munkahelyikepzes170531_shutterstock
KRTK blog

Segítik-e a rangsorok az optimális döntést, ha nagy a tét?

Samu Flóra, KRTK
Nyilvánosan elérhető ragsoroknak, minősítéseknek köszönhetően nem tartjuk elképzelhetetlennek, hogy teljesen idegen személyekkel kössünk kockázatos üzleteket, amelyek máskülönben csak magas bizalom mellett jöhetnének létre. Döntéselméleti kísérlettel elemeztük, hogyan segítik a rangsorok a tájékozódást és az együttműködést kockázatos helyzetekben. Egy korábbi íráshoz hasonlóan azt találjuk, hogy a versengésnek nagy szerepe van az idegenekkel való együttműködés erősítésében, és bár a rivalizálás fokozza a szándékos dezinformálást, ami a rangsor megbízhatóságát rontja, korrekciós mechanizmusoknak köszönhetően a reputációs rangsorok mégis informatívak maradnak versenyhelyzetben is.

Ismeretlenekkel való együttműködés mindennapi életünk szerves része. Ha nincsenek személyes tapasztalataink az együttműködésben résztvevő másik félről, gyakran mások értékelése alapján szavazunk bizalmat. Az élet számos területén elérhetők nyilvános minősítési rendszerek és rangsorok, amelyek segítségünkre lehetnek ilyen bizonytalan döntési helyzetekben. Hitelminősítők, felhasználók értékelései egy termékről, szolgáltatásról, egyetemi rangsorok, vagy akár ismerősök ajánlásai is sorolhatók példaképp. Kooperálási hajlandóságunk nagyobb, ha a partner minősítése jó, de más partner után nézünk rossz értékelés esetén.

Ismeretlen partnereknél nemcsak a döntési bizonytalanság nagyobb, de gyakran nagyobb érdekellentét is figyelhető meg, mint a barátokkal vagy családtagokkal való együttműködés során. Régóta kutatják azokat a társadalmi dilemmahelyzetként is ismert erős konfliktusokat, melyben az egyének közötti érdekellentét nem teszi lehetővé, hogy a konfliktus kimenetele a kollektív legjobb eredményre vezessen. Talán a legismertebb ilyen konfliktus a közlegelők tragédiája, ahol az önérdek által vezérelt túlzott erőforrás-felhasználása a közjószágot veszélyeztető csapdahelyzetet eredményez.

Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy kisebb közösségekben ilyen konfliktusok feloldhatók tartós együttműködés, társadalmi normák és erős csoportidentitás segítségével, a népesség növekedésével azonban ezek a szabályozók veszítenek hatékonyságukból. Reputációs rendszerek ezzel szemben az idegenekkel való egyszeri együttműködés gyakori előfordulására is magyarázatul szolgálhatnak. Kutatásunkban megvizsgáltuk a reputációs rendszerek működési feltételeit, amelyek lehetővé teszik az együttműködést konfliktusos helyzetekben is.

Egyetemi hallgatók körében végzett számítógépes kísérletekkel elemeztük, hogy a különböző típusú reputációs rendszerek milyen mértékben segítik elő a diákok közötti együttműködést. Minden kísérleti csoportban a résztvevőknek döntéseket kellett hozniuk konfliktusos, un. kétszemélyes fogolydilemma játékokban. A játékban két lehetőség közül választhattak a játékosok:

  • együttműködnek a számítógép által kisorsolt játékossal,
  • vagy az önző viselkedést választják.

A játék alapállása, hogy a játékosok nincsenek ösztönözve együttműködésre, ugyanis függetlenül attól, hogy mit dönt a másik fél, nagyobb egyéni nyereség érhető el, ha a játékosok önzően viselkednek. Az 1. ábrán látható, hogy (egonak) nem érdemes elmozdulni az önző viselkedéstől, mert az másik játékos (alter) döntésétől függetlenül rosszabb kifizetést eredményezne (2500>1500 és 500>0). A kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan segítik elő a reputációs rendszerek az elmozdulást a játék közösen legoptimálisabb (1500 és 1500, bal felső sarok) kimenetébe.

A kísérletben résztvevők egy-egy játék után megoszthatták a véleményüket másokkal az általuk kiválasztott játékosokról. Együttműködés után jellemzően pozitív, önzés esetén negatív értékeléseket adtak egymásról. A kép azonban nem ennyire egyszerű. Stabil kooperációt csak olyan rendszerek tudnak biztosítani, ahol nem büntetik negatív értékeléssel azokat, akik önző játékosokkal nem akarnak együttműködni. A kísérlet résztvevői kis mértékben büntették ilyen esetben is az önző viselkedést (C), azonban összességében ez a büntetés nem volt elég erőteljes ahhoz, hogy a korábban elért jó reputációjú játékosok értékelését rosszra módosítsa (B).

A reputációs információknak az áramlása csökkentette a bizonytalanságot a ismeretlenek viselkedésére vonatkozó várakozásokban, ez azonban csak kis mértékben bátorította a résztvevőket együttműködésre.

Eredményeink azt mutatják, hogy az egyéni és kollektív érdekek közötti konfliktusnak is csökkennie kellett ahhoz, hogy magasabb, időben stabil együttműködést tudjunk megfigyelni. Ilyen csökkenést külső ösztönzőkkel lehet elérni. A kooperálást erősítő külső ösztönző lehet a jó reputációért járó pénzbeli jutalom, de a jövőbeli partnerek - reputációs rangsor mentén történő - mennyiségi és minőségi szelekciója is felfogható ilyen ösztönzőként, amennyiben azok valamilyen haszonnal járnak együtt. Tehát, a kooperációt elősegítő reputációs rangsorok vélhetőleg a kooperálási hajlandóságot erősítő ösztönzőket tartalmaznak, amelyek a rangsorban élén lévők számára mérséklik a konfliktus mértékét. Ezek a pozitív ösztönzők azonban nem eredményeznek számottevően magasabb együttműködési hajlandóságot a csoport egészében. Az együttműködés fennmaradásához szükséges egy további feltétel: a jó reputáció jutalmazása mellett elengedhetetlen a rossz reputáció büntetése. A reputációért folyó versengés - származzon a jutalom megszerzésének, vagy a büntetés elkerülésének motivációjából - ismeretlenekből álló csoport magasabb együttműködéséhez vezet.

Az ösztönzők hatása az együttműködésre régóta ismert. Nem magától értetődő azonban, hogy a jó reputáció valóban magas kooprálási hajlandóságot, a rossz reputáció potenciális önzést takar egy olyan versenyben, ahol a reputációs rangsorban hátul lévők érdekeltek a hierarchia megzavarásában. A nem megbízható, hamis információk áramlása rontja a reputációs rangsor informativitását, használhatóságát. Egy frissen megjelent kutatásban azt találtuk, hogy a verseny valóban növeli a riválisokról küldött hamis információk áramlását. Nem rontja le azonban az együttműködés verseny okozta eszkalálódását. A nem őszinte kommunikációt kiigazítását eredményezhette az, hogy a résztvevők kevesebb hitelt adtak az alacsony magas reputációjúaktól származó információknak.

A kutatásban két további folyamatot is megvizsgáltunk, amelyek javíthatják a verseny okozta torzításokat a reputációs értékelésekben. Egyik kísérleti csoportban lehetővé tettük a kapott információk más forrásból történő ellenőrzését. Egy másik csoportban pedig azt teszteltük, hogy az erős konfliktusú helyzetet megelőző kölcsönös információcsere, javítja-e a reputációs értékelések megbízhatóságát, azáltal, hogy az őszinte kommunikáció lehetőséget ad a partnereknek egy kevésbé kockázatos csereüzlet általi előzetes közeledésre a valódi konfliktust megelőzően. Ha a kooperálási hajlandóság jelzéseként tekintünk az őszinteségre, akkor ez a lehetőség ellensúlyozhatja a rivalizálás okozta félreinformálást.

Mind az információ más forrásból történő ellenőrzése, mind pedig a kapott információ viszonzásának lehetősége javította az információ hitelét, nem növelte azonban tovább a verseny mellett megfigyelt kooperációs szintet.

A kutatásban megvizsgáltuk azokat a társas folyamatokat, amelyek alapját képezik a ma használt ajánlási rendszereknek és amelyek segítségével konfliktusos együttműködések is megvalósulhatnak. Az eredmények alapján elmondható, hogy a reputációs rendszer képes jól leképezni az egyének együttműködési hajlandóságát, és stabilizálni a kooperációt, még akkor is, ha a reputációs információk részben hamisak, ha a reputációs rangsorban elfoglalt hely pozitív és negatív ösztönzőkkel párosul.

A cikk alapjául szolgáló kutatásokat az Európai Kutatási Tanács 648693 számú projektje támogatta.

A szerző a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet Agglomeráció és Társadalmi Kapcsolathálózatok Lendület Kutatócsoport (ANET Lab) kutatója.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, és nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

gripen magyar onvédség
benzin üzemanyag
Emmanuel Macron Olaf Scholz Vlagyimir Putyin
2022. május 31.
Financial IT 2022
2022. június 8.
Portfolio Property X 2022
2022. június 1.
Portfolio Digital Transformation 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Private Banking támogatási és advisory vezető

Private Banking támogatási és advisory vezető
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Érdemes most beszállni?
sportdiagnosztika