A biztos jövő záloga (x)

Az előrelátás záloga

A közjegyzői okiratokat eleve a szerződésszegés esetére állíttatják ki a felek. Arra az esetre, ha a szerződés kötelezettje, önként nem teljesít. Az utóbbi évek tapasztalatai pedig nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy minél hosszabb egy szerződés futamideje, minél később követi a szolgáltatást az ellenszolgáltatás, pl. fizetés, vagy az árúnak , ingatlannak stb. az átadása, annál nagyobb a szerződésszegésnek, az ellenszolgáltatás elmaradásának a veszélye.

Ezekben az esetekben nyújt pótolhatatlan segítséget a jogérvényesítésben közjegyzői okirat. Közokirat híján ugyanis ezekben az esetekben, mivel a kötelezett eleve nem működik együtt a másik féllel, a felek perbe kezdenek, és csak a jogerős ítélet megszületése után kezdődhet meg az a végrehajtás, amit a közjegyzői okirat eleve a per elkerülésével biztosít. A per pedig a követelés érvényesítése szempontjából jelentős idő is költségveszteséggel, alkalmanként a kielégítés alapjául szolgáló vagyon értékének jelentős csökkenésével jár.

Kiknek ad biztonságot a közjegyzői okirat?

A jóhiszemű kötelezettnek sem kell azonban igazán aggódnia a közjegyzői okirat miatt, legalábbis amiatt nem kell a, hogy alaptalan követelést hajtanak végre vele szemben, hiszen a végrehajtási eljárás során orvoslatként kínálkozik a végrehajtási per, melyben az adós szükség esetén tisztázhatja a követelés körülményeit, például azt hogy a tartozást már részben vagy egészben megfizette.

A közjegyzői okiratoknak ezt a tulajdonságát már sokan ismerik, ezért ez az intézmény alkalmas arra is, hogy a szerződő felek közötti bizalmat erősítse. Ugyanakkor ellenkező esetben, ha a kötelezett határozottan elutasítja azt a felvetést, hogy a szerződést, vagy legalább szerződésbeli kötelezettségeit közjegyzői okiratban vállalja teljesíteni, a jogosultnak el kell gondolkodnia azon, hogy vajon miért nem vállalja a kötelezett a teljesítés elmaradása esetére a gyorsabb jogérvényesítést, amikor a szerződés szerint egyébként is, közokirat nélkül is teljesítenie kellene. Hiszen ebben az esetben arról van szó, hogy a kötelezett vállalja ugyan a szerződésben a teljesítést annak érvényesítése azonban már nem lenne ínyére. Ez pedig elgondolkodtató. Természetesen annak sincs akadálya, hogy a szerződő felek kölcsönösen vállaljanak kötelezettségeket a közjegyzői okiratban egymás javára.

Közjegyzői okiratok ismérvei

A közjegyzői okiratnak további lényeges tulajdonsága a közokirati jellegéből fakadó bizonyítási előny. Ennek kapcsán meg kell jegyezni, hogy az Új Polgári Törvénykönyv nem feltétlenül könnyíti meg a bizonyítást a jogérvényesítés tekintetében. Nem csupán azért, mert számos új vagy újszerű intézményt vezetett, be amelyeknek értelmezéséhez még nem kapcsolódik bírói gyakorlat, hanem azért is mert jelentősen megváltoztatta a biztosítéki szerződések különösen a zálogjog rendszerét. Az ingó zálogjog tekintetében mind a szerződéskötés, mind pedig a nyilvántartás szintjén megszüntette az ezt megelőzően kötelezően alkalmazandó közokirati jelleget ezzel együtt a közokirati bizonyító erőt. Márpedig közokirati bizonyítékok híján a bizonyítás könnyen beleveszhet a versengő bizonyítékok különféle magánokiratok, tanúvallomások és egyéb bizonyítékok tengerébe.

A szerződéskötések területén a közjegyzői okirat alkalmazása nem kötelező, éppen ezért annak alkalmazása feltételez egyfajta jövőbe tekintő gondoskodást a szerződő felek, különösen a jogosulti oldal részéről.

A közjegyzői eljárások az ország minden pontján elérhetők, az okiratainkhoz fűződő,joghatások egyértelműk, könnyen, valamennyi érintett számára jól érthetően, biztonságosan és eredményesen alkalmazhatók, ez teszi lehetővé,azt, hogy a közjegyzői okirat a szerződési stratégia fontos tényezőjévé váljon.

(x)

• Címkék:
• prémium