
Voltak országok, ahol a népszerű célpontoknak számító nemzeti parkok olyannyira telítődtek, hogy nyitva tartásukat limitálni kellett. Sőt, több térségben a parkokba vezető közutakat le kellett zárni. Az erről szóló beszámolók aggódva érzékeltették, hogy a már egyébként is tömeges turizmus még kezelhetetlenebbé és elviselhetetlenebbé vált az USA-tól Európán át Kínáig (1. kép).

Ez a jelenség, még ha mérsékeltebben is, de hazánkban szintén érzékelhető volt. A lezárások alkalmával itthon is százezrek keltek útra egy-egy hétvégén, hogy “feltöltődjenek”. Ismét megtapasztalhattuk, hogy vannak olyan helyzetek, amikor a mesterséges környezet kényelme már nem elég, amikor ösztönösen visszavágyunk a szabadba, a “vadonba”. Látva ezt a társadalmi igényt, illetve ismerve élőhelyeink sérülékenységét, a magyarországi nemzeti parkokban lezajlott eseményeket is érdemes szemügyre vennünk. Miután korábbi tapasztalataink azt mutatták, hogy a turizmus és a természetvédelem partnersége, valamint az új tendenciák (1. ábra) már a járványhelyzet előtt (attól függetlenül) is aktuálisak voltak, ezért úgy gondoltuk, először érdemes áttekinteni azokat az általános szempontokat, amelyek a két szektor együttműködésének fontosságára hívják fel a figyelmet.

Ma már alapvető, hogy a természet védelmét, az élőhelyek biodiverzitásának megőrzését nemzetközi egyezmények, jogszabályok, a világ legtöbb országban pedig nemzeti parki intézmények biztosítják. A védettséget élvező tájak használatában az idegenforgalom is nagyban érdekelt. E gazdasági szektor jelentős hatással van a természeti környezetre, működése meghatározhatja az érintett tájak fenntarthatóságát. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy megvalósítható-e egyáltalán egymás mellett a rekreáció és a védettség, vagyis folytathatók-e idegenforgalmi tevékenységek ott, ahol a biodiverzitás megőrzése az elsődleges cél. Egyesek azon a véleményen vannak, hogy a bioszféra és a helyi értékek érdekében az idegenforgalom intenzitását erősen csökkenteni kell. Mások úgy fogalmaznak, hogy a szigorúan vett ökológiai prioritásokkal nem szabad túlzásba esni.
Egy dologban egyetértés van: a növekvő zsúfoltság a védett területeken különösen kritikus, amit a COVID-19 csak fokozott.
A járványhelyzet alatt számos hely túltelítődött, miután az érdeklődők szakmai vezetés nélkül próbálták “felfedezni” a látnivalókat. Így aztán a nemzeti parkok hivatalos látogatottsági adatai és a valóság közt jelentős eltérés mutatkozik a 2020-as évben. Az igazgatóságok által regisztráltak száma a korlátozó intézkedések nyomán erősen csökkent, hiszen a látogatóközpontok bezártak (2. ábra).

Ugyanakkor a szabadon látogatható túraútvonalakon, tanösvényeken soha nem látott tömegek kerestek felüdülést. Márpedig ebben a formában, az ikonikus élőhelyek veszélyeztetésével, maga a turisztikai élmény is elértéktelenedik – hangoztatták ezt a szakértők.
A “túlfogyasztó” tömegturizmus mellett azért szerencsére pozitív változások is megjelentek, hiszen erőre kapott a természet-alapú turizmus (“nature-based tourism”), amelynek célpontjai a legtöbb esetben épp a nemzeti parkok. Az “ökotudatos minőségi élmény” mint környezettudatosságot hangsúlyozó idegenforgalmi narratíva mindinkább előtérbe került, s ezzel egy komoly paradigmaváltás kezdődött az ágazaton belül. Az európai országokban ez a szemléletváltás az új tájgazdálkodási, vidékfejlesztési prioritásokkal is összeforrt, miután a turizmus bizonyos öko-ágensei (szelíd,- vízi,- lovas,- vidékturizmus) nagy kiterjedésű védett területeket is (pl. Natura2000) érintenek (2. kép).

Számos szerző fejtette ki, hogy a rekreációs időtöltések, a családi kirándulások és a természeti értékek megtekintésével kapcsolatos tevékenységek szorosan összefüggnek más nemzetgazdasági ágazatok működésével, így a fenntartható mezőgazdasággal, energetikával, zöld-iparágakkal. Vagyis a természet-alapú turizmus túlmutat a természetbarát idegenforgalmon, meghatározhatja a turisztikai desztinációk településeinek, térségeinek fejlesztését, környezetgazdálkodását, illetve szemléletformáló hatása révén erősítheti a társadalom környezettudatosságát. Így jutunk el azon álláspontig, mely szerint az idegenforgalmi stratégiákat az ökológiai elvekkel karöltve kell kialakítani, mégpedig úgy, hogy a társadalmi igényeket a “természet befogadó-kapacitásához” kell igazítani. Szerencsére ezek az elvek már a gyakorlatban is megjelentek, és épp a járvány kiváltotta okokból fakadóan több országban új koncepciókat fogalmaztak meg. A szemléletváltás mellett olyan globális vállalatok is kiállnak, mint a Booking, amely “The Future of Travel” (Az utazás jövője) című kiadványában felsorolja azokat az ismérveket, amik mentén alapvetően meg kell változtatni a turizmust.
Mindezt látva úgy gondoljuk, hogy a természetvédelem és idegenforgalom terület- és vidékfejlesztésbe ágyazott kooperációja fontos lehetőségeket rejt.
Hazánkban az emblematikus védett területek, nemzeti parkok a turizmus-fejlesztés meghatározó stratégiai bázisai lehetnek. Ezek idegenforgalmának menedzselése természetesen jelentős feladatokat ró a felelős intézményekre, szakemberekre, és végső soron kihívás elé állítja a látogatókat is. A lehetőségek és a problémák részletesebb vizsgálatához kiválasztottunk három nemzeti parkot, amelyben igyekeztünk összegyűjteni minden idevágó információt. A Hortobágyi, a Kiskunsági, és a Körös-Maros Nemzeti Park példáján megpróbáltuk alaposabban megérteni a természetvédelem és turizmus kapcsolatrendszerét. Vizsgálataink során a KSH, a parkok és az önkormányzatok adataira, valamint szakértői véleményekre támaszkodva tártuk fel a hazai jellegzetességeket, folyamatokat.
Tapasztalataink egybevágnak azokkal a világszerte megfigyelt jelenségekkel, miszerint a világjárvány „aszimmetrikus sokkot” okozott a turizmus-iparban és egyúttal ismételten rávilágított a természeti környezet sérülékenységére. Az aszimmetria elsősorban abban nyilvánult meg, hogy míg az idegenforgalom a városokban drasztikusan visszaesett, voltak szabadon látogatható vidéki desztinációk, amelyek forgalma látványosan megugrott. Emellett a parkokon belüli célpontok esetében is érzékelhető volt az aránytalanság, hiszen például
a látogatóközpontokat a járvány idejére hivatalosan bezárták, viszont a legismertebb természetközeli helyszínek zsúfolttá váltak, a korlátozások tehát fokozták a szélsőségeket
A rekreációra alkalmas vízpartok, holtágak közvetlen közelségében lévő szálláshelyek, főleg a kisebb befogadóképességű apartmanok, bérelhető nyaralók és magánüdülők maximális kihasználtság mellett működtek a pandémia minden szakaszában. Különösen a Budapestről és más nagyvárosokból “kiáramló” látogatók száma tetőzött, aminek következtében számos vidéki, nemzeti parkhoz kötődő település telítődött vendégekkel, akik nemcsak a környezeti, de néhány esetben a helyi társadalom szempontjából is jelentős megterhelést jelentettek. Miközben a hotelek, panziók fizető vendéglátása drámai veszteséget könyvelt el, a kirándulók száma a nyári csúcsszezonéhoz volt hasonló sok helyen, így az általunk vizsgált Szarvas és Békésszentandrás körzetében, valamint a Tisza-tó melletti településeken. Békésszentandráson emellett a vízparti üdülők ára is jelentős emelkedésnek indult.
A hatások tehát szerteágazók. A differenciált következményeket vizsgáló európai tanulmányok arra mutatnak rá, hogy a járványt követő turizmusnak országonként, régióként alapvetően eltérő iránya bontakozott ki. Alapvetően háromféle szcenárió képzelhető el:
- bekövetkezhet egy “hosszú távú visszaesés”,
- a “pandémia előtti stádiumra történő visszatérés”,
- vagy “megváltozhat a látogatók orientációja”, vagyis a turisták más típusú szolgáltotásokat fognak keresni.
Ez utóbbira hozzák fel példaként az ökoturizmust és e kapcsán a nemzeti parkok térnyerését.
Mind a statisztikai elemzéseink, mind a szakértői vélemények azt mutatják, hogy a természet-alapú turizmus (vidéki- öko- vagy fenntartható turizmus) nálunk is egyre nagyobb figyelmet kap, és a látogatók körében egyre népszerűbbek a környezetbarát aktivitások. Azonban e tekintetben, a tengerentúli vagy nyugat-európai parkokhoz képest még vannak kiaknázatlan lehetőségek. Az általunk kérdezett szakemberek szerint az egyik fő gond a természetvédelmi ágazat más szakpolitikáktól való elkülönülése, a másik pedig az „öko-infrastruktúra” hiánya (ez utóbbi az Alföldre különösképp érvényes). Ezen az EU-s fejlesztési forrásokkal részben már sikerült változtatni, de a védett területek turizmusát kiszolgáló eszközpark még mindig nem elegendő, illetve kevés a korszerű látogatóközpont, bemutatótér, tanösvény. Ráadásul „a tanösvényekhez közel eső kisebb településeken a minőségi szálláshelyek száma elenyésző”, így a településeken kevés jövedelem termelődik (szállásdíj és idegenforgalmi adó), amely pedig fontos lenne a további fejlesztések megindításához (3. ábra).

A kérdezettek közül többen megjegyezték, hogy a nemzeti parkok látnivalói sokszor csak kiegészítő, idényjellegű és viszonylag rövid programlehetőségként jelennek meg a kínálatban. Ráadásul „az aktivitások iránti érdeklődés egyelőre csak bizonyos társadalmi körökben jelenik meg: pl.: természetbarátok, fiatal családok, fotósok” – hangzott el a vélemény. Sajnálatos, hogy az alföldi nemzeti parkokra oly jellemző, a 80-as években nagy tömegeket megmozgató pusztai turizmus elsorvadt és ezt a turisztikai terméket mai napig nem sikerült helyettesíteni. Napjainkban az „alföldi romantika” imázsa már nem elég vonzó, a szervezők (egy-két esemény kivételével; pl. Hortobágyi Hídivásár) régóta nem tudják bevonzani a külföldi látogatókat 3. kép).

„Izgalmas és motiváló programokra van szükség. Mind a környezeti értékek, mind a nagyközönség számára nagyon fontos, hogy a belföldi érdeklődés területileg kiegyenlítettebb legyen, és ne csak a felkapott térségek kapjanak figyelmet. Ehhez további beruházások szükségesek a természet-alapú turizmusban.” – tették hozzá a szakértők. Egyesek részéről az is elhangzott, hogy a turizmusfejlesztési koncepciók megalkotásához a tervezési és döntési folyamatba a parki igazgatóságokat szükségesebb lenne erőteljesebben bevonni.
A természetvédelmi álláspontok mellőzését mutatja például a vízpartok egyre zártabb beépítése. Ez mára nagyon jellemzővé vált, és nemcsak természeti károkat okoz, de intenzitása miatt rontja a kikapcsolódás élményét, sőt a helyi társadalom számára is jelentős kihívást jelent. A megkérdezett szakemberek többsége utalást tett a természetvédelmi és az idegenforgalmi ágazat egymáshoz történő finomhangolásának hiányára. Továbbá elmondták, hogy a „zászlóshajó attrakciók árnyékában lévő, kevésbé ismert, de nagy potenciállal rendelkező” nemzeti parki területek fejlesztésére nincs elegendő forrás. Ennek tudható be, hogy az egyes szereplők; turisztikai és természetvédelmi intézmények, önkormányzatok, vidékfejlesztők és civilek szakmai együttműködése az esetek jelentős részében nem tudott kibontakozni. Az egymásrautaltságot ugyan valamennyi érdekelt elismeri, de
sem helyi szinten a települések, a vállalkozások és az igazgatóságok, sem országos szinten az ágazati tervezésben érdekelt szervezetek partnersége nem elég szoros.
Lokális szinten vannak jó példák, de ezek a fejlesztések általában egy-két karizmatikus (jó kapcsolati hálóval rendelkező) személyen múlnak, akik nélkül, idővel az előrehaladás megtorpanhat. Ezt a helyzetet egyesek szerint csak a komplex, nemzetközi érdeklődést is kiváltó termékcsomagokkal lehetne javítani, amelyek egyszerre több település részvételét igényelnék. Az önkormányzatok és a látogatóközpontok kiterjedtebb működése azért is fontos lenne, mert tevékenységük során valódi partnerséget generálhatnának az érdekelt szereplők (szállásadók, gazdálkodók, nemzeti park) között. A parkok ebben a rendszerben jól összehangolt termékfejlesztési és marketing tevékenységet végezhetnének, valódi gazdái lehetnének egyes térségek környezettudatos turizmusának.
Összefoglalóan azt mondhatjuk el, hogy Magyarországon a rendszerváltást követően az idegenforgalomra mint egyfajta területfejlesztési “Jolly Joker”-re tekintettek. Ez sok esetben csalódáshoz vezetett, hiszen a szektor önmagában nem tudott széleskörű társadalmi-gazdasági fejlődést generálni. Mi úgy véljük, hogy a természetvédelemmel összefogva erre jóval nagyobb esély mutatkozik, hiszen a természet-alapú turizmus hazánkban komoly potenciállal rendelkezik. A Covid hullámok által felszínre törő igények megmutatták, a hatalmas érdeklődést, amelyre érdemes építeni.
Így remélhetőleg az érintett szereplők részéről is felerősödik a szakpolitikai együttműködés és napirendre kerül a területi-szektorális újratervezés.
A bejegyzés alapjául szolgáló kutatás a következő cikkekben jelent meg:
- Kovács, A. D., Gulyás, P., & Farkas, J. Z. (2021). Tourism perspectives in national parks—A Hungarian case study from the aspects of rural development. Sustainability, 13(21), 12002.
- Kovács, A. D., Gulyás, P., & Farkas, J. Z. (2021). Tájhasználati érdekek és ellenérdekek az Alföldön–a természetvédelem, a mezőgazdaság és a turizmus kapcsolata a Kiskunsági Nemzeti Park példáján. Földrajzi Közlemények, 145(4), 317-334.
Kovács András Donát és Farkas Jenő Zsolt az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főmunkatársai,
Gulyás Péter a Közép-békési Területfejlesztési Önkormányzati Társulás ügynökségvezetője
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Címlapkép: Getty Images
Hatalmas pofon az orosz hadseregnek: ismét ukrán zászló lobog Novoekonomicsnében
Kéthetes harc után szabadították fel az ukrán erők a Donyeck megyei települést.
Nagyot bukik Trump, hatalmasat nyer Putyin a két hatalom összeborulásával
Matura Tamás cikke.
Rejtélyes élelmiszer-mérgezés söpör végig Belgiumon: már nyolc halálos áldozata van
E. coli baktérium okozta.
Otthon Start: máris megjelentek az új szabályok a Magyar Közlönyben
Az MNB módosítja a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a hitelfedezeti arányok szabályozását.
Súlyos figyelmeztetés érkezett: veszélyben az amerikaiak egészsége!
Kemény bírálatot kapott Robert F. Kennedy Jr. korábbi járványügyi vezetőktől.
Segítséget kérnek a Tálibok a pusztító földrengés után
Több mint 800 ember halt meg az eddigi információk szerint.
Beindulhat végre a hazai fogyasztás? A többség továbbra is inkább megtakarítana
Jó és rossz híreket is hozott az MNB friss kutatása.
Az UniCreditnél is kedvező kamat mellett érhető el az Otthon Start hitel
Szeptember elsejétől az UniCredit Banknál is elérhető a kedvező kamatozású Otthon Start hitel. A bank kamatkedvezménnyel, jóváírással és díjelengedéssel is várja az érdeklődőket. Az Uni
A bitcoinmágnás finnek
Ott voltam, amikor Kína hatodjára is betiltotta a Bitcoint - áll egy, a kriptós közösségben évek óta keringő mémen. Az ország egykor dominálta a bányászatot,... The post A bitcoinmágnás fi

ESG és adózás: így kapcsolódik össze a társadalmi felelősségvállalás és a vállalati adományozás
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő működés. Az ESG nem csupán trend vagy megfelelési k

Az osztalék portfólióm - 2025. augusztus
Emelkedett a portfólióm hozama, egyrészt az Altria osztalékemelése, másrészt a nulla hozamú Walgreens kivezetése miatt. Az utóbbi nem éppen az ideális módszer egy portfólió hozamemelésére.
Novo Nordisk - elemzés
Végre találtam egy európai céget, ami kiszámíthatóan fizeti és emeli az osztalékot. A Finvizen keresgéltem kereskedési célpontok után, és ott találtam rá. Megnéztem a számait és a chartj
Mi vált valóra a 25 évvel ezelőtti jóslatokból?
Évtizedes fogadások közül válogattunk, és megnéztük, mi vált közülük valóra. Nagyot futott az elmúlt évben a Polymarket, a decentralizált előrejelzési piac, mi is több anyagot... The pos

Walgreens Boots Alliance, Inc. - ennyi volt
Tegnapi hír, hogy A Sycamore Partners lezárta a Walgreens Boots Alliance, Inc. felvásárlását....Az akvizíció lezárultával a WBA törzsrészvényeinek kereskedése megszűnt, és azok többé
Ön befektető? Érdemes néznie az USA fogyasztói bizalmi mutatóját
Az Egyesült Államok gazdasági ciklusának egyik legérzékenyebb előrejelző indikátora a fogyasztói bizalmi mutató. Ez a mérőszám nem csupán a háztartások rövid távú hangulatát tükrözi


Másfél millióig húzza a legtöbb lakás árát az Otthon Start - Mi lesz ebből?
Elindult az Otthon Start.
Velünk marad az árrésstop, de mit fizetünk érte valójában?
Utánajártunk, vajon mit mutatnak a számok és mi várható a következő hónapokban
Meddig fékezheti az inflációt az árrésstop?
Kozák Tamással, az OKSZ főtitkárával beszélgettünk.
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.