2007. év végének nagy borai (x)

Szepsy Úrágya 2006, Gróf Buttler Nagy-Eged 2005

Vannak borok, melyek megjelenése hír értékű. Az úgynevezett kultikus borok. Mindenki ismeri, kóstolta előző évjáratukat vagy legalábbis hallott róluk.
Nagyságukat termelőiknek, különleges termőhelyeiknek köszönhetik.
2007 novemberében 2 ilyen nagyígéretű, tartalmas, egyedi bor került a Bortársaság polcaira.

Szepsy Úrágya 2006

Vannak a híres emberek, a sztárok és van Szepsy István. Sokan ismerik, de ő nem a hírnévre, hanem a tökéletesre törekszik. De a tokaji Úrágya dűlő is ott van már a fejekben. Részletek:

Könnyen elképzelhető, hogy visszatekintve 2006-ot, mint a nagy fehérek eljövetelének évét fogjuk számon tartani. Mármint a nagy száraz fehérborokét.
Erről Szepsy Istvánnal beszélgettünk egy szép, nagy száraz fehérborokat érlelő októberi délutánon.

Szepsy István: 2006 nagyon nehezen indult, rendkívül hűvös volt a tavasz, a virágzás derekáig úgy tűnt, nem is lesz évjárat. Aztán az időjárás egy csapásra 180 fokot fordult, meleg nyár jött és igazán szép ősz, így végül tökéletesen beérett termést szüreteltünk magas cukorfokkal, jó savakkal. Mivel a nyár és az ősz is száraz volt, a szőlő kevésbé botrytiszesedett, így kevesebb aszúszem termett, ugyanakkor ez a csapadékhiány kedvezett a száraz borok készítésének, mert ezek alapanyagába nem került töppedt vagy aszúsodott szőlő.

Dűlők, amelyeknek üzenetük van

Dűlős borainkkal szemben mindig ugyanazok az elvárások: képesek legyenek jól megkülönböztethetően és magas szinten egyediek lenni. Az egyes dűlők, sőt, dűlőrészek számunkra csak eszközök arra, hogy megmutassuk Tokaj-hegyalja hihetetlen sokszínűségét. A borvidéknek négyszáz kis vulkánja van, ebből mi tizenhetet mondhatunk a magunkénak, melyek mindegyike más-más talajösszetételű, így más és más karakterű bort ad. Véleményem szerint Hegyalja legnagyobb értékei a dűlői: nekünk nincs több tízféle szőlőfajtánk, vannak viszont egyedi, megismételhetetlen fekvéseink, amelyek közül mindenképpen a legjobbak közé sorolandó a mádi Úrágya-dűlő. Ez a terület összesen 40 ha, ebből 5 ha tartozik birtokunkhoz, de ennek is csak a legfelső, déli fekvésű és legkövesebb 2.3 ha-járól szedtük az Úrágya furmint alapanyagát.

A 2006-os Úrágya furmint nem hasonlít igazán az elődeihez. 2000-ben és 2003-ban - az évjárat sajátosságai miatt - erősebb, tüzesebb furmintok készültek, amelyekben azonban az ásványosság nem volt olyan markáns, mint a 2006-osban. Ez utóbbiról elmondható, hogy jelentős állomás száraz boraink történetében, mert egy kifejezetten jó évjárat, több éves kísérletezés tapasztalatai és egy fejlettebb technológiai háttér kínálta lehetőségek ötvöződnek benne.

Gróf Buttler Nagy-Eged 2005

Mitől Nagy az Eged? 501 méterével kis hazánk egyik legmagasabban fekvő bortermelő területe. Délre néz, süti a nap, fújja a szél, jó a talajadottsága. Részletek:

A borvidékek többségének van egy, a többi közül kiemelkedő, szinte kultikus tisztelettel övezett területe, ahol a talaj, a kitettség, a napfény és a csapadék mennyisége, egyszóval a hozzávalók mind ideálisak.

A Nagy-Eged ilyen hely és a terület a remek szőlészeti-borászati munkának köszönhetően valóban a vidék legszebb borainak szülőhelye, idővel pedig a borvidék szimbóluma lesz. 
Eger esetében ez a terület a Nagy-Eged hegy, ami 501 méteres magasságával - az általában 150-300 méteren található borvidékeinkhez viszonyítva - valóban rászolgált a hegy elnevezésre, hisz Magyarország legmagasabban fekvő szőlőtermő területe, ahol a teljes déli fekvés, a 20-35%-os meredekség, a rendkívüli alapkőzet és a talaj együttese tökéletes életteret teremt a szőlő számára. A Nagy-Eged felszínére a napsugarak szinte merőlegesen érkeznek, egy részüket a sok helyütt felbukkanó fehér vagy szürke mészkősziklák visszaverik, így a felszín közeli levegőréteget több fokkal melegebbre hevítik. A vegetációs periódusban az átlaghőmérséklet 17ºC, a napsütéses órák száma is igen magas, évi 2100 óra, ennek köszönhetően szubmediterrán mezoklíma alakul ki.

Ráadásul, amíg Eger talaja alapvetően mészben szegény, vulkanikus eredetű riolittufa, addig a Nagy-Eged fő tömegét szürke mészkő alkotja, amely nemcsak a borok szép savszerkezetéhez, de hosszú élettartamához is hozzájárul. Röviden és képletesen szólva tehát, ami Villánynak a Kopár-dűlő, az Egernek a Nagy-Eged.

A nagy-egedi ültetvények művelésével azonban az 1970-es évek végén - a nehéz körülmények miatt - felhagytak, és a területet szinte teljesen visszahódította az erdő. A Gróf Buttler borászat 2001-ben kezdett hozzá saját, 20 hektáros területének újjáélesztéséhez. Az embert próbáló munka két évig tartott, melynek során két kilométer hosszú, szárazon rakott kőfalat húztak, majd 2003 áprilisában új telepítésbe fogtak, amelynek eredményeként merlot, syrah, cabernet franc és sauvignon, kékfrankos, pinot noir, kadarka és viognier került a területre.

Gróf Buttler Nagy-Eged 2005 (Egri Bikavér)

Egy nagy terület nagy bora. Merlot, cabernet franc és sauvignon házasítása, egyszerre gyümölcsös és fűszeres egy leheletnyi, egries hűvösséggel. Mindenből sok van benne, mégis pont annyi, amennyi kell. Háromszor kóstoltuk, és mind a háromszor teli volt élettel, erővel, eleganciával. Már most is nagyon szép bikavér, komoly jövővel ... és összesen 6500-as palackszámmal. Először arra gondoltunk, talán előjegyzést kellene indítanunk. Ez végül idén elmaradt, de jelezzük: a Nagy-Egeden nagy dolgok vannak születőben!

www.bortarsasag.hu
Online borbolt
(X)