Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint a magyar turizmust a következő években is a globális városiasodási trendek és a Covid utáni, „élmény- és jóllétvezérelt” fogyasztás erősödése formálja, amelynek egyik fő nyertese Budapest:
a nemzetközi utazások jelentős része nagyvárosokba irányul,
ezért a főváros továbbra is kiemelt kapu- és márkadesztináció, miközben kormányzati cél a vidéki helyszínek erősebb bekapcsolása a nemzetközi körforgásba. A növekedés ugyanakkor kapacitáskorlátokba ütközik – különösen a légiközlekedésben és a városi infrastruktúrában –, és felerősíti az olyan mellékhatásokat, mint a szezonalitás, a túlterheltség, illetve a rövid távú lakáskiadás miatti lakhatási feszültségek, ezért a fejlesztéspolitikában egyszerre kell érvényesíteni a fenntarthatósági (alacsonyabb karbonlábnyom) és a versenyképességi szempontokat.
Ennek kulcseleme az állam és a magánszektor beruházásainak ösztönzése, kiemelten a Budapest Airport ökoszisztéma-szemléletű fejlesztése (terminál- és kapacitásbővítés, szolgáltatási színvonal javítása), valamint a tervezett repülőtéri gyorsvasút, amely nemcsak a belvárosi elérhetőséget javítaná, hanem az országos vasúti gerinchálózatba integrálva a vidéki turizmus – például a Balaton – könnyebb elérését is támogatná, hozzájárulva a forgalom térbeli és időbeli kiegyenlítéséhez.
Az első panelbeszélgetésben Balogh Olivér, a Corvin Food Market Kft. ügyvezetője, Gomola Marius, a Horwath HTL Hungary ügyvezetője és a HOTCO alapítója, és Kőrössy Zoltán, az Eventrend Group alapító partnere vettek részt, a turisztikai kereslet mindennapi „találkozási pontjairól” beszéltek: a több tucat budapesti vendéglátóhelyet üzemeltető szereplő szerint évi 3-4 millió turistával való közvetlen kontaktusuk is azt mutatja, hogy a látogatók kifejezetten keresik a százéves, történeti márkákat és helyszíneket – a New York Kávéház, a Gundel vagy a Centrál típusú, „működésben is újraéleszthető” örökséget.
Ugyanezt a logikát emelték át a Duna Park esetére is: a Szent István park környéke alapvetően nem klasszikus turistacsomópont, mégis lehet olyan ikonikus, helyiekre építő, de a turisták számára is vonzó pont, amely túlmutat a szokásos Vár-Parlament-Bazilika-tengelyen.
A beszélgetők egyetértettek abban, hogy Budapest felfedezett területeinek köre valóban tágul, és ha egy negyedben megjelenik egy elég erős, önálló célpont – például egy nagyobb privát fejlesztéshez kapcsolódó gasztro- vagy élményhelyszín –, akkor
a turisták „kijjebb mennek”, és tudatosan keresik az új városi zónákat.
A szállodapiaci oldalról viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy ez a bővülés ma sokszor nem tudatos városstratégia eredménye, hanem jellemzően a magánberuházások „húzzák magukkal” a környéket, miközben a köztér- és közlekedési infrastruktúra nem mindig tart lépést. A szállodafejlesztések részben ezért tolódnak kijjebb: a belvárosban nehezebb nagy kapacitású projekteket megvalósítani, a külsőbb csomópontok viszont reális alternatívát adnak – csak épp az „odavezető élménynek” is felnőttnek kellene lennie a desztinációígérethez.
A vita legélesebb része az alap-infrastruktúra és az országimázs találkozásáról szólt: a résztvevők szerint a nagy pályaudvarok és közlekedési csomópontok állapota, a tisztaság, a szemétkezelés, valamint az angol nyelvű tájékoztatás hiányosságai mind olyan „első benyomás” tényezők, amelyek közvetlenül rontják Budapest turisztikai élményét – függetlenül attól, hogy közben a privát szféra látványos projekteket hoz létre. Többen azt is jelezték:
hiányzik egy érdemi, operatív budapesti turisztikai-városfejlesztési egyeztetési fórum
és koherens stratégia, amely összehangolja a magán- és közszféra lépéseit. Ugyanakkor a panel egy optimista példát is kiemelt: a New York Kávéház „organikus” nemzetközi márkaépítése megmutatta, hogy viszonylag alacsony költségvetéssel, okos tartalom- és élménytervezéssel – ma már digitális és AI-alapú felfedezési logikákhoz igazodva – a budapesti épített örökségből
világszinten is erős, utazási motivációt teremtő ikonok építhetők.
A Fireside Chat során Gyertyánfy Miklós, a Gránit Pólus vezérigazgatójával beszélgetett Bán Zoltán, a Net Média Zrt. (a Portfolio Csoport) vezérigazgatója. Elhangzott, hogy a turizmus ma az egyik legstabilabb, növekedésre képes húzóterület, amit az ingatlanosoknak „meg kell becsülniük” – a hatás pedig a kereskedelmi ingatlanokban és a szállodapiacon is kézzelfogható, ezért cégük további fejlesztésekben is előre gondolkodik. Gyertyánfy a beszélgetésben a budapesti reptéri vasút kapcsán azt hangsúlyozta: ez nemcsak szakmailag széles körben támogatott, előremutató közlekedési koncepció, hanem Budapest és az ország versenyképessége szempontjából is „hatalmas előrelépés” lehet. A Nyugati tér-Westend-pályaudvar környezetét Budapest kicsiben leképeződő problémájaként írta le, ahol valódi eredményt csak egy egységes, hosszú távú városrészkoncepció hozhat – a vasút és közlekedés, az aluljáró és közterek, valamint a zöldebb, élhetőbb városi környezet összehangolt fejlesztésével, a kormányzat, a főváros és a kerületek közös nevezőre jutásával.
A technológiai fordulatról szólva vészjelzésnek nevezte az AI-t érintő tőkepiaci reakciókat, ugyanakkor gyakorlati oldalról már ma is működő alkalmazásokat emelt ki: az épületüzemeltetés AI-alapú optimalizálását (kétszámjegyű energiamegtakarítási potenciállal), az ügyfélkiszolgálási folyamatok támogatását, valamint az adatgyűjtés és -feldolgozás felgyorsítását; mindehhez kulcsnak tartja a szervezeti tanulást és a kollégák képzését, akár külső – köztük nemzetközi proptech – partnerekkel együtt. A befektetési környezetnél jelezte: a hazai kereskedelmi ingatlanpiac euróalapon működik és jellemzően fedezett, így a forint erősödése önmagában nem „üt át” a működésen, ugyanakkor egy extrém gyengülés már kockázatot jelenthet; spekulatív túlfűtöttséget viszont a régiós összevetésben alacsonyabb tranzakciós volumenek alapján nem lát. Végül összességében óvatos optimizmust jelzett: egy választás utáni ciklus szerinte esélyt ad arra, hogy
a szakma a kormányzattal és a várossal négyéves távon leülhessen, és közösen, javító szándékkal alakítsa ki a fejlesztési irányokat.
Előadásában Reith András, a PTE MIK tudományos főmunkatársa, és az ABUD vezérigazgatója a „fenntartható lakásépítés” divatos címkézése helyett a fenntarthatóság valódi, hárompilléres (szociális-gazdasági-környezeti) értelmezését kérte számon, és azt hangsúlyozta: az építészet valójában e szempontok kölcsönhatásainak megtervezése, nem pedig egyetlen „zöld” technológiai elem hozzácsapása egy alapvetően rossz logikájú fejlesztéshez. Rámutatott a magyarországi ellentmondásra is, hogy a népességfogyás mellett is erős az építési aktivitás, ami felveti a kérdést: kinek építünk – és valóban azoknak készülnek-e a „fenntartható” projektek, akiknek a legnagyobb szükségük lenne megfizethető, jó minőségű otthonokra. A közgazdasági megközelítést behozva azt állította, a szakirodalmi modellek alapján
a felújítás nagyjából kétszer akkora fiskális bevételt generálhat, mint az új építés,
miközben szélesebb körben teremt munkát.
Konkrét példaként egy ausztriai, pozitív energiás városrész-fejlesztést mutatott be (ahol éves szinten több energiát termelnek, mint amennyit a lakók felhasználnak), kiemelve a siker kulcsát: a korai és valódi stakeholderek bevonását – akár szociológusokkal), a szomszédsági workshopokat, a minőséget végigkényszerítő szerződéses felelősséget, valamint azt, hogy az épületeket nem „átlaghasználóra” kell méretezni – mert a túlzott szabványosítás könnyen túltervezéshez és felesleges kapacitásépítéshez vezet. Végül a látványtervek „zöld marketingje” helyett amellett érvelt, hogy a természetalapú megoldásoknak és a zöldfelületeknek mérhető hatásuk van az épületgépészeti igényekre is, miközben a megfizethető lakhatáshoz szerinte a piaci logikán túlmutató, intézményes keretek (az osztrák közhasznú/profitkorlátos lakásépítési modell, visszaforgatási kötelezettség, állami–tartományi együttfinanszírozás) adhatnak működő mintát a régiónak.
Demeter Csaba, a Randstad Hungary operatív igazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy a munkáltatóknak ma már kíméletlenül szembe kell nézniük azzal, hogy a munkavállalói elvárások – különösen a fehérgalléros és digitális területeken – tartósan átalakultak: a versenyképes bér és a stabil, kiszámítható háttér mellett az „ideális munkahely” egyik kulcsa
a munka-magánélet egyensúly, amelynek meghatározó eleme lett a home office lehetősége.
A Randstad közel 7300 fős hazai mintán futó munkáltatói márkakutatása alapján az IT- és SSC-szektor évek óta a legvonzóbb, részben azért, mert itt a legelterjedtebb a rugalmas, akár részben otthoni munkavégzés – ami közvetlenül hat az irodapiacra is. A cégvezetői felmérésük, amelyben több mint 400 döntéshozó vett részt, ugyanakkor óvatosságot jelez 2026-ra: csak 44%-uk vár árbevétel-növekedést, miközben a létszámbővítést mindössze 26% tervezi, és megjelent a „silent downsizing” jelensége is, amikor a távozó munkatársakat nem pótolják. A home office-szabályok ezzel párhuzamosan stabilizálódtak – a többség nem tervez változtatást – tipikusan heti 1-2 nap távmunkával. A rugalmasság már a juttatási politikában is értékké vált: Demeter szerint ma
egy állásinterjún sokszor előbb kérdezik meg a jelöltek, hány napot lehet otthonról dolgozni, mint azt, pontosan melyik céghez keresnek embert.
Következtetése szerint a „hétfő-péntek üres iroda” képe tartósan velünk maradhat, és ha a cégek jól szervezik a kapacitásaikat, kisebb bérelt területekkel is működhetnek – ugyanakkor hosszabb távon abban bízik, hogy a kereslet nem eltűnik, hanem inkább átrendeződik, és több, de összességében kisebb iroda iránt jelentkezik majd igény.
Kalmár Zoltán, a Proptechzoom.com alapítója és proptech stratégiai szakértője előadásában az innováció hatodik hullámáról beszélt, amelyben a fejlesztési ciklusok látványosan rövidülnek, és a digitális/szoftveres korszakból az AI, robotika, dróntechnológia, moduláris építés és energiatechnológiák felé tolódik a fókusz. McKinsey- és iparági példákra hivatkozva azt hangsúlyozta: az ingatlanpiacot a következő években egyszerre formálhatják a felhőszolgáltatások, az AI-szoftverek, az elektromos járművekhez kapcsolódó infrastruktúra (például a töltés retrofit-projekteknél is), a robotika és az adatközponti boom, miközben a befektetői érdeklődésben is látszik az elmozdulás – egyes rangsorokban az irodapiac és a klasszikus lakóingatlan már nem is top kategória, helyettük adatközpontok, energiainfrastruktúra, diákszállás, logisztika és bérlakás kerül előtérbe. Kalmár szerint azonban a legnagyobb fék nem a technológia elérhetősége, hanem a szervezeti „mindset”: a rövid távú, bónuszvezérelt corporate logika, a hibázást büntető kultúra, a bizalmatlanság és a lassú döntéshozatal mind gátolja a valódi megújulást – a Kodak példáján keresztül azt üzenve, hogy a jó ötlet önmagában kevés, ha a szervezet nincs felkészítve a befogadására. A szakértő szerint az AI ráadásul már nem pusztán eszköz, hanem egyre inkább döntéstámogató-döntéshozó rendszer (különösen az úgynevezett „AI agent” megközelítésekkel), ezért az igazi kérdés az lesz, ki és milyen célra használja; a felkészüléshez pedig külön innovációs csapatok leválasztását az operációról, digitális és implementációs kompetenciák tudatos felépítését, nagyobb transzparenciát, adatalapú működést és a kontrollált hibázás kultúráját javasolta az ingatlanpiaci szereplőknek.
Az eseményt záró panelbeszélgetés is hozott izgalmakat, különösen ami a hazai kereskedelmiingatlan-befektetési piacot érinti. Bár a tavalyi nagyjából 600 millió eurós volumen önmagában sem kicsi, a panelben elhangzottak szerint ennél jóval szélesebb körű aktivitás látszik, különösen a kisebb értékű, fejlesztési/átalakítási potenciállal bíró eszközök adásvételeiben. Ódor Dániel, a Taylor Wessing színeiben moderátorként arra kereste a választ, miből fakad a szereplők optimizmusa, és milyen logika mentén vállalnak be olyan projekteket, amelyeknél a megtérülés kulcsa sokszor a későbbi pozicionálás és egy „jó exit”.
Borbély Gábor, a CBRE elemzési igazgatója szerint a tranzakciószámok mögött nem pusztán a fundamentumok látványos erősödése áll, hanem több tényező együtt: a piacra belépő és onnan kilépő szereplők mozgása, a tőkeforrások és programok hatása, valamint az, hogy bizonyos szegmensekben „összetalálkozott a vevő és az eladó”. Kiemelt téma volt az irodapiac is: a panel óvatos optimizmusa mellett többször előkerült, hogy
a bizonytalan keresleti pálya (hibrid munkavégzés, technológiai/AI-hatás, állami bérlők költözése) egyszerre kockázat és lehetőség,
ami felértékeli a jól kivitelezett projekteket.
Deák Tamás, az Erste Bank hazai ingatlanfinanszírozási vezetője a finanszírozási oldalról azt jelezte, hogy a hitelezési verseny erős, és „jó adósnak lenni” kifejezetten kedvező helyzetet teremt – ugyanakkor a lakópiaci ösztönzők és programok fenntarthatósága, illetve
a bérlakás-szegmens magyarországi felfutásának politikai és piaci korlátai továbbra is kérdésesek.
Schrancz Mihály, a Realis WAM alapító partnere és vezérigazgatója a konverziókat az egyik legfontosabb következő években erősödő iránynak nevezte, saját példákkal is illusztrálva, hogy irodából lakó-, hospitality- vagy megújított irodafunkció is létrejöhet – miközben a választások és a globális bizonytalanság kapcsán abban inkább konszenzus körvonalazódott, hogy a változások hatása nem egyik napról a másikra árazódik be, a befektetői döntésekben pedig a hozamok és az árazás logikája továbbra is meghatározó. A bérlakásszegmens kapcsán pedig ő is hangsúlyozta, hogy óriási szükség lenne annak fejlődésére, fejlesztésére.
Címlapkép forrása: Portfolio
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
Megszólalt a vészcsengő: itt az újabb válság, jöhetnek a leállások
Az alternatív beszerzési források sem jelentenek megoldást.
Harold James: Donald Trump nem tudja megoldani a válságot, amit ő okozott
A Princeton Egyetem professzorának cikke.
Mindenki ettől tartott: félelmetes szövetséges csatlakozhat a rezsimhez, globális krízis fenyeget
Készen állnak csatlakozni.
Hornung Ágnes lett az Országos Betétbiztosítási Alap ügyvezető igazgatója
A Magyar Bankszövetség főtitkárának a személyi javaslatát egyhangúlag támogatta az igazgatótanács.
Megdöbbentő szövetséggel mentek neki Ursula von der Leyen legújabb alkujának
Nincs válogatás a Bizottság vezetője ellen vívott csatákban.
Kimondták, amitől sokan tartottak: jelentős drágulás jön az Egyesült Államokban az iráni háború miatt
Súlyos üzenetet kaptak a kormányok is.
Felbukkantak Amerika B-2 Spirit lopakodó bombázói, de van itt valami furcsaság
Valami nagyon nem stimmel.
Eljött a fordulat, amitől sokan rettegtek: Putyin állítólag meggondolta magát Ukrajnával kapcsolatban, döntött a háború folytatásáról
Az iráni háború miatt teljesen új helyzetbe került Oroszország.
Szavazz ránk, hátha nyerünk a Klasszison
Idén is indul a HOLD a Klasszis díjátadón, három kategóriában tudsz ránk szavazni: a legjobb alapkezelő, a legjobb portfóliómenedzser és a legjobb feltörekvő portfóliómenedzser esetén... T
A lakásvásárlások közel 40%-hoz kapcsolódhat Otthon Start hitel
Gulyás Gergely a mai kormányinfón elmondta, hogy eddig már 31 ezer esetben folyósításra került az Otthon Start hitel, mintegy 45 ezer fiatalt segítette saját lakásának megszerzésében a támog
Háborús energiaársokk: miért reagálhat másként a Fed és az EKB?
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró olaj- és gázárak nemcsak az inflációs pályát, hanem a kamatvárakozásokat is újraírhatják. Vályi Bence azt mutatja be, miért vezethet ugyanaz az ene
Ez nem is háború, hanem tőzsdézés
Nincs mit csodálkozni, tudni lehetett, hogy Trump tőzsdebarát elnök. Csak nem az általános, hanem a saját tőzsdei teljesítménye érdekli. Helló az új világrendben: insider trading... The post
Kiállni a Kutyapárt mellett - TBSZ adóztatása
A Kutyapárt a magyar politika boxzsákja lett, ami teljesen érthető, hiszen már régóta lementek a Fidesznek kutyába. Ami változott, hogy mostanra a szavazóik nagy része észrevette, hogy a politi
Reklámadó 2026-tól: kiket érint, és milyen kötelezettségek térnek vissza?
A 2026-os év adóváltozásainak egyik meglepetése, hogy a jelenleg még felfüggesztés alatt álló reklámadó július 1-jétől ismét hatályba lép. A reklámadó újbóli alkalmazása nemcsak a kl
Kína rejtett jelenléte a nyugati államkötvénypiacokon
Kína nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai eszközként is használja az állampapír-portfóliókat, az állami hitelezést és a működőtőke-befektetéseket.
Inflációs meglepetések: miért maradt el idén az év eleji átárazás?
Februárban a hazai infláció a vártnál is alacsonyabb lett. Regős Gábor azt vizsgálja, mi állhat az elmúlt hónapok inflációs meglepetései mögött. The post Inflációs meglepetések: miért m
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.
Tőzsdézz a világ legnagyobb piacain: Kezdő útmutató
Bemutatjuk, merre érdemes elindulni, ha vonzanak a nemzetközi piacok, de még nem tudod, hogyan vágj bele a tőzsdézésbe.
Concorde: Ezek lehetnek a legjobb befektetési stratégiák 2026-ban
Nagy Bertalan privátbanki üzletfejlesztési igazgatót kérdeztük.
Három befektetői tanulság az iráni háborúból
Trump négy dolgot figyel a piacokon – Nekünk mire kell?
Begyűrűzik az iráni válság: ismét dörömbölhet az infláció
A kamatpálya is kiszámítahatatlanná vált.
