabb áron adhatók bérbe. Az ilyen kiemelkedő hőszigetelő-képességű, hőhídmentes épületekben ráadásul a kezelésben is megjelenik a technológia, a lakás hőmérsékletét akár helyiségenként, okostelefonról is lehet vezérelni. Nem véletlen, hogy az új lakásoknál is magas a befektetési céllal vásárlók aránya.

Az energiahatékonyságot szolgáló épületgépészeti megoldások az alapterület hatékonyabb kihasználását is segítik, mivel a hőszivattyús technológián alapuló mennyezethűtés- és fűtési rendszerek anélkül tartják optimális hőmérsékleten a lakást, hogy a beltérbe klímaberendezéseket vagy radiátorokat kellene felszerelni. Az újonnan épülő házak műszaki többlete, energetikai hatékonysága pedig akár évtizedeken keresztül alacsonyabb költségeket, környezettudatosabb működést jelenthetnek a mindenkori átlagos lakásállományhoz képest és hosszú ideig a felújításra sem kell költeni.

Noha az utóbbi időben a lakáspiac lassulásának jeleit látjuk, különösen a megdrágult finanszírozásnak köszönhetően, a magas minőségű, magas energiahatékonyságú ingatlanok továbbra is kedveltek a lakásvásárlók körében. Ezekből a lakásokból ugyanakkor most évente csak pár ezer épül, így aki ilyen lakást vásárol, nemcsak most, de akár évtizedes időtávon - az esetleges újraértékesítésnél - is jól járhat, miután a teljes lakáskínálatnak nagyon kis szeletét adják csak az ilyen minőségű ingatlanok. Az előttünk álló időszak legnagyobb nyertesei tehát sok tekintetben az új építésű lakások tulajdonosai lehetnek.

A cikk megjelenését az IFK támogatta.

Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ