
Régóta ismert és számtalan pszichológiai és közgazdaságtani kutatás által megerősített tény, hogy az emberek többsége kockázat és bizonytalanságkerülő. Hogy mennyire, azt Tversky és Shafir 1992-es kísérlete kiválóan szemlélteti – de ne rohanjunk előre. Némi döntéselméleti bevezetővel talán jobban érthető miért olyan szenzációs a kísérlet eredménye.
A közgazdaságtanban a ’bizonyosság elvének’ (sure thing principle) nevezik azt a megfigyelést, hogy ha egy bizonytalan kimenetelű döntési helyzetben minden lehetséges kimenetel mellett jól járunk egy döntéssel, akkor bizony érdemes meghozni azt a döntést. Nem egy rakétatudomány, ahogy az angol mondaná.
Hagy szemléltessem ezt egy ingatlanvásárlási példával. Tegyük fel, hogy a szomszédunk eladná a telkének egy részét. Számunkra azért érné meg különösen az üzlet, mert a saját telkünkből egy nyelet leválasztva, kijáratot tudnánk biztosítani az utcára és így a telekrész beépíthető lenne. A beruházás megtérülését lényegében csak az ingatlanpiaci árak alakulása befolyásolja. Ha az árak a jövőben felfelé mozognak, akkor mindenképp megéri megvenni a telekrészt. De mi történik akkor, ha az árak bezuhannak? Hosszas tanakodás után arra jutunk, hogy a vétel még akkor is busásan megtérül. Az árak alakulását jelenleg nem tudjuk megjósolni, de nem is szükséges. Akárhogy alakulnak is az árak, megéri megvenni a telekrészt, úgyhogy az egyetlen észszerű megoldás nyélbe ütni az üzletet.
Csakhogy nem minden ember gondolkodik így.
Tversky és Shafir 1992-es kísérletükben egy fogadást ajánlották fel a kísérleti alanyaiknak. A résztvevők egyenlő valószínűséggel nyerhettek 200 dollárt, vagy veszíthettek 100-at. Várható érték alapján mindenképp megéri részt venni ebben a játékban, hiszen hosszú távon átlagosan 50 dollárt nyerünk vele. Miután lejátszottak egy játékot, az alanyoknak felajánlották, hogy megismételhetik a fogadást. A részvételi kedv az elért eredménytől függött.

A kísérlet alapján úgy tűnik, hogy az emberek egynegyede extrém bizonytalanságkerülő: ha bizonytalanságot lát, végig sem gondolja a lehetséges kimeneteleket.
A racionalitás klasszikus közgazdasági modelljével nehéz megmagyarázni ezt az eredményt. Több versengő elmélet van, amelyek között olyan egzotikus nevűek is megtalálhatóak, mint a kvantum-döntéselmélet.
Evolúciós szempontból nézve persze érthető a dolog. A populáció egy része kockázat- és bizonytalanságkereső, másik, nagyobb része viszont épp hogy kerüli ezeket. Őseink élelem után kutatva, így fedezték fel, hogy melyik bogyó ehető és melyik mérgező. Néhányan kipróbálták, a többi meg figyelt. Szerencsére nem az őskorban vagyunk és jóval több információ áll a rendelkezésünkre.
Az mRNS alapú védőoltások viszonylag újak. Ráadásul a koronavírus elleni oltást mindössze 10 hónap alatt fejlesztették ki és tesztelték le. Bár érthető a közvélemény bizalmatlansága, észszerűnek semmiképp nem mondható. Nézzük a számokat!
A cikk írásának időpontjában Magyarországon megközelítőleg 10 ezer halálos áldozata volt a vírusnak, míg a beazonosított fertőzöttek száma 330 ezer körül mozgott. Persze sok a tünetmentes fertőzött, így pontosan nehéz megmondani, hogy valójában hányan estek át már a fertőzésen. A halálozási arány becsléséhez tegyük fel, hogy már 3 millió honfitásunk esett át a koronavíruson. Ez azt jelenti, hogy minden 300. fertőzés követelt életet, másképpen a halálozási arány 1/300. Ez egy nagyon konzervatív alsó becslés, ráadásul ennél sokkal több honfitársunknál alakult ki súlyos szövődmény, maradandó szív- vagy tüdőkárosodás.
Nézzük most a Pfizer vakcinájának tesztadatait, amely elérhető az USA Betegségmegelőzési és Ellenőrzési Központjának honlapjáról. A oltást kapó egyének közül sokan számoltak be mellékhatásokról, úgy mint hidegrázás, izomfájdalom vagy éppen láz. Ezek egyes esetekben olyan súlyosak voltak, hogy az illetőt akadályozták a szokásos napi tevékenységében. Három dolgot azonban fontos leszögezni: (i) ezek a tünetek az immunrendszer természetes válaszreakciói az oltásra (ii) kivétel nélkül 1-2 napon belül elmúltak és (iii) senkit sem kellett ezek miatt kórházban kezelni. Az oltást kapó csoporton belül ezen kívül regisztráltak más súlyos betegségeket is, de pontosan olyan arányban, mint ahogy azok a teljes népességen belül is előfordulnak. Nincs okunk tehát azt feltételezni, hogy ezeket a védőoltás okozta volna.
A minta elemszáma korcsoportonként eltérő volt. Jellemzően pár ezer ember alkotta mind a beoltottakat, mind a placebo csoportot. Elképzelhető, hogy jelentkezik olyan súlyos mellékhatás, amely csak ritkán lép fel és nem mutatkozik meg egy ilyen kis mintában. Mennyire ritkán? Jó esetben egy a millióhoz, vagy még ritkábban. Vegyük a legrosszabb forgatókönyvet: minden 1000. beoltottnál szövődmények lépnek fel. Ennek ugyan a tesztelés során bőven látszania kellett volna, de tegyük fel, hogy a Pfizernek szerencséje volt a mintába került egyénekkel.
Egyik oldalon tehát van egy halálozási arány, amely szerint jó esetben is minden 300. fertőzött életét veszti. A másik oldalon meg egy ismeretlen szövődmény, amely a legrosszabb esetben is legfeljebb minden 1000. beoltottat érint.
Olyan ez, mint a telekvásárlási példa, csak itt az egyetlen befolyásoló tényező a védőoltás biztonságossága. Mindegy, hogy minden ezredik, vagy minden milliomodik embernél alakul ki szövődmény a védőoltás következtében, még mindig jobb, mint elkapni a koronavírust. Az emberek egy része azonban csak a bizonytalanságot érzékeli és felnagyítja a veszélyeket á la Tversky és Shafir.
Tegyük hozzá, hogy most az oltás szempontjából a legrosszabb forgatókönyvet vázoltuk fel. A valóságban a koronavírus halálozási aránya sokkal rosszabb lehet. A másik oldalon pedig az oltás sem minden 1000. esetben okoz problémát. A cikk írásakor már Európa-szerte folyik a tömeges oltás és sehol nem tapasztaltak súlyos szövődményt okozó mellékhatásokat. Ritka esetekben, nagyjából minden 100 ezredik személynél súlyos allergiás reakció, úgynevezett anafilaxiás sokk lépett fel. Fontos azonban leszögezni, hogy (i) minden érintett jól van (ii) többségüknek komoly allergiás kórtörténete van, harmadukkal korábban is történt már ilyen. Jó hír azonban, hogy úgy tűnik a vakcina védelmet nyújt a koronavírus brit, illetve dél-afrikai mutációjával szemben is.
Elképzelhető, hogy néhányakat nem győzött meg a fenti érvelés. Az egyik gyakori ellenérv, hogy nem ismerjük az oltás hosszú távú következményeit, hiszen nem is volt mód még tesztelni őket. Igen ám, de a koronavírus hosszú távú hatásait sem ismerjük, és az eddigi tapasztalatok nem túl bíztatóak: tüdő- és szívszövet károsodás, krónikus fáradtság, legyengült immunrendszer, a nemzőképességre gyakorolt negatív hatás.
Végezetül egy gondolat az oltás hatásosságával kapcsolatban. Egyeseknek talán zavaró lehet, hogy az oltás csupán 95%-ban nyújt védettséget. Valóban igaz, hogy ha csak magamat nézem 5/100 annak az esélye, hogy beoltva is elkapom a vírust. Viszont ha azt nézem, hogy mennyi a valószínűsége, hogy megfertőzöm édesapámat, aki az életkora miatt a veszélyeztetett kategóriába tartozik, már elenyésző: 25/10 000. Feltéve, persze ha mindketten be vagyunk oltva. A magam részéről már alig várom.
A szerző a KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet kutatója és a Budapesti Corvinus Egyetem docense
Címlapkép: Getty Images
Van, akinek hatalmas bukta a pápaválasztás: kész vagyonok égtek el
Prevost nem volt kifejezetten esélyes, nagyon kevesen fogadtak rá.
Árrésstop: lépett az egyik üzletlánc, mennyiségi korlátozás jön
Várhatóan többen is követik majd a példájukat.
Olyan véleményt mondott a tűzszüneti javaslatról Oroszország erős embere, amit senki nem fog megköszönni
Obszcén, diszkriminatív és elutasító.
Megszólalt a Kreml Trump ajánlatáról: „ezt nagyon át kell gondolnunk”
Szerintük megváltozott a helyzet.
Akcióba lendül Trump: 22 pontos béketervet készítenek Putyinnak
Úgy néz ki, mégsem zárult le a béketeremtés.
Súlyos sztori bukott ki: használhatatlan az amerikaiak legendás THAAD rendszere?
Ez komoly hibának tűnik.
Marathon Digital Holdings - kereskedés
Február 11-én vásároltam a mostani csomagom első adagját, szerintem három hónapig még sosem tartottam a MARA-t, mindig sikerült viszonylag gyorsan 20-30%-kal kiszállni belőle. Most éppen +8,6%
Cégeladás bizalmi vagyonkezelésből - Mire figyeljen eladó és vevő?
A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szereplőivé váltak a vagyontervezésnek - nemcsak családi célú, hanem adózási, befektetési és üzleti tranzak
Midász király érintése
Folytatva a szombati sorozatot, most egy nyolcéves cikket teszek ki. Gyakran látni anyagilag jómódú vállalkozókat, akit éjt nappallá téve nagy odaszánással nagyon sikeresek lettek, ahogy vannak
A mester és a vállalkozó dilemmája
Feszült a viszony a világot jobbá tevő újítások két főszereplője, a tehetséggel érvényesülő mester és az emberi viszonyok alakításával sikert elérő vállalkozó között. Miért van ez
Az osztalék portfólióm - 2025. április
Kicsit megkésve, de itt vannak az áprilisi adatok. VáltozásokNem adtam és vettem semmit.Osztalékok: MO, T.Osztalékhozam (12 havi előretekintő): 5,47%.A portfóliómCompany NameSymbolCurrencyA
Hova tűnik a textilhulladék? Tényleg szükségünk van egy huszonhatodik szürke pólóra?
A divatipar az egyik legnagyobb környezetszennyező a világon, amely évente hatalmas mennyiségű textilhulladékot termel. Az Európai Unióban fejenként 12 kg felesleges texti
Egy lágyéksérv politikai-gazdasági anatómiája
Zentai Péter, Zentuccio magáncélból térképezte fel egy orvosi beavatkozás külföldi lehetőségeit, ha már itthon két évet kellene várnia a műtétre. - A sérvét meg kell...
The post Egy lág
A legnagyobb hazugságok a pénzügyi szektorban
A pénzügyi szektor teli van hazugságokkal, ferdítésekkel, féligazságokkal. Ennek oka legfőképpen az érdekellentét az eladók és a vevők közt. Azonban erősen hozzájárul az is, hogy a szemé


- Kihúzzák a szőnyeget a magyar szankciós vétók alól
- Pápaválasztás 2025: Elhangzott a habemus papam, az új pápa: XIV. Leó, Robert Francis Prevost bíboros
- Megszólalt a szakértő: hónapokon belül 30 ezer forint lesz az OTP
- Bejelentették Brüsszelben: megkerülik Magyarországot, teljesen leválik az orosz olajról és gázról az EU!
- Európa visszavág Trumpnak – nagy bejelentést tett Ursula von der Leyen és Emmanuel Macron
Ingatlanpiaci elemző
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
Előadásunkon bemutatjuk a Portfolio Online Tőzsde egyszerűen kezelhető felületét, a számlatípusokat és a gyors kereskedés lehetőségeit. Megismerheted tanácsadó szolgáltatásunkat is, amely segít az első lépések megtételében profi támogatással.
Sikeres befektető online tanfolyam
Megtanulhatod, hogyan találj rá a legjobb befektetési lehetőségekre, és azonnal alkalmazható, gyakorlati stratégiákat sajátíthatsz el – mindezt egy interaktív, élő online eseményen.
Pannonhalmi főapát: komoly egyetértés lehetett a bíborosok között
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Jó menedék az agrárrészvény? Ha minden zuhan, ez lehet a megoldás
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Bod Péter Ákos: mik a GDP-csökkenés tanulságai?
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
Kiadó modern irodaházak
Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.