A mesterséges intelligencia teljesen felforgatja a lakásvásárlást, és ez még csak a kezdet

Az AI már most is átalakítja az ingatlanpiacot, ez különösen az ingatlanhirdetések böngészése és a vásárlói élmény terén szembetűnő. A ChatGPT-hez hasonló eszközök megjelenése komoly aggodalmat keltett az ingatlanportálok körében, ráadásul a technológiák már az ingatlanos cégek részvényárfolyamára is hatással voltak. Bár az ilyen jellegű keresőportálok teljes leváltása még messze van,

hamar lemaradhat, aki nem fejleszt, a felhasználók ugyanis mindig a legegyszerűbb és leggyorsabb megoldást választják.

Az AI-fejlesztések legfontosabb célpontja az ingatlanvásárlás korai szakaszában elérhető információk bővítése. Az Egyesült Királyságban például az átlagos tranzakciós idő négy hónapra nőtt, ami 2007 óta 60 százalékos emelkedést jelent. Ha a hirdetés feladásakor már részletes és lényegi adatok állnának rendelkezésre, ez az időtartam akár a felére is csökkenhetne. A portálok már most is használnak mesterséges intelligenciát, ennek segítségével könnyebben megkülönböztetik a komoly vásárlókat az alkalmi nézelődőktől, emellett automatizált értékbecslési modelleket is alkalmaznak az árazás pontosítására.

A mezőnyből három közeljövőbe mutató innováció emelkedik ki. Az első a Matterport-féle 3D-s térszkennelés továbbfejlesztése. Az úgynevezett "digitális ikrek" a statikus képek helyett valósághű, interaktív 3D-s másolatot készítenek az ingatlanokról. Az OnTheMarket.com és az amerikai Apartments.com adatai szerint az ilyen hirdetések jóval sikeresebbek, akár háromszor annyi részletes megtekintést és 50 százalékkal több érdeklődést generálnak a hagyományos fotókkal szemben.

A második terület a gépi látás és az úgynevezett 3D Gauss-splatting (Gauss-féle szórás) technológiája. Ez belső mérésekből, állóképekből és videofelvételekből képes fotorealisztikus, interaktív virtuális környezetet létrehozni. A technológia automatikusan összeilleszti a drónfelvételeket és a bejárásokat. Így a vásárlók nemcsak az alaprajzot, hanem az ingatlan teljes környezetét is felfedezhetik. Ehhez kapcsolódnak az olyan funkcionális eszközök is, mint a „virtuális kiürítés". Ennek során az algoritmus eltávolítja a fotókról a bútorokat és a személyes tárgyakat, hogy a vevő a helyiség valódi méreteit és a benne rejlő lehetőségeket láthassa.

A harmadik áttörést a természetes beszédes keresés jelenti. A hagyományos, merev szűrők és kulcsszavak helyett a felhasználó hétköznapi mondatokban is megfogalmazhatja az igényeit. Beírhatja például, hogy „háromszobás családi ház garázzsal Brightonban, maximum 700 ezer fontért". Az AI ezután azonnal szűri a találatokat, sőt alternatív javaslatokat is tesz, például közeli, kedvezőbb árú környékeket ajánl.

Az ingatlanközvetítők szerepét azonban az AI aligha váltja ki teljesen. A kizárólag online működő ügynökségek piaci részesedése az Egyesült Királyságban tavaly alig haladta meg az 5 százalékot, ami jelentős visszaesés a 2019-es 8,2 százalékos csúcshoz képest. A hús-vér ügynökök a stresszes tranzakciók során lelki támaszt nyújtanak az ügyfeleknek, jogi és műszaki kérdéseket értelmeznek, valamint közvetítenek a felek között – ezeket a komplex feladatokat az algoritmusok egyelőre nem képesek átvenni. Azok a közvetítők viszont, akik az AI-alapú viselkedés- és adatelemzést beépítik a mindennapi munkájukba,

gyorsabb és személyre szabottabb szolgáltatást nyújthatnak, amivel komoly versenyelőnyre tehetnek szert.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images