Megtévesztő pesszimizmus: Európa kilátásai sokkal jobbak annál, mint ahogy azt bárki gondolta volna

Megtévesztő pesszimizmus: Európa kilátásai sokkal jobbak annál, mint ahogy azt bárki gondolta volna

Európa gazdasága az elmúlt években sokkal jobban teljesített, mint azt várták, és a többség várakozásával ellentétben a kilátások sem borúsak az eurózónában – mondta Philipp Carlsson-Szlezak, a Boston Consulting Group (BCG) globális vezető közgazdásza a Portfolio-nak adott interjúban. A közgazdász szerint az Egyesült Államok kilátásai sokkal jobbak, mint Európáé, de a Trump-kormány esetleges vámpolitikája egyben lehetőséget is jelent Európa számára, hogy újratervezze gazdasági modelljét. Kína növekedésének lassulása természetes jelenség, és évtizedekig is eltarthat az az átalakulás, amit a kínai vezetés célul tűzött ki maga elé. A Shocks, Crises, and False Alarms című könyv szerzőjével Budapesten beszélgettünk, és az interjú során szó volt még a kamatkilátásokról, az amerikai államadósság és külső egyensúly problémájáról, a közgondolkodásban uralkodó pesszimizmusról, valamint arról, hogy miért tévednek rendszeresen a makrogazdasági előrejelzések.

Alkalom szüli a tolvajt?

Alkalom szüli a tolvajt?

A fenti közmondás azt sugallja, hogy a népi képzeletet is megmozgatja, hogy mi viszi rá az embert rossz cselekedetekre, ebben az esetben a lopásra. Az is érdekes, hogy a népi bölcsesség szerint nem valami rossz emberi tulajdonság (mint mohóság vagy irigység) áll a lopás mögött, hanem az adódó helyzet.

Itt vannak az idei közgazdasági Nobel-díjasok

Itt vannak az idei közgazdasági Nobel-díjasok

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia hétfőn bejelentette, hogy Daron Acemoglu, Simon Johnson és James Robinson kapta meg a 2024-es közgazdasági Nobel-díjat. A díjat "az intézmények kialakulásának és a jólétre gyakorolt hatásának tanulmányozásáért" ítélték oda. A kitüntetés hivatalos neve "Sveriges Riksbank gazdaságtudományi díja Alfred Nobel emlékére", és 11 millió svéd korona (körülbelül 1,1 millió dollár) pénzjutalommal jár.

Nobel-díjas közgazdászok tartottak előadást a Budapesti Corvinus Egyetemen

Nobel-díjas közgazdászok tartottak előadást a Budapesti Corvinus Egyetemen

Két héttel ezelőtt rendezték meg a Budapesti Corvinus Egyetemen a 2024 Conference on Mechanism and Institution Design nevű konferenciát, amin mintegy 300 kutató vett részt a világ minden tájáról. Az első napon Vincent Crawford professzor 75. születésnapja alkalmából volt diákjai – Alex Teytelboym, Madarász Kristóf és Nagore Iriberri – tartottak előadást munkásságának legfontosabb eredményeiről, majd a végén Crawford professzor is előadott. Másnap Paul Milgrom beszélt a spektrumok és vízhasználati jogok aukciójáról, aki 2020-ban kapott közgazdásági Nobel díjat az aukciók témakörében. Harmadnap a 2012-es Nobel díjas Alvin Roth előadása a piactervezés etikai kérdéseiről szólt. A konferencia negyedik napján az előadó Tardos Éva volt, a Cornell University számítástudományi professzora, számos matematikai díj kitüntetettje (2006 Dantzig Prize, 2012 Gödel Prize, 2017 EATCS Award, 2019 Neumann Medal). Tardos tanulási modellek elméletéről és gyakorlati alkalmazásairól beszélt a forgalomirányítás és az algoritmikus aukciók témakörében. A konferencia utolsó plenáris előadását Roger Myerson, 2007-es közgazdász Nobel díjas tartotta online egy mechanizmustervezési témában. Beszámoló a konferencia főszervezőjétől, Biró Pétertől.

Jaksity György: Huxit? Mi még az EU-ban is rendszeresen össze-vissza törjük magunkat

Jaksity György: Huxit? Mi még az EU-ban is rendszeresen össze-vissza törjük magunkat

Nincs egyszerű helyzetben a magyar gazdaságpolitika, mivel korábbi évek hibáit kell most javítani. Olyan stimulust kell adni a magyar gazdaságnak, ami sem a dezinflációs folyamatot, sem a büdzsét nem terheli, a szimpla növekedés helyett pedig annak összetételére és kvalitatív tényezőkre is koncentrálni kéne. Még a briteknek is sokba került a brexit, Magyarország viszont az EU-n belül is össze-vissza tudja zúzni magát 5-10 évente. Nagy rossz az amerikai-magyar viszony, ebben tehát vannak tartalékok, az viszont kétséges, hogy pontosan mi a ráció amögött, hogy beleállunk a kínai akkumulátor-gyártási lázba – egyebek mellett ezekről a témákról beszélt Jaksity György közgazdász, a Concorde társalapítója és igazgatóságának elnöke a Portfolio Checklist szombati különkiadásában. A szakembert arról is kérdeztük, hogy látszik-e már, mi okozhatja a következő nagy megtorpanást a globális tőkepiacokon.

Virág Barnabás: az új közgazdaságtannak új mérőszámokra van szüksége

Virág Barnabás: az új közgazdaságtannak új mérőszámokra van szüksége

Bár a GDP közel 100 éves konstrukciója a modern közgazdaságtan egyik nagyszerű vívmánya, a modern gazdaságok igényeinek egyre kevésbé képest megfelelni - mondta el Virág Barnabás a Fenntartható GDP című vitairat bemutatóján. Az MNB-alelnök a kihívások és fejlesztési irányok bemutatása mellett arra is kitért, hogy a magyar gazdaság a fenntartható GDP tekintetében 2020-tól alulteljesítővé vált.

Matolcsy: egyértelműen beléptünk a bizonytalanság korába

Matolcsy: egyértelműen beléptünk a bizonytalanság korába

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a fenntarthatóság és a gazdaság jövőjéről beszélt egy interjú során. A jegybankelnök hangsúlyozta, hogy a világ a 21. században egy olyan bizonytalanság korába lépett, amelyben új gondolkodásra van szükség. A döntéshozó úgy látja, hogy a klasszikus közgazdaságtan is meghaladottá vált.

Elhunyt a világ egyik legnagyobb hatású közgazdásza

Elhunyt a világ egyik legnagyobb hatású közgazdásza

85 éves korában elhunyt Robert Lucas Jr., az újklasszikus közgazdasági iskola legnevesebb alakja, a közgazdaságtudomány egyik legnagyobb hatású művelője. A tudós többek között a racionális várakozások fejlesztéséért és alkalmazásáért érdemelte ki a Nobel-díjat 1995-ben, az indoklás szerint "Lucas volt az a közgazdász, aki a legnagyobb hatást gyakorolta a makroökonómiai kutatásokra a 70-es évek óta".

Kecskeméti győzelemmel zárult a Közgazdasági Diákolimpia országos döntője

Andrási Szabolcs, a Kecskeméti Szakképzési Centrum Kada Elek Technikumának diákja nyerte a Közgazdasági Diákolimpia 2023-as versenyét szerdán Budapesten, a Corvinuson. A középiskolásoknak szóló nemzetközi megmérettetés hazai döntőjében 13 település 16 iskolájának 25 diákja mérte össze közgazdasági ismereteit.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Olyan bajok vannak a magyar közigazgatással, hogy Brüsszel szerint az már a versenyképességet veszélyezteti
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.