Braun Erik

2023. november 02. 10:30 | Braun Erik

Hogyan érhetik el a magyar fizetések a nyugat-európai színvonalat?

Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. (2. rész)

2023. október 31. 11:37 | Braun Erik

Miért ilyen alacsonyak a bérek Magyarországon?

Magyarországon évtizedek óta központi téma a bérszínvonal nyugat-európai szintre történő felemelése, míg az utóbbi egy-két évben a magas inflációból adódó reálbér-csökkenés hívta fel a figyelmet az alacsony hazai bérekre és a megélhetés problémáira. Az év vége közeledtével sokat hallhatunk arról, hogy megkezdődtek a tárgyalások a vállalatok és a munkavállalók között a minimálbér emeléséről. A kérdés az, hogy mi határozza meg a gazdaságban tapasztalható bérszínvonalat és hogyan növelhető ez a szint. A cikk ennek a kérdéskörnek jár utána amellett érvelve, hogy elsősorban a gazdaságban elvégzett termelési folyamatok jellege határozza meg a bérszínvonalat. (1. rész)

2023. május 04. 10:01 | Braun Erik

Oroszország kapott néhány jól irányzott ütést, de az EU nem akarta lábon lőni magát

Az Ukrajna és Oroszország között kialakult konfliktus gazdasági hatásait számos elemzésben vizsgálták az utóbbi bő egy évben. Széles körben ismertté vált, hogy Európa, különösen a kelet-közép-európai országok erősen függenek az orosz energiahordozóktól, míg Ukrajna elsősorban a különféle gabonák és vastermékek exportjában meghatározó világpiaci szereplő. A konfliktus következtében Oroszországgal szemben számos szankciót vetettek ki a fejlettebb államok – köztük az Európai Unió –, azonban ez a fajta nyomásgyakorlás korlátozott mértékű az erős energiafüggőség miatt. Ukrajna esetében a háború következtében megsemmisült az infrastruktúra számottevő része, továbbá a fegyveres harcok, a tömeges népvándorlás és a Fekete-tenger útvonalainak korlátozása jelentenek problémát. Mindezek alapján érdemes megvizsgálni, hogyan változtak az európai országok importkapcsolatai a két országgal a konfliktus kirobbanása óta.

2023. február 08. 10:00 | Braun Erik

Akkumulátorgyártó nagyhatalommá válik-e Magyarország?

Az elmúlt hónapokban többször fogalmazódott meg a gazdaságpolitika részéről, hogy Magyarországot akkumulátorgyártó nagyhatalommá kívánják tenni, melynek érdekében már számos multinacionális vállalat kezdte meg a gyártást és a jövőben is újabb gigaberuházások megvalósítását tervezik, mint például a debreceni beruházás. A társadalom részéről egyre nagyobb ellenállás tapasztalható a kitűzött céllal és annak megvalósításával szemben, elsősorban a gyártással együtt járó környezeti problémák miatt. Másrészt viszont az ágazat legnagyobb szereplőinek hazánkba történő csábításával újabb munkahelyek keletkezhetnek, a hazai járműiparon belül erősödik az elektromos járművek gyártása felé történő elmozdulás, továbbá az elkészített járművek belföldön előállított hozzáadott-értéke is növekedhet. Ezen gondolatok mentén ebben a cikkben azt mutatom be, hogy a magyar gazdasági szerkezetbe hogyan illeszthető be az akkumulátorgyártás, milyen szereppel bírnak ezek a termékek a világkereskedelemben, és Magyarország hol tart jelenleg az akkumulátor nagyhatalommá válás folyamatában.

2022. augusztus 17. 15:00 | Braun Erik

Fellángolhat a chiphiány? A Kína-Tajvan konfliktus rossz hír a világnak

Az utóbbi két-három évben a közbeszéd szerves részévé váltak a globális értékláncok megszakadásáról és a kereskedelem akadozásáról szóló diskurzusok. Előbb a járvány okozta lezárások miatt akadozott a nemzetközi kereskedelem, majd az Ever Given hajó Szuezi-csatornában való elakadása, az idei évben pedig az orosz-ukrán konfliktus okozott hasonló ellátási problémákat szinte a világ minden táján. Az utóbbi időben az amerikai házelnök Tajvanba látogatása borzolta fel a kedélyeket, melynek következményeket pattanásig feszült a helyzet Tajvan (Kínai Köztársaság) és a kontinentális Kína (Kínai Népköztársaság) között. Ebben a cikkben azt járom körül, hogy miért van kiemelkedően fontos szerepük a globális értékláncok a gazdaságok működésében, és milyen következményekkel járna, ha a konfliktus következtében korlátozások alá kerülne a Tajvani külkereskedelem.

2022. március 20. 10:00 | Braun Erik, Gyimesi András, Murai Gábor

Bajnokok Ligája: pénzügyi nehézségek, csökkenő népszerűség és kiszámíthatóbb mérkőzések

Az európai labdarúgás legnagyobb presztízzsel és hagyománnyal bíró kupasorozata a Bajnokok Ligája (BL), ahol a nemzeti bajnokságok legjobb csapatai mérkőznek meg egymással nemzetközi szinten. Tavaly áprilisban azonban robbant a hír, miszerint az európai labdarúgás meghatározó csapatai egy új nemzetközi sorozatot (Szuperliga) hoznának létre a BL mellett/helyett. Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA), a különböző nemzeti labdarúgó-szövetségek, valamint a szurkolók nyomását tapasztalva a koncepció nem valósult meg, viszont a Szuperliga létrehozásának ötlete számos problémára hívta fel a figyelmet a BL kapcsán. Ebben a cikkben ezeket az aggályokat tekintem át, különösen a BL mérkőzések vonzerejére koncentrálva.

2021. október 07. 06:20 | Braun Erik, Sebestyén Tamás, Kiss Tibor

A magyar gazdaság gyenge pontja: erős nyitottság, gyenge hazai beszállítói hálózattal

A gazdasági tevékenységek hatékonyságának növekedésével az utóbbi évtizedekben megerősödött a nemzetközi kapcsolatok és a globális értékláncok szerepe a gazdaságok működését tekintve, azonban például a Covid-19 pandémia által kiváltott korlátozások (üzemek és gyárak átmeneti bezárása, szállítási korlátozások) gazdasági következményei a nemzetköziesedés árnyoldalára is rávilágítottak. A termékek előállításához szükséges inputok beszerzése nehézkesebbé vált, ami a termelés átmeneti leállítását idézhette elő, még az olyan országokban is, ahol a járvány ezt egyébként nem indokolta volna. Legfrissebb kutatásunkban annak jártunk utána, hogy az egyes országok milyen mértékben képesek biztosítani a termeléshez szükséges inputokat belföldről és Magyarország hogyan szerepel a nemzetközi összehasonlításban.

2021. március 11. 15:00 | Braun Erik, Sebestyén Tamás

Az "összeszerelő üzem" problémái: a magyar beszállítói hálózat hiánya és az erős külföldi függőségek

A tudományos folyóiratokban és a médiában is gyakran központi téma a magyar gazdaság szerkezetének elemzése. Ugyan az országban működő külföldi hátterű, multinacionális vállalatok több szempontból is pozitív hatást gyakorolnak a magyar gazdaságra – lásd Palócz Éva Portfolio-n megjelent írását –, gyakran felmerül, hogy "összeszerelő üzemeként" csupán alacsony hozzáadott-értékű termelést végeznek és ezáltal egyfajta korlátját is jelentik az ország hosszabb távú gazdasági fejlődésének – lásd Reszegi László és Juhász Péter írását. Ebben a cikkben a kérdés egy további fontos aspektusára szeretnénk felhívni a figyelmet, ami a kérdéses ágazatok belső és külső beágyazottságát érinti.