Kétnyelvű egyetem lesz a Corvinusból

A középtávú cél, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem kétnyelvűvé váljon, a hosszabb távú pedig az, hogy szakterületén Közép-Európa vezető egyeteme legyen - mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Barta Márton, a Budapesti Corvinus Egyetem stratégiai igazgatója. A szakember is elismeri, hogy nem könnyű a feladat: többek között a kutatási teljesítmény javítására, az egy oktatóra jutó hallgatók számának jelentős csökkentésére, az alumni közösség megszervezésére és a piaci-egyetemi-civil ökoszisztémák megerősítésére van szükség. Azt is elárulta, nem érte őket váratlanul a diákok múlt heti petíciója, sőt, örülnek azoknak a kezdeményezésnek, amik a hallgatóktól érkeznek.

Megtelt a Balaton, már az autójukban is alszanak a turisták

A hétvégén rekordot döntött a balatoni strandok látogatottsága, kedvez a forró nyár a balatoni szállásadóknak is - derül ki a szállás-, kemping- és strandüzemeltetők MTI-nek adott nyilatkozataiból.

Kiderült, honnan jönnek Magyarországra a külföldi lakásvásárlók

A magyar lakáspiacon az adásvételi szerződések 4,8 százalékát külföldi vásárlók kötötték tavaly, a legtöbb lakást német, kínai és román állampolgárok vették meg - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből. A külföldiek Budapesten az átlagosnál jelentősen értékesebb lakásokat vásárolták, a vidéki vásárlásaikra ugyanez kevésbé volt jellemző.

Bejelentették! Brüsszel valóra váltaná a magyar kormány rémálmát

Először az EU történetében politikai feltételekhez akarják kötni a 2020 utáni uniós pénzek kifizetését - jelentette be ma Günter Öttinger uniós költségvetési biztos a Bruxinfo beszámolója szerint. Egy ilyen elképzelést korábban már sokszor belengettek, aztán kihátráltak belőle, mert nem igazán lehet objektíven megcsinálni, és az EU egységét is veszélybe sodorja. Ha valahogy mégis átvinnék a tervet, az azt jelentené: ha nem független a tagállami kormányoktól az igazságszolgáltatási (bírósági) rendszer, akkor Brüsszel nem fizetné ki az uniós támogatásokat. A mai jelzés első hallásra kifejezetten rossz hír főként Lengyelország és Magyarország számára, hiszen brüsszeli nézőpontból bajok vannak a független igazságszolgáltatással, a jogállami működéssel, és erről elsősorban a lengyelekkel komoly vitákat folytat évek óta az Európai Bizottság. Közben az is jól látszik, hogy a 2020 utáni EU-s költségvetés erősen migrációs fókuszú is lesz, ami szintén feszültségforrás a két ország, illetve a Bizottság viszonyában.

Hogyan növekedhet a bérünk?

Dedák István a Portfólió hasábjain fejtette ki véleményét az elmúlt két év jelentős béremelkedésének várható hatásáról. A cikk során a szerző azt állítja, hogy a 2010 óta folytatott gazdaságpolitika a bérfelzárkóztatás terén zsákutca és gyökeres gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Jelen cikk keretében szeretnénk a tanulmány állításait más szemszögből megvilágítani, folytatva a bérek és a termelékenység közötti kapcsolatot firtató vitát, amelynek célja a magyar gazdaság működésének jobb megértése és így az optimális gazdaságpolitika kialakítása.

Nyártól meccsenként egymilliót is érhet egy fiatal magyar focista

Átalakítja ösztönző rendszerét a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), így a következő szezontól nem elsősorban azt fogják jutalmazni, ha valamelyik csapatban 20 év alatti játékos lép pályára, hanem arra próbálják sarkallni a klubokat, hogy olyan fiatalokat neveljenek ki, akik évekig meghatározó játékosok lehetnek - hangzott el egy múlt heti sajtóbeszélgetésen. Az új programra négymilliárd forintot szánnak az első évben, de mindenkinek az lenne az érdeke, hogy több tehetséges futballista nőjön fel, és így kénytelen legyen emelni az összeget a szövetség. Az MLSZ számításai szerint az új rendszerben egy fiatal saját nevelésű focista akár meccsenként egymillió forintot is termelhet a klubjának, ezért pedig már megérheti olyan játékosokat nevelni, akik valóban pályára is tudnak majd lépni a meccseken.

Újabb megyeszékhelyet karolhat fel az autóipar (x)

Miskolc és környéke keveseknek jutna eszébe, ha az ország fejlettebb térségeit kéne sorolni. Az egykori Acélváros kapcsán senki nem beruházásokra, munkahely-teremtésre, vagy innovációra gondol. Pedig az elmúlt években odatelepült iparvállalatok és fejlesztések nyomán beindult fejlődést mi sem mutatja jobban, minthogy tavaly hosszú idő óta először nem csökkent, hanem nőtt a megyeszékhely lakossága. A városvezetés pedig abban bízik, hogyha a meglévő autóipari beszállítók mellé még egy nagy halat oda tudnak csábítani, akkor - Kecskemét, Győr és Székesfehérvár mellett - Miskolc is csatlakozhat a magyar gazdaságot húzó autóipari városok sorába.

Bréking: megremegett a német bíróság, elhalasztották a döntést dízelügyben

A lipcsei Szövetségi Közigazgatási Bíróság néhány perccel ezelőtt bejelentette, február 27-ére halasztja döntését, amelynek végső kimenetele akár az is lehet, hogy számos német nagyváros központjából kitiltják az 6-osnál alacsonyabb besorolású dízelmotorral szerelt autókat. A tét hatalmas, ezt jól mutatja, hogy a bíróság nem akart végül ma döntést hozni, pedig a korábbi híradások még erről szóltak.

Néhány óra és olyan döntés születhet, amelybe beleremeg a német autós társadalom

Az uniós források és a hírhedt tőkeszivattyú - avagy kinek mi jár?

Az utóbbi hetekben elég nagy visszhangot keltett egy Thomas Piketty blogján megjelent ábra, mely a visegrádi országokba befolyó EU transzfereket és a külföldi vállalatok ezen országokból “kivitt" profitját hasonlítja össze. Ebből kitűnik, hogy kevesebb EU-s pénz áramlott be, mint amennyi profitot a külföldiek szereztek. Az ábra értelmezésének hazai körökben is terjedt az az igen káros és helytelen narratívája, miszerint az összehasonlítás azt sugallja, hogy “Magyarország az unió nettó befizetője", mivel több jövedelem áramlik ki tőlünk, mint amennyit visszakapunk. Mi több, egyáltalán nem tartozunk hálával Brüsszelnek, amiért ennyi ingyenpénzt kapunk, hiszen ez csak a kivitt profitokért “járó" kompenzáció, de annak sem elégséges, tehát igazából a nyugatiak a magyar EU tagság legfőbb haszonélvezői. Néhol olyan megfogalmazásokkal is lehet találkozni, hogy ez a “tőkeszivattyú" folyamatosan szívja el a jövedelmet a magyar emberek zsebéből, ahogy a kizsákmányoló külföldi vállalatok profitjukat “kitalicskázzák" az országból. Ez egy súlyos csúsztatásokkal teli narratíva, ami alapvetően fals összehasonlításokon alapul. Ebben az írásban ezt próbálom három lépcsőben bemutatni.

2020 utáni EU-pénzek: remek híreket mondott Magyarországnak Juncker!

Az eddigi költségvetési tervezési módszer ellenkezőjével kell összeállítani az EU 2020 utáni, 5, vagy 7 éves költségvetését és a felső korlátot meg kell emelni - többek között ezt szorgalmazta egy mai brüsszeli csúcskonferencián Jean-Claude Juncker. Az Európai Bizottság elnöke nem támogatja a kohéziós és agrárforrások csökkentését, csak a modernizálását, ami jó hír Magyarországnak, és a kifizetések politikai feltételekhez (pl. jogállamisági kritériumokhoz) kötése sem jött elő igazán beszédében. Úgy tűnik, hogy az ilyen "árukapcsolást" a (még) német külügyminiszter sem támogatja, de a francia EU-ügyi miniszter igen. A németek a jelek szerint hajlandók többet is befizetni a közös kasszába. A Bizottság várhatóan május végén mutatja be hivatalos javaslatát a 2020 utáni uniós költségvetésre, azután indulnak a kemény viták. A magyar és lengyel álláspontról, illetve egyéb megszólalók javaslatairól ebben a cikkben külön írtunk:

Nagycsaládban élni jó: Hajrá Euró-pa!

Egyetlen ország vagy országcsoport sem tekinthető optimális valutaövezetnek. Vagy túl kicsik, ezért a valutaövezet költségei túl magasak számukra, vagy túl nagyok, ezért régióspecifikus sokkok alakulhatnak ki. Az EU közös devizája az euró, és Magyarország választói a 2003. április 12-i népszavazáskor az euró bevezetését is támogatták. Megerősíti ezt a döntést, hogy az EU és az euró megítélése pozitív maradt még a válság legnehezebb pillanataiban is. Magyarország ma már teljesíti az eurócsatlakozás előtti reálgazdasági, és formális feltételek (maastrichti-kritériumok) többségét. Mind a javuló EU gazdasági helyzet, mind a hazai gazdasági kilábalás időszerűvé teszik a felkészülés megkezdését, ahogy ezt a Portfolio euró-fórumán elhangzott legtöbb észrevétel is javasolja. Az euró a világ vezető devizája, értékállósága fölött az Európai Központi Bank és az euró milliárdnyi felhasználója őrködik. Az euró által nyújtott direkt előnyök (stabilitás, értékálló nemzetközi fizetési eszköz, forint árfolyamkockázat megszűnése, hitelességi többlet) és az euróövezeti válságkezelési mechanizmusok (EKB műveletei, Bankunió, Európai Stabilitási Mechanizmus) olyan szolgáltatásokat biztosítanak, amelyeket a lakosság, állami szféra és a vállalatok nehezen kapnának meg egyébként Magyarországon. Ezeket az árfolyampolitika által ígért átmeneti fájdalomcsillapító hatásért nem érdemes feladni az európai integráció formálódó új szakaszában.

Könyvritkaságok, nem csak gyűjtőknek!

A téli aukciók nem csak a képzőművészet, hanem a könyvritkaságok terén is különlegességeket tartogatnak, a műtárgy.com most hat ilyen könyvkülönlegességet mutat be.

Lázár: jelentős béremelésre és sok tulajdonosra lenne szükség az országban

Elkerülhetetlen és megspórolhatatlan, hogy a 2018-2022 közötti időszakban további jelentős béremelések legyenek az oktatásban és az egészségügyben, ami jó befektetést jelent és a magyar gazdaság felzárkózását is segíti - hangsúlyozta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége mai Gazdasági Csúcstalálkozóján Lázár János.

Nagy bajba kerül Magyarország, ha továbbra is csak anyagiasan néz az EU-ra

Magyarország egyelőre afelé halad, hogy a Jean-Claude Juncker bizottsági elnök által egyeztetés nélkül bemutatott ötféle EU-integrációs forgatókönyv közül a másodikat, az integrációban való visszalépést választja, miközben valójában a harmadik-negyedik forgatókönyv lenne a reális - fejtette ki meglátását a Közgazdász-vándorgyűlésen Balázs Péter, a CEU professzora, volt uniós biztos. Balás Gábor, a Hétfa Kutatóintézet ügyvezetője szintén a harmadik-negyedik út esélyességét vázolta, és szerinte abban, hogy Magyarország ne szoruljon teljesen az EU perifériájára, a német autóipari lobbi is segíthet. Arra azonban felhívta a figyelmet, ha továbbra is csak az elérhető fejlesztési támogatások szemüvegén keresztül tekintünk az EU-ra, akkor nagy bajba kerülhetünk a 2020 utáni büdzsé várható mérete miatt. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint az ötféle forgatókönyv és az eddigi kommunikáció alapján az látszik, hogy az EU még inkább a kétsebességes működési modell felé halad.

Egymás elől kapkodják el a belvárosi lakásokat a külföldiek

2016-ban éves szinten 13 százalékkal lettek drágábbak a használt lakások, és az új lakások áremelkedése is meghaladta a 10 százalékot. 2017 I. negyedévében folytatódott az áremelkedés az ingatlanpiacon. A használt lakások ára 4,8, az új lakásoké 1,7 százalékkal haladta meg a megelőző negyedévi szintet. A tavalyi évben 146 ezer lakás cserélt gazdát, ami 9 százalékkal volt több, mint az azt megelőző évben. A forgalombővülés ellenére azonban a kisebb településeken az árak emelkedése elmaradt a nagyvárosokra jellemzőtől. Az eladások 5 százaléka, vagyis minden huszadik vásárlás külföldi állampolgárokhoz köthető - derül ki a KSH legfrissebb adataiból.

Egy választás, ami fenekestül felforgathatja Európát

A szigorú költségvetési tabuval való szakítás, szorosabb európai integráció és garantált konfliktusok a magyar kormánnyal - röviden így néznének ki az elkövetkező évek, ha a szociáldemokrata (SPD) Martin Schulz által vezetett kormánykoalíció jönne létre a szeptember 24-ei német választások után. Erre azonban Angela Merkel kancellár népszerűsége miatt elég kevés esély van, ezért a jelenlegi nagykoalíció fennmaradása tűnik inkább valószínűnek. Előfordulhat ugyanakkor az is, hogy az SPD-t kiszorítják a koalíciós kormányból a Zöldek és a liberálisok (FDP), ami szigorúbb migrációs politikát, a belbiztonságra fordított források jelentős növekedését, illetve érdemi adócsökkentést jelentene a jövőre nézve - vélik a Commerzbank elemzői.

Eljárással fenyegeti a kormányt az uniós pártcsaládja