Az építőipar a gazdaság egyik húzóágazata, a szektorális beruházások körülbelül 40 százaléka állami megrendelés, ezért a tavaly felfüggesztett 302 állami beruházás (2140 milliárd forint) jelentősen befolyásolhatja az építőipar volumenét. A halasztás miatt azonban a tervezésre most több idő juthat, ami kedvezhet az új technológiák bevezetésének.
Az új építési és beruházási kerettörvényben nincs is hiány ezekből. A Lázár János építési és közlekedési miniszter által bejelentett szabályozási irányvonal az állami beruházásoknál az eddigieknél magasabb minőségű tervezés és kivitelezés megjelenését jelenti és egyben a BIM szemlélet kötelező használatát írja elő az állami megrendeléseknél, amivel egy beruházás megvalósításánál – a mai átlaghoz képest –
a költségek 15-20%-os megtakarítását, az átfutási időnek pedig 10%-os csökkentését lehet várni.
„Az állam nagyon fontos szereplője az építőiparnak, ugyanakkor a Peri esetében a kieső állami projekteket jelentősen ellensúlyozni tudják a felfutó magánberuházások, mert zsaluzatokat, illetve állványzatokat ugyanúgy keresnek a nem állami építkezésekhez is, a családi házaktól, a nagy ipari épületek, mérnöki létesítmények kivitelezéséig. Nem csak nagy projektekkel foglalkozunk, a zsalu- és állvány rendszereinkkel minden méretű építési projekthez tudunk hatékony megoldást ajánlani”– mondta a Portfolio-nak Szendrei Orsolya, a PERI állvány üzletágának műszaki osztályvezetője, és azt is hozzátette, hogy a cégnél a szokásos szezonális ingadozáson kívül egyelőre nem tapasztaltak egyértelmű visszaesést.
BIM: a tervezők és kivitelezők közös nyelve
A hagyományos felépítésű projektekben a műszaki osztályvezető szerint jellemzően túl későn gondolnak a kivitelezési munkálatok során jelentkező komplikációkra, speciális problémákra, melyek helyszíni megoldása mindig többlet költséget és többlet időt igényel.
„Vannak jó példák, amikor a kivitelezéshez szükséges zsaluzási, illetve állványozási megoldásokkal kapcsolatban még a tervezési fázisban keresnek meg minket, amikor még a geometria is változtatható egy komplexebb szerkezetnél. Ilyen esetben már a tervezés során feltárhatók és megoldhatók a zsaluzási, illetve állványozási problémák. A hagyományos építési projektek esetén ugyanakkor a korai együttműködés a tervezéssel sajnos nem jellemző” – mondta a szakértő, aki szerint a hagyományos projektekben a tervezés során nem gondolnak arra, hogy a terveket hogyan lehet majd költséghatékonyan megvalósítani.
Vannak olyan projektek, ahol a kivitelezés során gyakorlatilag átterveztetik az eredeti építészeti terveket annak érdekében, hogy a kivitelezés az adott keretek között megvalósulhasson, ugyanakkor ez a késői áttervezés a projekt egészének csúszását okozhatja. Ennek oka, hogy a tervezőknél sokszor hiányzik a kivitelezési gyakorlat
– tette hozzá.
A BIM szemlélet segít abban, hogy már a tervezéskor gondoljanak a megvalósíthatóságra, elkerülve a későbbi áttervezéseket, ezáltal jelentős időt és költséget megspórolva.
A BIM (Building Information Modeling) Építményinformációs Modellként fordítható, de a magyar szaknyelv is angol mozaikszót használja. Egy olyan digitális módszertanról van szó, ami lehetővé teszi egy építési projekt összes szereplője számára a közös platformon való munkát és tájékozódást. A 3D modellt részletes információkkal lehet kiegészíteni, ami így a laikusok számára is értelmezhető, vizuálisan megjeleníthető platform, amely valós idejű kommunikációt is lehetővé tesz a felhasználók számára.
Ha egy 3D-s BIM modellt kiterjesztünk a 4. dimenzióban, vagyis a tevékenységhez kapcsolódó ütemtervet összekötjük a megépítéshez szükséges idővel, akkor olyan modell jön létre, amely figyelembe veszi azt is, hogy az építési projektek egyedi térbeli konfigurációjú projektek.
A BIM szemléletben való tervezésnél sokkal jobban észrevehetők a szervezési, építés közbeni logikai hibák.
„A 4D szimuláció megmutatja a térbeli összefüggéseket, a tervezési fázisban azonosíthatók és megoldhatók a térbeli, illetve az időbeli ütközések, bemutathatók az egyes munkafolyamatok, a zsaluzat, illetve állványzat felépítésének fázisai. A releváns ütközésektől mentes tervek alapján a kivitelezés hatékonysága javul, csökkenthető az erőforrás-szükséglet, és a kivitelezési idő” – mutat rá a szakértő.
A szimulációhoz azt is hozzá lehet rendelni, hogy hol tárolják az anyagokat, megmutatható az építőipari gépek útvonala, illetve milyen hely- és időszükséglet kell hozzá. Az organizáció követelményei, buktatói sokkal jobban láthatók egy vizuálisan megjelenített és a térbeli konfigurációt is figyelembe vevő szimuláción. A hagyományos ütemtervnél ezzel szemben csak sávok jelzik az egyes folyamatokat, amit egy komplex, nagy létesítménynél csak egy nagyon gyakorlott projektvezető tud átlátni.
Egy BIM-ütemtervet a vizualizációval olyanok is átlátják, akik nem szakemberek, márpedig a döntéshozói pozíciókban gyakran nem ők ülnek. Ráadásul a szimulációban több variáció is készíthető, és lehet látni, hogy milyen tényezők akadályozzák a folyamatot, illetve mely folyamatok elcsúszása okozhat problémát a későbbiekben.
„Amikor a PERI bérbe ad, vagy elad zsaluzatokat, állványzatokat, akkor mérnöki szolgáltatás keretében meg is tervezzük azokat, vagyis nem az ügyfélnek kell kiválasztani, hogy mit szeretne, hanem szakembereink megtervezik a projektspecifikusan legjobb megoldást. Az ügyfélnek nincs más dolga, mint a terveink alapján összeállítani azt. A komplex szerkezetnél szimulációval, illetve a szerelési folyamatokat is megjelenítő animációkkal tudunk segíteni a kivitelezőknek” – mondta Szendrei Orsolya.
Sőt, a BIM-ben való tervezés lehetővé teszi a kiterjesztett valóság alkalmazását: a BIM-modell eleve virtuális, ez lehetőséget teremt arra, hogy a tervezett zsaluzatot, állványzatot virtuális valóságban egy VR szemüveggel vagy okoseszközök felhasználásával kibővített vagy kevert valóságban megjelenítsék, akár az építkezés helyszínén.
- A virtuális valóság (VR) különösen a tervezési fázisban használható. A tervezés során előállított modell virtuális bejárása támogatja a műszaki, illetve gazdasági döntéshozatalt, segíti az alkalmazott építési technológia megértését, illetve a zsaluzási modell ellenőrzését.
- A kibővített valóság (AR) és a kevert valóság (MR) megoldások a 3D modellek építési területen való megjelenítésére alkalmazhatók, melyek révén az építési helyszínhez illesztetten ellenőrizhető a modell.
A PERI Extended Experience applikáció használatakor egy QR kódos azonosító alapján a felhasználók mobilnettel, illetve wifi kapcsolattal bárhonnan letölthetik a kiterjesztett valóság modellt, amely tablettel vagy okostelefonnal megtekinthető.
A műszaki osztályvezető szerint várható az úgynevezett virtuális „meeting room”-ok egyre szélesebb körű elterjedése, amikor egy alkalmazás segítségével az irodában ülő szakember kommunikálni tud az építkezésen lévő kollégájával vagy az ügyféllel, ugyanazt a virtuális modellt látva egy VR szemüveg segítségével.
Külföldön már számos országban előírja a szabályozás
Az Egyesült Királyságban vagy Németországban az állami beruházásoknál egy bizonyos értékhatár felett már kötelező a BIM használata, Szendrei Orsolya szerint nem meglepő módon:
a szemlélet éppen a nagy állami projektek esetében tudja a legnagyobb költségcsökkentést elérni.
Ráadásul segítségével nemcsak a kivitelezés során lehet költséget csökkenteni, hanem a teljes életciklus alatt, az üzemeltetés során is.
Ugyanakkor a szoftverek és a használatukhoz szükséges infrastruktúra meglehetősen költséges, sokszor csak a nagyobb projektekben érdekelt cégek tudják ezt finanszírozni, de a szakember szerint éppen ezért is lenne fontos az állam szerepvállalása.
„Azt tartanám jó iránynak, ha nemcsak jogszabályban írnák elő a BIM alkalmazását az állami beruházásoknál, hanem támogatnák is a szükséges infrastruktúra kiépítését, akár egy felhőalapú közös adatkörnyezetet elérhetővé tennének a kisebb cégeknek, mert így azokat is be lehetne vonni a BIM alapú tervezésbe és kivitelezésbe, akik egyedileg nem tudják megfizetni a BIM szoftvereket. Különösen fontos lenne a közös adatkörnyezet elérhetősége azok részére, akik alvállalkozóként, beszállítóként vesznek részt az építési projektekben, mivel nekik sok megrendelővel, ügyféllel kell kapcsolatban lenniük, így nem tudnak mindegyiknek a saját szoftveréhez alkalmazkodni. Nekik is fontos lenne egy állami szolgáltatás, ami ezt segítené” – tette hozzá Szendrei Orsolya.
A cikk megjelenését a Peri Magyarország támogatta.
