Csiki Gergely a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett pénzügy főszakirányon 2008-ban. Utolsó egyetemi évének végén csatlakozott a Portfolio.hu csapatához makrogazdasági elemzőként. 2013-tól látja el a cégnél a lapigazgatói feladatokat. 2012-ben CEFA diplomát szerzett a Nemzetközi Bankárképző Központ EFFAS-képzésének sikeres elvégzése után. Újságírói munkáját 2014-ben Junior Prima díjjal ismerték el, Magyar Sajtó kategóriában. Lapigazgatói feladatai mellett a hazai költségvetés és magyar egészségügyi rendszer témájában ír rendszeresen elemzéseket, készít szakmai interjúkat. A magánegészségügyi piac találkozási pontjává vált Private Health Forum szakmai programjának felelőse.
A hetedik Private Health Forum konferencia egy különleges programponttal, mini kerekasztalbeszélgetéssel vette kezdetét. Végh Attila egészségügyi menedzser és az európai egészségügyi szolgáltatói piac jó ismerője arról kérdezte Újlaki Ákost, a BCG partnerét, valamint Karai Gábort, a Teladoc ügyvezetőjét, hogy miért kevésbé vonzó a hazai magánegészségügy a befektetők számára, illetve hogy mi lehet a legcélravezetőbb stratégia a hazai magáncégek számára.
A magyar magánegészségügy mára sokmillió orvos-beteg találkozást, 40 ezer nagyműtétet, többezer szülést és hatalmas számú diagnosztikai ellátást hajt végre. Ha ezt a feladatot nem végeznék el a privát szolgáltatók, akkor ez az egyébként is túlterhelt, adósságokkal küzdő állami egészségügyi ellátókra zuhanna - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Fábián Lajos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének társelnöke, valamint a VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnöke, akivel többek között a szeptember 19-i Private Health Forum apropóján is beszélgettünk. A szakember alapvetően 5 csoportba sorolta a szektor problémáit és ezek közül kiemelte a humánerőforrás kérdését. Szerinte túl sok embert, orvost és szakdolgozót vesztett a szektor az elmúlt évtizedekben, ugyanakkor az utánpótlás nem tűnik elegendőnek. Arra is figyelmeztetett: a VOSZ Egészségügyi Tagozatának tagjai, akik részben vagy egészben államilag finanszírozott tevékenységet végeznek, vagy az államilag fenntartott rendszernek szállítanak terméket, vagy szolgáltatást, nagy bajban vannak. A TritonLife alapító-elnökével mindezek mellett szóba ejtettük az időközben a piacon a legnagyobb magánegészségügyi vállalattá vált cég terveit, kilátásait is.
Tovább bővíti tevékenységét a TritonLife magánegészségügyi cégcsoport, ezúttal Kelet-Közép-Európa leginnovatívabb laboratóriumi diagnosztikai hálózatát hozta létre Budapesten. A folyamatosan terjeszkedő privát szolgáltató újabb befektetése üzletileg logikus lépésnek mondható, hiszen ezzel a betegeket saját szolgáltatásaival végig tudja kísérni a szolgáltató házon belül, más szempontból pedig kifejezetten érdekes. A csütörtöki sajtóbejáráson azt is megtudtuk, hogy az egymilliárd forintos befektetéssel megvalósított TritonLabs központi laboratóriuma már több mint 20 egészségügyi szolgáltatóval illetve vérvételi hellyel szerződött a TritonLife Csoport 21 ellátóhelye mellett. A vállalatnak ezen a téren is nagyratörő tervei vannak: az egész országban legmodernebbnek számító, online rendszerbe kötött eszközparkra, ennek köszönhetően a csak náluk elérhető laborvizsgálatokra, a más nagyobb versenytársakhoz képest is extra rövid időn belül elkészülő vizsgálati eredményekre, az automatizált és digitalizált folyamatokra építve évi 10 millió vizsgálat a cél.
Összeállt a szeptember 19-i Private Health Forum végleges szakmai programja. A legnagyobb magánszolgáltatók tulajdonosai és operatív vezetői, a legnevesebb tanácsadók, valamint szakértők, az állami döntéshozatal képviselői, az ágazat más szegmenseinek szereplői készen állnak arra, hogy szembenézzenek a hazai egészségügy legfontosabb kérdéseivel, és közösen válaszokat találjanak azokra.
Korábban stabil, évi 10-20 százalékos árbevétel-növekedést tudtak felmutatni a legnagyobb magyar magánegészségügyi szolgáltató cégek, ám az elmúlt években látható egyfajta megtorpanás, főleg ha a profitokat nézzük. A nyereség ugyanis jobb esetben stagnál, de jellemzően csökkennek a szektorban - hangzott el a Portfolio legújabb heti podcastjában. Természetesen vannak olyan vállalkozások, amelyek viszonylag védettebbek ebben a borongós működési környezetben és ők nyertesen kerülhetnek ki ebből az időszakból. Legújabb heti podcastunkban Végh Attilával és Csiki Gergellyel arról beszélgettünk, milyen évük volt a legnagyobb hazai magánegészségügyi szolgáltatóknak és milyen kihívásokkal néznek szembe. A beszélgetés apropóját pedig az adta, hogy néhány napon belül ismét egy helyre gyűlnek a szektor legfontosabb szereplői a Private Health Forumon.
Augusztusban 358,4 milliárd forintos hiányt halmozott fel a költségvetés, ami gyűjtésünk szerint a legmagasabb nyolcadik havi deficit az adatok rendelkezésre állása óta. A friss adat is megerősíti korábbi véleményünket a büdzsé idei helyzetéről: az elcsúszás biztosra vehető, a helyzet korrekcióért kiált. Tulajdonképpen az első nyolc hónap alatt teljesült az egész évre tervezett pénzforgalmi hiánycél.
Gyakorlatilag csupán hat munkanapot élt a kormány legutóbbi terve, a napelemeseket érintő elszámolás módosítása. Nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy a kormánypárt - látva a jelentős felzúdulást a 200 ezer háztartás részéről - mégis megtartaná a rendkívül előnyös éves szaldó elszámolást a meglévő háztartási napelemes rendszerek esetében. Az ördög a részletekben rejlik, az érintettek most még inkább várják a részletek kihirdetését rendelet formájában. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért váltott ki komoly felháborodást a kormány alig két héttel ezelőtti bejelentése, és mégis miért döntött a hátraarc mellett.
Vasárnap szomorú reggelre ébredtek a napelemes rendszert háztetőre telepítő ingatlantulajdonosok, megérkezett ugyanis a bejelentés, ami sokak számára - a tavaly őszi előzmények ellenére - kijózanítóan hatott: a rendkívül előnyös eddigi éves szaldó elszámolás rendszere jövő januártól havi szaldóra módosul. Cikkünkben egy konkrét, való életből származó példán keresztül azt mutatjuk be, hogy a módosítás hogyan hat egy napelemes család pénztárcájára közvetlenül. Nem árulunk el nagy titkot: az érintettek lényegesen rosszabbul járhatnak, másik oldalról viszont a költségvetés nyertesen jön ki a módosításból (ha a díjak így maradnak), ez esetben pedig ez nem más, mint egy célzott megszorító intézkedés.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy szombati előadásában részletesen elárulta, hogy a kormány a következő hónapokra milyen inflációs pályával számol. Ez alapján pedig pontosan megmondható, hogy mi most a kormány hivatalos inflációs előrejelzése a 2023-as évre.
Nagy bajban van az idei költségvetés, főleg a bevételi oldalon: időarányosan elmaradás látható az áfa-, a jövedéki adó és a járulékbevételek tekintetében - olvasható ki az első hét hónap részletes államháztartási adataiból. Bár vannak az egyensúlyi feszültséget enyhítő tényezők, de számításaink szerint szinte biztosra vehető a költségvetési elcsúszás, hacsak nem történik valamilyen váratlan fordulat.
A jelenlegi tudásunk szerint a leggyorsabb utcai, városi autó a Skodától most az Enyaq Coupé RS teljesen elektromos, 299 lóerős modellje, amit egy héten és 600 kilométeren át teszteltünk. Ez alatt az idő alatt egyértelműen kijöttek előnyös tulajdonságai: sportosságából fakadóan nagyon kellemes vezetni, a magyar utakra is kiváló, rendkívül feltűnő jelenség és a belső is már más szintet képvisel, mint eddig. Kérdés azonban, hogy az érzékeinkre ható tényezők le tudják-e győzni az autóvásárlók racionális énjét és annak központi mértékét, az árat.
Egy reziliens, ellenálló, rugalmas magyar egészségügyi rendszer felépítése a kormány célja. A kórházi struktúra viszont túlméretezett az új típusú elvárásokhoz, még mindig fejnehéz kórházi ellátórendszert üzemeltet Magyarország, ami egyfajta szocialista örökség - fejtette ki a szektort érintő terveiről Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a Portfolio-nak adott interjújában. Azt is elismerte, hogy ezt a szocialista intézményrendszert nem lehet lefedni jelenleg humánerőforrással, "mindenhol majdnem elég az ember". Az államtitkár szerint az orvostudomány fejlődésére válaszul szükség van a kórházak profiljának átalakítására, de leszögezte ismét: ez nem jelent kórházbezárásokat. A tervek szerint a struktúra átalakítását le fogja követni a finanszírozás, valós költségen szeretnék finanszírozni az ellátásokat. Eközben zajlik egy szakmai, ágazati együttműködés keretében az alapellátás finanszírozásának átalakítása, a jelenlegi rendszer ugyanis egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára, hogy a háziorvosi pályát válasszák maguknak. Mindezek túl a beszélgetés során szóba került az orvosok külföldre vándorlásának trendje, a szakápolók béremelése, a védőnők kérdése, az állami és magánellátó rendszer viszonya, de Takács Péter reagál azokra a kritikákra, amelyek arról szóltak, hogy túlzott központosítás és államosítás zajlik az ágazatban.
Nem fenntartható az egészségügyi szolgáltatások növekvő költségeit központi költségvetési támogatásokból finanszírozni, új bevételi forrásokat kell találni - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Clemens Martin Auer, a European Health Forum Gastein elnöke, Ausztria korábbi Covid-oltási főkoordinátora, aki megoldási javaslatot is megfogalmaz. A nemzetközi hírű egészségügyi szakértővel azok után készítettünk interjút, hogy Budapesten járt és a előadást tartott az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján. A korábbi egészségügyi helyettes államtitkárral beszélgettünk a Covid legfontosabb tanulságairól, a vakcinákról, oltások iránti bizalomhiányról, az elégedetlen és tüntető egészségügyi dolgozókról, és az ágazatot lehúzó archaikus munkaszervezésről, rossz munkakultúráról.
Az a működési modell, amire átállt az ország, az egészségügynek nem kedvez - vallja Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, aki nem ért egyet az elmúlt időszakban lezajlott államosítással és az irányítás központosításának mértékével. Az egészségügyi közgazdász ugyanakkor a Portfolio-nak adott interjújában elismeri, hogy szükségszerű, hogy a kormány átalakításokat hajtson végre a kórházi ellátórendszerben, a mai struktúrához ugyanis nincs elegendő szakember. A szakértővel beszéltünk az ágazat minden szegmenséről, így az alapellátásról, a járóbetegrendelőkről, a betegek szempontjairól, a közellátás gyakorlati működéséről, a felesleges kórházi esetekről és arról, hogy a kormánynak 50%-kal meg kellene emelnie az egészségügyre fordított kiadásokat, több lépcsőben. Sinkó Eszternek olyan érzése van, hogy kezdik mesterségesen leszoktatni a betegeket a közszolgáltatások használatáról.
Egy vadonatúj és váratlannak mondható döntésével a kormány arról határozott, hogy több közútfejlesztést is leszed az eddigi tiltólistáról, vagyis az új tervek szerint az érintett beruházások mégis megvalósulhatnak.
Az infláció a kormány legnagyobb ellensége, elsősorban ennek leszorításán dolgozik - tudtuk meg a héten is. Egyúttal az is kiderült, hogy a kormány szerint már nem kizárt, hogy jövőre az átlagos infláció 5% körül lesz, ami alacsonyabb az eddig ismert hivatalos várakozásnál. Összefoglaljuk, hogy mennyire reális az új cél, és mit jelenthet mindez.
Egyszerre több ponton is átcsoportosítást hajt végre a kormány a költségvetésben. Az egyik lépésével az általános költségvetési tartalékot csapolja meg, ami arra utal, hogy a kormány egyelőre nem foglalkozik az idei büdzsé felborulásával kapcsolatos aggodalmakkal.
Már néhány héttel ezelőtt, július elején megbillent a forint, majd az utóbbi napokban valami hasonlót látunk. Közben az euró-dollár és a régiós devizák alig mozdultak, vagyis ismét alulteljesítő a forint. De minek köszönhető ez, ha a jegybank a vártnak megfelelő döntést hozta kedden? Elkezdtek aggódni hirtelen a befektetők a magyar kamatvágások miatt? A következő napokban a Fed és az EKB kamatdöntései még tartogathatnak izgalmakat a forint számára is.
Lefojtott állami kiadások és nagy összegben beérkező plusz különadó-bevételek - ezek kellettek ahhoz, hogy júniusban mérsékelt legyen a költségvetés hiánya. Nagy örömködésre azonban nincs okunk, ugyanis a makrogazdasági folyamatokkal szorosan összefüggő bevételek alakulása még mindig nincs rendben, és már nem csak az áfabevételeknél vannak jelen a kedvezőtlen trendek.
