Kinek adatik meg a lehetőség Magyarországon, hogy meghódítsa a külpiacokat?

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A külkereskedelem és a növekedés elméleti modelljei szerint a gazdasági növekedés a termékválaszték bővülésével jár együtt. A technikai fejlődés lehetővé teszi az egyre differenciáltabb termékek előállítását, amit az egyre több jövedelem felett rendelkező fogyasztó differenciálódó ízlése követel meg. Mindezzel párhuzamosan a külkereskedelem előtt álló akadályok lebontásával, azaz nagyrészt a vámok és a szállítási költségek egyre alacsonyabbá válásával jelentősen csökken a termékek külföldi értékesítésének fajlagos költsége. Ha mindezeket figyelembe vesszük, akkor nem egyértelmű, hogy egy adott ország által előállított termékek választéka éppen bővül vagy szűkül.

A választékbővülés a gazdaság fejlettségétől függ, és a fejlettség különböző szakaszaiban eltérő mértékű, illetve jellegű is lehet.

Egy vállalat termékválasztéka azt tükrözi, hogy a vállalat mennyire sikeresen tud részt venni a belföldi és külföldi versenyben. Csak az új termékek folyamatos bevezetése révén maradhat versenyképes a hazai és a nemzetközi piacokon, ahol az új termékek bevezetéséből származó előnyök gyorsan eltűnhetnek a versenytársak tevékenysége következtében. A kizárólag a belföldi piacon működő cégekhez képest az exportálóknak sokkal nehezebb versenyfeltételek között kell folyamatosan megújítaniuk és kiigazítaniuk a termékportfóliójukat a meglévő termékeik minőségének javításával vagy új termékek bevezetésével. Az állandóan változó versenykörülmények között ezért a vállalatok képessége új termékek exportjára a versenyképességük döntő mutatója, ami biztosíthatja, hogy megőrizzék vagy javítsák helyzetüket a nemzetközi piacokon.

Egy új termék bevezetése a vállalat exportportfóliójába, függetlenül attól, hogy az diverzifikációt jelent-e vagy sem, azt jelzi, hogy a cég mozgósította a szükséges erőforrásokat a versenyképessé válásához a nemzetközi piacokon. Ez lehet a vállalat technológiai korszerűsítésének eredménye, a már meglévő termékek újabb külföldi piacok követelményeihez történő igazítása vagy egy teljesen új termék bevezetése. Mivel e megközelítés szerint a vállalkozások általános versenyképessége szempontjából kulcsfontosságú, hogy megjelennek-e új termékekkel a külföldi piacokon, elengedhetetlen meghatározni ez utóbbi fő mozgatórugóit.

Magyar adatok alapján azt vizsgáljuk, hogy a külföldi piacokra bevezetett új termékek számát milyen tényezők befolyásolják. (A termelt és a belföldön értékesített termékekre végzett számítások eredményei itt találhatók.) A vállalati jellemzők közül a méretet, a tulajdonosi szerkezetet és a termelékenységet vesszük figyelembe. Ezeken túl a vállalat által felhasznált importtermékek adatait is felhasználjuk, melyek részletes termék- és partnerbontásban állnak rendelkezésünkre. Külön elemezzük az összes exportált termék számát, valamint ezen belül és az export-árbevételben az új termékek arányát. Az új exporttermékek bevezetését befolyásoló tényezők vizsgálatában magyarázó változóként, valamint az exportra vonatkozó érzékenységi vizsgálatban az importtermékek számát is tekintetbe vesszük, melyet minden esetben további összetevőkre bontunk (új, régi és megszűnt termékek száma). A termékeken túl a termékváltozatokat (más-más partnerekkel bonyolított külkereskedelmi ügyletekben szereplő egyazon termék) is górcső alá vonjuk. Az új termékváltozatok számát három összetevőre bontjuk:megkülönböztetjük az új termékek új vagy régi partnerekkel, illetve a régi termékek új partnerekkel bonyolított forgalmát.

Adatok

Magyar feldolgozóipari vállalatok 2001 és 2016 közötti mérlegadatait kapcsoljuk össze a részletes termék- és partnerszintű export-, illetve importadatokkal. A vállalatok száma a 2001–2016-os időszak eleji 7,5 ezer és 8 ezer közötti értékről közel 4,5 ezerre esett vissza az időszak végére. Az exporttermékek száma 2001-től 2016-ig 1300-ról 1500-ra, az importtermékeké körülbelül 1500-ról 1550-1570-re emelkedett. Az új import termékek aránya közel 2,5 százalékról 0,4-re csökkent, az új export termékeké pedig az időszak végén 1,5 százalékon stabilizálódott, míg azt megelőzően széles sávban ingadozott. A különböző partnereknek exportált, illetve a különböző partnerektől importált termékekre egyazon termék különböző változataiként tekintünk. Az importtermék-változatok száma 21 ezer és 23 ezer 700 között mozgott, az exporttermék-változatoké 15 ezerről 20 ezer fölé emelkedett az időszak során. Az új importtermék-változatok aránya ugyanakkor 15,4-ről 9,6 százalékra, míg az új exporttermék-változatoké 24,9-ről 11,9 százalékra esett vissza.

A mintában szereplő vállalatoknál foglalkoztatottak aránya az összes feldolgozóipari foglalkoztatott több mint kétharmadáról csökkent le 2016-ra 55 százalékra. Az átlagos létszám a 2001–2004-es időszakban 78 és 87 fő, az időszak végén 113 és 116 fő között volt. A vállalatok kétharmada exportált (46 százalékuk új terméket), és 82 százalék importált (69 százalékuk új terméket).

Először nézzük meg, hogy miként alakult időben az import-export termékszám-arány. Az összes termékváltozat import-export hányadosai kisebbek, mint az összes terméké, és  közöttük az időszak során egyre nagyobbá vált a különbség. Az új termékek és az új termékváltozatok mutatóinak eltérése ugyanakkor csak kismértékben nőtt. Mindez azt jelenti, hogy

a már meglévő termékek további partnerek számára megfelelő változatának előállítása kevesebb importtal jár együtt, mint egy másik termék előállítása.

Nézzük meg most azt, hogy a méret és a külföldi tulajdon aránya szerint két-két, összesen négy részre bontott almintában hogyan alakult az exportra jutó importtermékszám. A minta kisebb vállalatai esetében ugyanannyi importált termékre valamivel kevesebb exportált termék jut, mint a nagyobbaknál, és e tekintetben nincs különbség a külföldi tulajdoni arány szerint. 

Ezzel szemben a nagyobb vállalatok közül azoknál, amelyeknél kisebb hányad van külföldi tulajdonban, ugyanannyi import termékhez valamivel több export termék tartozik.

Ha a termékválaszték-bővülésre vagyunk kíváncsiak, akkor tanulmányoznunk kell, hogy az új import- és az új exporttermékek száma miként viszonyul egymáshoz. A nagyobb vállalatoknál ugyanannyi új import termékhez több új exporttermék tartozik, viszont a külföldi tulajdoni arány szerint nincs különbség az azonos méretű vállalatok között.

Eredmények

Az új exporttermékek számát három vállalati jellemzővel – külföldi tőke aránya, foglalkoztatottak száma, termelékenység – három import termék-jellemzővel – új import termékek száma, megszűnt import termékek száma, import termékek száma - és három import partner-jellemzővel – új importpartnerek száma, megszűnt importpartnerek száma, importpartnerek száma magyarázzuk.

Több új export terméket exportál egy vállalat, ha nagyobb, ha külföldi tulajdon aránya magasabb, ha magasabb a termelékenysége, ha több terméket importált, ha több importpartnere volt, illetve, ha kevesebb partnerével szűnt meg a kereskedelmi tevékenysége. A medián termelékenységű vállalatnál 10 százalékkal nagyobb termelékenységű, de a többi változó tekintetében ugyanolyan vállalat 0,3-0,7 százalékkal, míg a 10 százalékkal nagyobb létszámú, ám más jellemzőiben a többiekkel megegyező vállalat 1,8-2,1 százalékkal több új terméket exportál. A külföldi tőke arányának 10 százalékpontos növekedésével párhuzamosan a vállalat által exportált termékek száma 2,1-2,3 százalékkal nő más – egyéb tekintetben azonos – vállalatéhoz képest. A megszűnt importtermékek száma növeli az új exporttermékek számát; ugyanakkor a megszűnt importpartnerek nagyobb száma mellett csökken az új exporttermékek száma. Egy partner kiesése tehát veszteséget jelent az új termékek megjelenési esélyei tekintetében, egyes termékek importálásának megszüntetése viszont éppen fordítva, együtt járhat új importtermékek megjelenésével, növelve ezzel az új exporttermékek bevezetésének esélyét.

Az új exporttermékekre számított eredmények lényegesen különböznek az összes exporttermékre számítottaktól. Szemben az új exporttermékekre számítottal, az összes exporttermék és a megszűnt importtermékek száma közötti kapcsolat negatív.

Végül, és talán ez a legfontosabb, a termelékenységnek nincsen hatása.

Ugyanez mondható el a megszüntetett exporttermékek számára kapott eredményekről, a termelékenységnek nincs hatása. Az importpartnerszám mindhárom változata és a megszűnt exporttermékek száma között pozitív a kapcsolat, de a legérdekesebb eredmény az, hogy a már nem importált termékek száma nem befolyásolja érdemben a megszűnt exporttermékekét.

Az eddigiekben csak a termékek számával foglalkoztunk, azt elemezve, hogy a figyelembe vett tényezők miként hatnak a különböző termékszámtípusokra. A továbbiakban azt is megvizsgáljuk, hogy az exportpartnerek számát milyen módon befolyásolják a magyarázó változók. Az eredmények alapján a termelékenység és az exportpartnerek száma közötti kapcsolat nem egyértelmű, inkább negatív az új és a megszűnt partnerek száma, illetve pozitív az összes partner száma esetében. Minél nagyobb a vállalat mérete vagy a külföldiek által tulajdonolt hányada, illetve minél több új importpartnere van, annál jobban bővül exportpartnereinek köre. Az új importtermékek számának gyarapodásával párhuzamosan szintén nő az új exportpartnerek száma, ugyanakkor az összes importtermék esetén nem mutatható ki ilyen kapcsolat.

Az exporttermékeket megkülönböztethetjük aszerint is, hogy azokat több partnernek szállítják-e. Ha ez utóbbiról van szó, és az adott terméket különféle partnereknek exportálják, termékváltozatokról beszélhetünk. Ilyenkor eltérhet egymástól a partnercégek mérete, a gazdaságok fejlettségi szintje és ezzel együtt a fogyasztók ízlése is. Ugyanilyen megkülönböztetésre kerülhet sor az import esetében is. Ennek megfelelően az eddigi számításoknak mind az export, mind pedig az import tekintetében háromféle típusa van: új termék új partner, új termék régi partner, régi termék új partner. Az új termékváltozat fogalma tehát valamivel bővebb, mint az új terméké, mert a harmadik esetben voltaképpen egy olyan, már meglévő termék új partnerrel bonyolított forgalmáról van szó, amely nem szerepelt az új termékek között, amikor a partnerek szerint nem különböztettük meg azokat.

Az eredmények szerint az új termékek már meglévő partnerekkel való importforgalma bizonyul a „legegyértelműbb csatornának”. Mindegyik exporttermék partner viszonylatában pozitív regressziós együtthatót kaptunk. Az exportváltozatok száma ezen felül még a megszűnt importtermékek számával párhuzamosan is nő, kivéve az új exporttermék régi partner összetevőt. A nagyobb termelékenység kedvező hatást gyakorol az új exporttermék új partner összetevőre, ugyanakkor az új partnereknek exportált, már meglévő termékek számának csökkenésével jár. A létszám és az exporttermék-változatok közötti kapcsolat mindenütt pozitív, hasonlóan a külföldi tőke aránya és a régi partnereknek szállított új exporttermékek száma közötti kapcsolathoz.

Az új/összes importpartner és az exportváltozatok száma közötti kapcsolat többnyire mindhárom exporttermék-partner összetevőnél pozitív; a megszűnt importpartnerek száma ugyanakkor pozitív hatást gyakorol a régi partnereknek exportált új termékek számára.

Nézzük meg, hogy az új exporttermékek számának az összes exporttermék számához viszonyított aránya mennyire magyarázható hasonló változókkal. Így a magyarázó változók közé bevettük az új és az összes importtermék számának, valamint az új és az összes importpartner számának arányát. Az új exporttermék számának az összes exporttermék számához viszonyított aránya és a vállalatméret, a külföldi tőke aránya és a termelékenység közötti összefüggés pozitív.

Az új importtermékek összes importtermékhez viszonyított arányának növekedésével párhuzamosan nőtt az új exporttermékek aránya.

Végül az árbevétel-arányokra végeztünk számításokat. Itt az új termékekhez köthető exportárbevétel arányát magyarázzuk a vállalati változókon felül az új importtermékek arányával. Az eredmények szerint a termelékenység és a vállalatméret szinte mindenütt pozitív hatást gyakorol az új exporttermékek értékesítéséből származó árbevétel összes exportárbevételhez viszonyított arányára szemben a külföldi tulajdoni hányaddal, amelynek hatása az új exportpartnerek tekintetében negatív. A régi partnerektől importált termékekhez, valamint az importált, új termékekhez köthető kiadások arányának hatása pozitív az összes és az új exportpartnerek esetén, ugyanakkor negatív a régi exportpartnereknél.

A vállalati mérleggel kapcsolt termék és partner szintű adatok segítségével lehet feltárni a termékválaszték alakulásának szerkezeti sajátosságait. Ezek segítenek megérteni a termékválaszték és a specializáció közötti összefüggéseket és közelebb kerülni a vállalati sikerek és kudarcok magyarázatához.

A tanulmány az NKFIH KH 129580 számú „Vállalati termékválaszték és termelékenység” című kutatás keretében készült és a Statisztikai Szemle 2021/7 számában „Termékválaszték és termelékenység” címmel megjelent cikk rövidített és átdolgozott változata. Az itt ismertetett eredményeket a KSH – KRTK (2019. augusztus 31-ig KSH – MTA KRTK) Kutatószobában rendelkezésre álló vállalatimérleg- és külkereskedelmi adatbázisok felhasználásával számítottuk.

Címlapkép: Getty Images