Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint a magyar turizmust a következő években is a globális városiasodási trendek és a Covid utáni, „élmény- és jóllétvezérelt” fogyasztás erősödése formálja, amelynek egyik fő nyertese Budapest:
a nemzetközi utazások jelentős része nagyvárosokba irányul,
ezért a főváros továbbra is kiemelt kapu- és márkadesztináció, miközben kormányzati cél a vidéki helyszínek erősebb bekapcsolása a nemzetközi körforgásba. A növekedés ugyanakkor kapacitáskorlátokba ütközik – különösen a légiközlekedésben és a városi infrastruktúrában –, és felerősíti az olyan mellékhatásokat, mint a szezonalitás, a túlterheltség, illetve a rövid távú lakáskiadás miatti lakhatási feszültségek, ezért a fejlesztéspolitikában egyszerre kell érvényesíteni a fenntarthatósági (alacsonyabb karbonlábnyom) és a versenyképességi szempontokat.
Ennek kulcseleme az állam és a magánszektor beruházásainak ösztönzése, kiemelten a Budapest Airport ökoszisztéma-szemléletű fejlesztése (terminál- és kapacitásbővítés, szolgáltatási színvonal javítása), valamint a tervezett repülőtéri gyorsvasút, amely nemcsak a belvárosi elérhetőséget javítaná, hanem az országos vasúti gerinchálózatba integrálva a vidéki turizmus – például a Balaton – könnyebb elérését is támogatná, hozzájárulva a forgalom térbeli és időbeli kiegyenlítéséhez.
Az első panelbeszélgetésben Balogh Olivér, a Corvin Food Market Kft. ügyvezetője, Gomola Marius, a Horwath HTL Hungary ügyvezetője és a HOTCO alapítója, és Kőrössy Zoltán, az Eventrend Group alapító partnere vettek részt, a turisztikai kereslet mindennapi „találkozási pontjairól” beszéltek: a több tucat budapesti vendéglátóhelyet üzemeltető szereplő szerint évi 3-4 millió turistával való közvetlen kontaktusuk is azt mutatja, hogy a látogatók kifejezetten keresik a százéves, történeti márkákat és helyszíneket – a New York Kávéház, a Gundel vagy a Centrál típusú, „működésben is újraéleszthető” örökséget.
Ugyanezt a logikát emelték át a Duna Park esetére is: a Szent István park környéke alapvetően nem klasszikus turistacsomópont, mégis lehet olyan ikonikus, helyiekre építő, de a turisták számára is vonzó pont, amely túlmutat a szokásos Vár-Parlament-Bazilika-tengelyen.
A beszélgetők egyetértettek abban, hogy Budapest felfedezett területeinek köre valóban tágul, és ha egy negyedben megjelenik egy elég erős, önálló célpont – például egy nagyobb privát fejlesztéshez kapcsolódó gasztro- vagy élményhelyszín –, akkor
a turisták „kijjebb mennek”, és tudatosan keresik az új városi zónákat.
A szállodapiaci oldalról viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy ez a bővülés ma sokszor nem tudatos városstratégia eredménye, hanem jellemzően a magánberuházások „húzzák magukkal” a környéket, miközben a köztér- és közlekedési infrastruktúra nem mindig tart lépést. A szállodafejlesztések részben ezért tolódnak kijjebb: a belvárosban nehezebb nagy kapacitású projekteket megvalósítani, a külsőbb csomópontok viszont reális alternatívát adnak – csak épp az „odavezető élménynek” is felnőttnek kellene lennie a desztinációígérethez.
A vita legélesebb része az alap-infrastruktúra és az országimázs találkozásáról szólt: a résztvevők szerint a nagy pályaudvarok és közlekedési csomópontok állapota, a tisztaság, a szemétkezelés, valamint az angol nyelvű tájékoztatás hiányosságai mind olyan „első benyomás” tényezők, amelyek közvetlenül rontják Budapest turisztikai élményét – függetlenül attól, hogy közben a privát szféra látványos projekteket hoz létre. Többen azt is jelezték:
hiányzik egy érdemi, operatív budapesti turisztikai-városfejlesztési egyeztetési fórum
és koherens stratégia, amely összehangolja a magán- és közszféra lépéseit. Ugyanakkor a panel egy optimista példát is kiemelt: a New York Kávéház „organikus” nemzetközi márkaépítése megmutatta, hogy viszonylag alacsony költségvetéssel, okos tartalom- és élménytervezéssel – ma már digitális és AI-alapú felfedezési logikákhoz igazodva – a budapesti épített örökségből
világszinten is erős, utazási motivációt teremtő ikonok építhetők.
A Fireside Chat során Gyertyánfy Miklós, a Gránit Pólus vezérigazgatójával beszélgetett Bán Zoltán, a Net Média Zrt. (a Portfolio Csoport) vezérigazgatója. Elhangzott, hogy a turizmus ma az egyik legstabilabb, növekedésre képes húzóterület, amit az ingatlanosoknak „meg kell becsülniük” – a hatás pedig a kereskedelmi ingatlanokban és a szállodapiacon is kézzelfogható, ezért cégük további fejlesztésekben is előre gondolkodik. Gyertyánfy a beszélgetésben a budapesti reptéri vasút kapcsán azt hangsúlyozta: ez nemcsak szakmailag széles körben támogatott, előremutató közlekedési koncepció, hanem Budapest és az ország versenyképessége szempontjából is „hatalmas előrelépés” lehet. A Nyugati tér-Westend-pályaudvar környezetét Budapest kicsiben leképeződő problémájaként írta le, ahol valódi eredményt csak egy egységes, hosszú távú városrészkoncepció hozhat – a vasút és közlekedés, az aluljáró és közterek, valamint a zöldebb, élhetőbb városi környezet összehangolt fejlesztésével, a kormányzat, a főváros és a kerületek közös nevezőre jutásával.
A technológiai fordulatról szólva vészjelzésnek nevezte az AI-t érintő tőkepiaci reakciókat, ugyanakkor gyakorlati oldalról már ma is működő alkalmazásokat emelt ki: az épületüzemeltetés AI-alapú optimalizálását (kétszámjegyű energiamegtakarítási potenciállal), az ügyfélkiszolgálási folyamatok támogatását, valamint az adatgyűjtés és -feldolgozás felgyorsítását; mindehhez kulcsnak tartja a szervezeti tanulást és a kollégák képzését, akár külső – köztük nemzetközi proptech – partnerekkel együtt. A befektetési környezetnél jelezte: a hazai kereskedelmi ingatlanpiac euróalapon működik és jellemzően fedezett, így a forint erősödése önmagában nem „üt át” a működésen, ugyanakkor egy extrém gyengülés már kockázatot jelenthet; spekulatív túlfűtöttséget viszont a régiós összevetésben alacsonyabb tranzakciós volumenek alapján nem lát. Végül összességében óvatos optimizmust jelzett: egy választás utáni ciklus szerinte esélyt ad arra, hogy
a szakma a kormányzattal és a várossal négyéves távon leülhessen, és közösen, javító szándékkal alakítsa ki a fejlesztési irányokat.
Előadásában Reith András, a PTE MIK tudományos főmunkatársa, és az ABUD vezérigazgatója a „fenntartható lakásépítés” divatos címkézése helyett a fenntarthatóság valódi, hárompilléres (szociális-gazdasági-környezeti) értelmezését kérte számon, és azt hangsúlyozta: az építészet valójában e szempontok kölcsönhatásainak megtervezése, nem pedig egyetlen „zöld” technológiai elem hozzácsapása egy alapvetően rossz logikájú fejlesztéshez. Rámutatott a magyarországi ellentmondásra is, hogy a népességfogyás mellett is erős az építési aktivitás, ami felveti a kérdést: kinek építünk – és valóban azoknak készülnek-e a „fenntartható” projektek, akiknek a legnagyobb szükségük lenne megfizethető, jó minőségű otthonokra. A közgazdasági megközelítést behozva azt állította, a szakirodalmi modellek alapján
a felújítás nagyjából kétszer akkora fiskális bevételt generálhat, mint az új építés,
miközben szélesebb körben teremt munkát.
Konkrét példaként egy ausztriai, pozitív energiás városrész-fejlesztést mutatott be (ahol éves szinten több energiát termelnek, mint amennyit a lakók felhasználnak), kiemelve a siker kulcsát: a korai és valódi stakeholderek bevonását – akár szociológusokkal), a szomszédsági workshopokat, a minőséget végigkényszerítő szerződéses felelősséget, valamint azt, hogy az épületeket nem „átlaghasználóra” kell méretezni – mert a túlzott szabványosítás könnyen túltervezéshez és felesleges kapacitásépítéshez vezet. Végül a látványtervek „zöld marketingje” helyett amellett érvelt, hogy a természetalapú megoldásoknak és a zöldfelületeknek mérhető hatásuk van az épületgépészeti igényekre is, miközben a megfizethető lakhatáshoz szerinte a piaci logikán túlmutató, intézményes keretek (az osztrák közhasznú/profitkorlátos lakásépítési modell, visszaforgatási kötelezettség, állami–tartományi együttfinanszírozás) adhatnak működő mintát a régiónak.
Demeter Csaba, a Randstad Hungary operatív igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy a munkáltatóknak ma már kíméletlenül szembe kell nézniük azzal, hogy a munkavállalói elvárások – különösen a fehérgalléros és digitális területeken – tartósan átalakultak: a versenyképes bér és a stabil, kiszámítható háttér mellett az „ideális munkahely” egyik kulcsa
a munka-magánélet egyensúly, amelynek meghatározó eleme lett a home office lehetősége.
A Randstad közel 7300 fős hazai mintán futó munkáltatói márkakutatása alapján az IT- és SSC-szektor évek óta a legvonzóbb, részben azért, mert itt a legelterjedtebb a rugalmas, akár részben otthoni munkavégzés – ami közvetlenül hat az irodapiacra is. A cégvezetői felmérésük, amelyben több mint 400 döntéshozó vett részt, ugyanakkor óvatosságot jelez 2026-ra: csak 44%-uk vár árbevétel-növekedést, miközben a létszámbővítést mindössze 26% tervezi, és megjelent a „silent downsizing” jelensége is, amikor a távozó munkatársakat nem pótolják. A home office-szabályok ezzel párhuzamosan stabilizálódtak – a többség nem tervez változtatást – tipikusan heti 1-2 nap távmunkával. A rugalmasság már a juttatási politikában is értékké vált: Demeter szerint ma
egy állásinterjún sokszor előbb kérdezik meg a jelöltek, hány napot lehet otthonról dolgozni, mint azt, pontosan melyik céghez keresnek embert.
Következtetése szerint a „hétfő-péntek üres iroda” képe tartósan velünk maradhat, és ha a cégek jól szervezik a kapacitásaikat, kisebb bérelt területekkel is működhetnek – ugyanakkor hosszabb távon abban bízik, hogy a kereslet nem eltűnik, hanem inkább átrendeződik, és több, de összességében kisebb iroda iránt jelentkezik majd igény.
Kalmár Zoltán, a Proptechzoom.com alapítója és proptech stratégiai szakértője előadásában az innováció hatodik hullámáról beszélt, amelyben a fejlesztési ciklusok látványosan rövidülnek, és a digitális/szoftveres korszakból az AI, robotika, dróntechnológia, moduláris építés és energiatechnológiák felé tolódik a fókusz. McKinsey- és iparági példákra hivatkozva azt hangsúlyozta: az ingatlanpiacot a következő években egyszerre formálhatják a felhőszolgáltatások, az AI-szoftverek, az elektromos járművekhez kapcsolódó infrastruktúra (például a töltés retrofit-projekteknél is), a robotika és az adatközponti boom, miközben a befektetői érdeklődésben is látszik az elmozdulás – egyes rangsorokban az irodapiac és a klasszikus lakóingatlan már nem is top kategória, helyettük adatközpontok, energiainfrastruktúra, diákszállás, logisztika és bérlakás kerül előtérbe. Kalmár szerint azonban a legnagyobb fék nem a technológia elérhetősége, hanem a szervezeti „mindset”: a rövid távú, bónuszvezérelt corporate logika, a hibázást büntető kultúra, a bizalmatlanság és a lassú döntéshozatal mind gátolja a valódi megújulást – a Kodak példáján keresztül azt üzenve, hogy a jó ötlet önmagában kevés, ha a szervezet nincs felkészítve a befogadására. A szakértő szerint az AI ráadásul már nem pusztán eszköz, hanem egyre inkább döntéstámogató-döntéshozó rendszer (különösen az úgynevezett „AI agent” megközelítésekkel), ezért az igazi kérdés az lesz, ki és milyen célra használja; a felkészüléshez pedig külön innovációs csapatok leválasztását az operációról, digitális és implementációs kompetenciák tudatos felépítését, nagyobb transzparenciát, adatalapú működést és a kontrollált hibázás kultúráját javasolta az ingatlanpiaci szereplőknek.
Az eseményt záró panelbeszélgetés is hozott izgalmakat, különösen ami a hazai kereskedelmiingatlan-befektetési piacot érinti. Bár a tavalyi nagyjából 600 millió eurós volumen önmagában sem kicsi, a panelben elhangzottak szerint ennél jóval szélesebb körű aktivitás látszik, különösen a kisebb értékű, fejlesztési/átalakítási potenciállal bíró eszközök adásvételeiben. Ódor Dániel, a Taylor Wessing színeiben moderátorként arra kereste a választ, miből fakad a szereplők optimizmusa, és milyen logika mentén vállalnak be olyan projekteket, amelyeknél a megtérülés kulcsa sokszor a későbbi pozicionálás és egy „jó exit”.
Borbély Gábor, a CBRE elemzési igazgatója szerint a tranzakciószámok mögött nem pusztán a fundamentumok látványos erősödése áll, hanem több tényező együtt: a piacra belépő és onnan kilépő szereplők mozgása, a tőkeforrások és programok hatása, valamint az, hogy bizonyos szegmensekben „összetalálkozott a vevő és az eladó”. Kiemelt téma volt az irodapiac is: a panel óvatos optimizmusa mellett többször előkerült, hogy
a bizonytalan keresleti pálya (hibrid munkavégzés, technológiai/AI-hatás, állami bérlők költözése) egyszerre kockázat és lehetőség,
ami felértékeli a jól kivitelezett projekteket.
Deák Tamás, az Erste Bank hazai ingatlanfinanszírozási vezetője a finanszírozási oldalról azt jelezte, hogy a hitelezési verseny erős, és „jó adósnak lenni” kifejezetten kedvező helyzetet teremt – ugyanakkor a lakópiaci ösztönzők és programok fenntarthatósága, illetve
a bérlakás-szegmens magyarországi felfutásának politikai és piaci korlátai továbbra is kérdésesek.
Schrancz Mihály, a Realis WAM alapító partnere és vezérigazgatója a konverziókat az egyik legfontosabb következő években erősödő iránynak nevezte, saját példákkal is illusztrálva, hogy irodából lakó-, hospitality- vagy megújított irodafunkció is létrejöhet – miközben a választások és a globális bizonytalanság kapcsán abban inkább konszenzus körvonalazódott, hogy a változások hatása nem egyik napról a másikra árazódik be, a befektetői döntésekben pedig a hozamok és az árazás logikája továbbra is meghatározó. A bérlakásszegmens kapcsán pedig ő is hangsúlyozta, hogy óriási szükség lenne annak fejlődésére, fejlesztésére.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
Napokon belül kezet ráz a világ két legnagyobb hatalmú vezetője – Kiderült, miről fognak tárgyalni
A ritkaföldfém-megállapodás állítólag él és virul.
Megosztó ötletet dobott be Putyin az ukrajnai béke kapcsán: óriási port kavart az orosz elnök javaslata
Sokan felhúzták a szemöldöküket.
Menekítik a halálos kórral fertőzött hajóról az utasokat – Filmbe illő mentőakciót hajtott végre a hadsereg
Az égből érkezett a segítség.
Oroszország felől érkező drónok csapódtak be a NATO területén: lemondott a védelmi miniszter
Nem reagált időben a drónelhárítás?
Megszólalt Zelenszkij Putyin tűzszünetéről: biztató jeleket lát az ukrán elnök, de nem teljes az öröme
Ha változik a helyzet, Ukrajna kész viszonozni a tüzet.
Magyar Péter beiktatásának napján hagyhatta el Magyarországot az Orbán-kormánytól menedéket kapott lengyel politikus
Varsó kérni fogja a kiadatását.
A kormányfő volt helyettese csapott az asztalra: ez így nem mehet tovább! – Szorul a hurok az európai vezető nyaka körül
Ez lehet a párt utolsó esélye.
Veszélyben az európai repjegyárak - HOLD Minutes
Egyre kevesebb repülőgép-üzemanyag érkezik a Közel-Keletről, áprilisban nem érkezett szállítmány a Hormuzi-szoroson át. Emiatt a légitársaságok vagy tömegesen törölnek járatokat, vagy m
Van még értelme annak a típusú demokráciának, amit eddig ismertünk?
Az utópia receptje: ezer gerinces és képzett ember. Kicsit sajnálom, hogy csak most találtam megoldást, az AI hamarosan úgyis átveszi ezt az egész kuplerájt. Enerigabiztonság,... The post Van m
MARA Holdings - kereskedés
Még december végén vettem belőle újra, nem is tudom, hányadik körre, és még mindig tartom. Leginkább azért, mert a szokásos 20-30% helyett most minimum duplázni szeretnék benne. Nem egy gyors
Nemzetközi ÁFA- és e-számlázási változások
A 2026-os változások nem önálló, elszigetelt számlázási reformokként értelmezhetők, hanem egyértelműen a valós idejű adatszolgáltatás és az e-számlázás irányába mutatnak. Az Eur
Lakásfelújítás vagy hitelkiváltás? Ezek most a legmenőbb személyi kölcsönök
Az ingatlanfedezet nélküli kölcsönök piaca sosem látott sebességgel pörög, 2026 tavaszára a folyósított személyi kölcsön volumene egészen elképesztő, 120 milliárd forint feletti szintre
Ingyen pénz a magyar választáson - Látványos félreárazások az előrejelzési piacokon
A magyar választás nemcsak a politikában hozott meglepetéseket, hanem a fogadási piacokon is: a Polymarketen milliók cseréltek gazdát, miközben a piac látványosan félreárazott alapvető kimene
Okos gyárakkal az energiamegtakarítás is könnyebben megy
A technológia és az automatizáció a feldolgozóipart is jelentősen átalakítja: egyre több gyárban dolgoznak részben vagy teljesen robotok az emberek helyett vagy mellett
Ha a korrupció pofán röhög, vissza tudunk nevetni?
A héten nem akartam írni, mert nem volt időm, de ez a tanmese megér egy gyors bejegyzést. Egy meg nem nevezett, de egyértelműen kitalált országban a kormány szétlopott mindent. Szektorokat tette
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?
Meddig mehet az infláció?
Az év második felében gyorsulhat az áremelkedés üteme.
Üresen kong a kassza a Fidesz után – Mit tehet a Tisza?
Óriási a deficit.
Jó és rossz példák: így lehet siker vagy bukás a magyar euróbevezetés
Mielőbb lépni kell, ha komolyan gondoljuk a dolgot.
