Keresett kifejezés: okai | Találatok száma: 11138 Új keresés
Az idei Property Investment Forum résztvevői már láthatták annak a négy vadiúj ingatlanfejlesztésnek a bemutatkozását, amelyek pár év múlva újabb területekkel gazdagítják az iroda-, raktár-, és hotelpiacot. Az konferencián elhangzottak alapján mutatjuk be most ezeket, azok számára, akik lemaradtak az első felvonásról.
Az amerikai szenátus lehengerlő többséggel elfogadta az éves védelmi költségvetést pénteken, dacára annak, hogy Donald Trump amerikai elnök vétóval fenyegetett.
Nem meglepő módon az Európai Központi Bank tegnapi kamatdöntő ülésén megnövelte a pandémiás eszközvásárlási program keretét, így már összesen 1850 milliárd euró összegben vásárolhat állampapírokat. A jegybank emellett a PEPP futamidejét, a lejáró papírok megújításának határidejét és kitolta, és egyéb eszközeivel is biztosította a likviditást és a laza pénzügyi kondíciókat. Az EKB jelzéseiből arra következtethetünk, hogy még évekig alacsony kamatkörnyezetre és alkalmazkodó monetáris politikára számíthatunk, erre a reálgazdasági fejlemények miatt szükség is lesz. Az EKB-t viszont az erős euró és az alacsony infláció motiválja, és a vészhelyzeti eszközeit is ehhez igazítja.
Hosszú huzavona után került pont a már közel egy hónapja húzódó magyar és lengyel vétóügy végére, ami alapvetően az uniós források felhasználásának jogállamisági kritériumokhoz való kötéséhez kapcsolódó nézeteltérésekből fakadt. A novemberi magyar és lengyel vétó pedig akadályozta a 2021-2027-es uniós költségvetés elindulását és a helyreállítási alap felállítását is. Aztán december 3-án jöttek az első hírek, amelyek a vétóüggyel kapcsolatos megegyezés irányába mutattak, és innen egy hatalmas rali kezdődött el a magyar és a lengyel tőzsdén is, ami tovább folytatódott ezen a héten is, főleg az energetikai vállalatok és a bankszektor részvényei emelkedtek, egészen a tegnapi vétóvitával kapcsolatos konklúzióig. Ezzel a magyar és a lengyel tőzsde volt az elmúlt egy hét legjobban teljesítő tőzsdéje globális értelemben is.
Az MNB tavasszal százmilliós piacfelügyeleti bírsággal sújtotta a Deltát, most pedig egy majd’ egy évig húzódó engedélyezési eljárás végén megtagadta a tavalyi alaptőke-emelések során kibocsátott új részvények bevezetését a Budapesti Értéktőzsdére. Előre be nem jelentett helyszíni ellenőrzések, sorozatos hiánypótlási felhívások, szakértői vizsgálat tartotta lázban az elmúlt időszakban a Delta részvények iránt érdeklődő befektetőket. Az elutasítás okairól, a különféle MNB-s eljárások közötti összefüggésekről és a tájékoztató engedélyezés szempontrendszeréről kérdeztük Barnóczki Pétert, az MNB tőkepiaci és fogyasztóvédelmi jogérvényesítési igazgatóját.
A várakozások szerint ma debütál a tőzsdén a lakásbérléssel és turisztikai élményekkel foglalkozó Airbnb, a részvényekkel a Nasdaqon lehet majd kereskedni. A kibocsátásra kerülő papírok ára folyamatosan emelkedett az elmúlt hetekben, a mostani árazás mellett közel 50 milliárd dolláros értékkel lép tőzsdére a vállalat, amellyel így a legnagyobb amerikai IPO idén. Az Airbnb árbevétele bár folyamatosan nő, ugyanakkor nyereséges éve még nem volt a cégnek, és van több kockázat is az üzletmenettel kapcsolatban, mint a szabályozások. Kétségtelen ugyanakkor, hogy óriási változáson ment át az Airbnb a 2008-as szerény kezdetek óta.
A héten ért véget a Budapesti Értéktőzsde online tőzsdejátéka, a BÉT Részvényfutam, ennek kapcsán beszélgettünk Bozsik Balázzsal, a BÉT tanácsadójával, Vas Márkkal, a Budapest Investment Club társ-alapítójával és Borboly Istvánnal, a Heller Farkas Szakkollégium Elsősverseny főszervezőjével az egy hónapos verseny tapasztalatairól, a legnépszerűbb magyar részvényekről, az egyetemisták tőkepiaci karrierterveiről, és arról is, mibe fektettek idén a boomerek és az avokádók.
2020-ban a folyamatos változásokkal együtt a banki ügyfelek igényei is átalakultak, ezért a pénzintézeteknek rövid idő alatt át kellett gondolniuk a termékek kialakítását, árazását - mondta a Portfolio-nak Tenke Gábor, az MKB Bank retail üzletfejlesztési igazgatója. A szakember úgy látja, a digitális és klasszikus termékfejlesztés már szinte szétválaszthatatlan, a kettő szorosan összekapcsolódik, viszont az elmúlt években megváltozott a banki termékfejlesztés folyamata és az ebben résztvevő területek együttműködése.
A Deutschlandfunk munkatársa teljes egészében befényképezte és kirakta a Twitterre azt az angol szöveget, ami a magyar és lengyel vétófeladásért cserébe megfogalmazott német javaslatcsomagot rögzíti. Az anyag státusza tanácsi munkadokumentum, amelyről jelenleg is tárgyalnak Brüsszelben a tagállami nagykövetek, így nem is hivatalos szövegről van szó, ráadásul annak tartalma még változhat a folyamatban lévő egyeztetések miatt.
Erősen kezdte a mai napot az OTP, a részvények a kereskedés megkezdését követően mintegy 3 százalékkal emelkedtek. Múlt héten írtunk már azzal kapcsolatban, hogy relatíve ritkán látható mozgás rajzolódott ki az OTP grafikonján, ugyanis nem csinált semmit, oldalazott. Ez pedig ritka esemény, már 2 éve nem volt ilyen, hiszen általában a markáns mozgás jellemző a részvényekre, mivel az OTP magyar proxiként működik és érzékenyen reagál a nemzetközi hangulat változásaira. Akkor annak adtunk nagyobb valószínűséget, hogy ebből a beszűkülésből felfelé tör ki az árfolyam, ez az elmúlt órákban meg is történt.
Nem gondolom, hogy a javaslattevőnek egy éjszakai álmából felébredve hirtelen jutott eszében ez az egész. Hallani olyan véleményt, hogy a javaslatra egyik magyarázat talán az, hogy egyes nagyobb cégek a veszélyhelyzet ürügyén most láthattak megfelelő alkalmat ezt elővenni. De lehet, hogy azoknak van igazuk, aki úgy gondolják, ez egy teljesen máshonnan érkezett felvetésre előkerült „önálló” javaslat. Akármelyik – vagy egyik sem – igaz, elfogadhatósági tesztnek valószínűleg megfelelőnek bizonyulhat.
Most először történt meg, hogy az európai befektetési piac ötödét az indexkövető alapok teszik ki, az elmúlt évtizedben a passzív alapok megduplázták piaci részesedésüket a kontinensen – számol be a hírről a Financial Times. Csakhogy van egy nagy hátráltató tényező.
Különösen a nyugdíjpénztárakban és egyéb nyugdíjprogramokban lévő megtakarítások sínylették meg a tavasszal kirobbant koronavírus-válságot, az OECD friss elemzése szerint számos országban visszaesett a tagi hozzájárulás mértéke, és több olyan döntés született, amelyeknek a nyugdíjas években lesz meg a böjtje. Az állami nyugdíjrendszerek többnyire nagyobb sokkok nélkül átvészelték az utóbbi hónapokat, a munkahely-támogató intézkedések egyelőre megmentették a nagyobb hiányoktól az állami nyugdíjkasszákat. Átmenetileg, de enyhülést hozott az állami nyugdíjak tekintetében az idősek többlethalálozása is, ennek azonban nem lesz olyan nagy és sokáig tartó pozitív hatása a nyugdíjrendszerre, ahogyan azt sokan gondolták.
Magyarországon 2020 november másodikáig összesen 15 398 körözést adtak ki eltűnés miatt kiskorúakra. Ez azonban nem jelent 15 ezer eltűnést, mert a statisztika a körözések számát mutatja, így ha egy gyerek 100-szor szökik el egy évben - mert van ilyen is -, arra 100-szor adnak ki körözést. A kiskorú-eltűnések számáról, az eltűnések leggyakoribb okairól, illetve a megkerülési arányokról az ORFK-tól kért a Pénzcentrum hivatalos adatokat, amiket Táler Orsolyával, a Kék-Vonal Gyermekkrízis Alapítvány ügyvezetőjével elemeztek tüzetesebben.
Az elmúlt két évben Magyarországon alig csökkent a népesség. 2020 elején mindössze 3000 fővel éltek keveseben az országban, mint egy évvel korábban, ami meglepőnek tűnhet, ha tudjuk, hogy évről évre mintegy 40 ezerrel kevesebben születnek meg, mint ahányan meghalnak. A jelenség mögött a migrációs folyamatokban bekövetkezett változások állnak, ezen belül is kitüntetett szerepet játszik az ukrán vendégmunkások nagy tömegű bevándorlása. A 2020-as év azonban megtörheti a trendeket.
A jövő év humanitárius katasztrófába torkollhat - figyelmeztetett az ENSZ Élelmezési Világalapjának (WFP) vezetője az ENSZ-közgyűlésnek a koronavírus-járványról tartott rendkívüli ülésszakán pénteken. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója pedig hangsúlyozta, hogy a gazdag országok az oltásért tolongásban nem tiporhatják el a szegényeket.
A szlovák jegybanknak alapos gyanúja van arra, hogy a Novis Biztosító tartalékai nem érik el az ügyfélkövetelések (de minimum a visszavásárlási értékek) fedezéséhez szükséges szintet, ezért feltételes jelleggel (amennyiben a gyanú igazolódik) megtiltotta a Magyarországon és több más országban is határon átnyúló szolgáltatást végző biztosító termékeinek értékesítését. Mindezidáig azonban a gyanú nem igazolódott, az MNB kommunikációja részben pontatlan, a meglévő ügyfelek figyelmének felhívása bármifajta veszélyre pedig alaptalan – állították megkeresésünkre a biztosítónál. Mindkét fél megkérdezése nyomán úgy tűnik számunkra, a magyar felügyelet valóban nem a leggondosabban megválasztott szavakkal kommunikált eddig a feltételes szlovák tiltásról, azonban ettől függetlenül a Novis-ügy – ahogy a szlovák jegybank legújabb intézkedései is mutatják - messze nem ért nyugvópontjához.
A szabadságvágy, a városi életből való kilépés mellett praktikus okai is vannak annak, hogy sok fiatal család vidékre, kisebb falvakba költözik – számoltak be tapasztalataikról a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány Műhely című beszélgetéssorozatának legújabb részének vendégei. De milyen előnyei és hátrányai vannak az önfenntartó életmódnak? A műsor szerkesztői Sipos Mihály és Forrai Mária segítségével járták körbe a vidéki, önellátó életmód kérdéseit.
Az OTP részvényárfolyama mozgékony, hozzá vagyunk szokva, hogy az idő nagy részében markáns kilengések mellett mozog, ami nem is véletlen, hiszen az OTP magyar proxi, a nemzetközi hangulatjavulásokra és -romlásokra is érzékenyen reagál, a külföldi befektetők részben az OTP részvényein keresztül adják vagy veszik Magyarország romló vagy éppen javuló kilátásait (annak ellenére, hogy a bank bankcsoport bevételének és profitjának nagy része már a régiós leányoktól származik). Az elmúlt napokban azonban az OTP grafikonján relatíve ritkán látható esemény rajzolódott ki: a nagy semmi. Gyakorlatilag november közepe óta mozog szűk sávban az árfolyam, ilyenre utoljára szinte napra pontosan két éve volt példa. Megnéztük, mi jöhet a következő napokban.
46 perces beszédet töltött fel Donald Trump elnök a Facebookra tegnap, melyben a választási rendszert támadja és a demokraták állítólagos választási csalásait taglalja. Beszéde során az elnök kevés konkrét bizonyítékot tudott bemutatni és sok olyan "incidenst" is felhozott, melyről bebizonyosodott, hogy mulasztás eredménye vagy egyszerűen nem igaz.
2025 áprilisában az amerikai részvény-visszavásárlások összege elérte a 233,8 milliárd dollárt, ami 1984 óta...
A bankszektor hagyományosan a magas kamatkörnyezet egyik legnagyobb nyertese. Bár a kamatszintek tetőzése már mögöttünk...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthonfelújítás: Ezek a támogatások elérhetőek most - gyermektől függetlenül...
"Fight or flight" - ez lett a jelenkor egyik legnagyobb dilemmája. Küzdjünk tovább (magyarul: éljünk tovább),... 
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
Miközben a világ egyre égetőbb kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás terén, egy jól ismert, de erősen megosztó...
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
